Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata, és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században?
A Glossza 86. adásának vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszékének tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora és a Cultural Heritage program vezetője, akik a Tatárjárás 1241. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című, NKFIH által támogatott kutatási program vezetőiként beszélnek az 1241–1242-es mongol hadjárat magyarországi kutatásának új eredményeiről.
A 13. század közepén a Nagy Mongol Birodalom nyugati hadjárata elérte Magyarországot — a tatárjárás eseményei máig meghatározó pillanatai a magyar történelemnek. Bár ezzel a kiemelt történeti eseménnyel hosszú ideje foglalkoznak különböző tudományterületek, mégis számos alapvető kérdés nyitott ma is, és az elmúlt években több új kutatási irány is megnyílt. Az itt bemutatott kutatási program nemcsak a hazai eseményeket vizsgálja, hanem eurázsiai összefüggéseikre is rávilágít: hogyan illeszkedett ez a nyugati hadszíntér a mongol stratégia nagyobb képébe, milyen kommunikációs, katonai és környezeti tényezők befolyásolták a hadmozdulatokat, és miként segítenek a krónikák és régészeti leletek a történet rekonstrukciójában. A beszélgetés kitér a tatárok kivonulásának okaira, valamint arra is, hogy egyáltalán miként lehet rekonstruálni Muhi és a Sajó korabeli helyét.
A mongol hadjárat Közép-Európában körülbelül egy évig tartott, de hatása hosszabb távon is érezhető maradt. A Nagy Mongol Birodalom egészéhez viszonyítva ez a legnyugatibb hadszíntér területileg kicsi volt. Ha a birodalom korabeli térképére tekintünk, látható, hogy Magyarország pusztán egy távoli, nyugati szegletét jelentette az Eurázsia nagy részét birtokló mongol államnak.
A műsorban szó esik a kutatás társadalmi visszhangjáról és a tudománykommunikáció jelentőségéről is. A program népszerűségét jól jelzi a 24.hu által indított sorozat, illetve az ebből született könyv iránti fokozott érdeklődés. A kötet az összefoglaló cikkeken kívül számtalan korabeli forrással, illusztrációval, ábrával, valamint kizárólag ebben a kiadványban megtalálható térképekkel egészült ki.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 86. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
