ERC SOVEREIGNTY Challenges of Secularism and Nation Building in Central Eastern Europe since 1780
The project SOVEREIGNTY offers a collaborative historical analysis of the conflicted relationships among transnational institutions, the sovereign modern state, and the agents at the intersection of the two by examining the evolution of the relationships between the state and one of the world’s oldest transnational institutions, the Catholic Church.
‘Negotiating Sovereignty: Challenges of secularism and Nation Building in Central Eastern Europe since 1780 (SOVEREIGNTY)’ is a 5-year research project funded by the European Research Council (ERC) which examines the history of the conflicts concerning the oaths of allegiance required from the bishops in the Habsburg Monarchy and its successor states between 1780 and 1990. SOVEREIGNTY is a collaborative project which investigates state-church relations by linking together the historiographies of a particularly multiconfessional and multilingual region and by exploring the archival legacy of several East-Central European countries including Austria, Hungary, Poland, Czechoslovakia, Yugoslavia, and Romania.
ERC SMALLST The Diplomacy of Small States in Early Modern South-eastern Europe
The project aims to explore what early modern small states at the borderland between the Ottoman Empire and Christian Europe have in common in their diplomatic strategies, despite their greatly varying characteristics. The legal traditions, forms of rulership, political cultures and languages were inherently different in e.g. the Western Christian city-state Ragusa, the Eastern Orthodox elective principality of Wallachia, and the Muslim hereditary khanate of Crimea. And yet, these political units all managed to keep a relatively high level of autonomy on the frontiers between empires of different civilizations.
Through a comparative analysis of diplomacy in the region, we aim to contrast empire- or nation-state-based narratives on Early Modern diplomacy from a radically different perspective, bringing into focus an array of hitherto neglected issues. Such issues are the strategies these small states followed to overcome their vulnerability and to cope with their situation; the impact of their position at cultural borderlands on their diplomatic practices; the way they managed to communicate in two radically different political languages; and how the agents of diplomacy functioned in this peculiar context. The following small states stand in our focus: Ragusa, Transylvania, Moldavia, Wallachia, Crimea, Cossack Ukraine, as well as the short-lived Hungarian attempts to create a polity separate from the Habsburg-ruled Kingdom of Hungary.
During the time of this project, we will organize conferences, publish proceedings and edited volumes, and create an open-access online database concerning diplomats from the region.
COURAGE Cultural Opposition: Understanding the Cultural Heritage of Dissent in the Former Socialist Countries
COURAGE (“Cultural Opposition –Understanding the CultuRal HeritAGE of Dissent in the Former Socialist Countries”) is the first international research project that aims to create the first digital database of both online and offline private and public collections in Europe which testify to the survival of various forms of cultural opposition in the former socialist countries of East-Central Europe from the rise of communist regimes in the region to the fall of the Iron Curtain.
Culture in Eastern Europe before 1989 meant more than socialist realism and dull propaganda art. An alternative cultural scene flourished despite the controls of socialist regimes, and its diverse practices included non-conformist avant-garde art, civic initiatives for unofficial education and publication, underground punk and rock bands, alternative ways of life and even novel religious practices. COURAGE is the first international research project that tackles this rich and colourful legacy of cultural opposition in the former socialist countries of Eastern Europe by exploring and comparing collections on cultural opposition.
COURAGE is a three-year international research project funded by Horizon 2020, the EU Framework Programme for Research and Innovation. The project created the first digital database of both online and offline private and public collections in Europe covering a period from the rise of communist regimes in the region to the fall of the Iron Curtain. COURAGE furthers a more nuanced understanding of how these collections work, what functions they serve in their respective societies, and how they represent their holdings and findings to the national and international public. In so doing, the project will help us recognize and acknowledge forms of dissent and preserve these as part of our common European heritage.
„Lendület” Morál és Tudomány Kutatócsoport
2017-ben jött létre Demeter Tamás vezetésével.
A kutatócsoport a tudományos kutatás hátterében meghúzódó, azt orientáló, korlátozó és különböző vonatkozásokban igazoló értékek történeti, filozófiai és szociológiai vizsgálatára alakul. Célja, hogy esettanulmányokon keresztül tárja fel azokat a gyakran nem reflektált és így racionális kontrollt nélkülöző kognitív, morális, társadalmi és esztétikai értékeket, amelyek a modern tudomány 17-20. századi történetét jellemzik. A kutatás keretében készülő esettanulmányok nem csak történeti ismereteink bővítésére irányulnak, hanem az értékelkötelezettségek tudományos kutatásban játszott szerepének általános szociológiai-filozófiai tanulságait is vizsgálják, s ezeken keresztül tudománypolitikai irányelvek és gyakorlatok megalapozásához járulnak hozzá.
„Lendület” Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820
A nyugat-magyarországi irodalom 1770 és 1820 közötti történetét feltáró Lendület-kutatócsoport.
2017-ben jött létre Csörsz Rumen István vezetésével.
A 18. század végi magyar irodalmi élet formálásában kulcsszerepet játszott a dunántúli írók és értelmiségiek hálózata. Nem beszélhetünk egységes mozgalomról – tagjai mind felekezeti, mind irodalomszemléleti szempontból eltérők, s nem is mindig álltak közvetlen érintkezésben –, de a regionális összetartozás olyan művelődéstörténeti tanulságokat rejt, amelyek rendszeres kutatásával adós maradt az irodalomtudomány. A nyugat-magyarországi kereskedővárosok (Győr, Komárom, Szombathely stb.) Bécs és Pozsony szellemi és politikai vonzásában, az új egyházpolitikai lehetőségek kihasználásával teremtették meg saját arculatukat. A dunántúli értelmiség progresszívan élt a polgárosodás lehetőségeivel, főként a tudományszervezés (pl. pozsonyi tudós társaságok) és a kommunikáció terén, megteremtve a magyar nyelvű sajtót (Magyar Hírmondó, Mindenes Gyűjtemény, Sokféle).
A sokak mintájává vált jezsuita költőn, Faludi Ferencen túl is nagy számú költő-író munkálkodott a térségben, némelyikük kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett (pl. Pálóczi Horváth Ádám levelezése Kazinczyval, Csokonaival és más kortársakkal; szabadkőművesség). Révai Miklós és Kultsár István már ekkoriban elsőrangú szervezőként segítette az irodalmi nyilvánosság formálódását.
A 18. századi dunántúli írók működésére a szakirodalom – a Kazinczy-kor kánonformáló ereje, majd a gazdagabban kutatott 19. századi klasszikusok (Berzsenyi, a Kisfaludy fivérek stb.) miatt – hajlamos volt másodvonalként tekinteni. Kutatócsoportunk ezt a képet szeretné árnyalni, részletesen megvizsgálva néhány kiemelkedő dunántúli író és értelmiségi (főként pap-tanárok) regionális kapcsolatait, működésük tárgyi és szellemi hátterét (levelezés, kéziratosság, könyvtárszervezés, könyvkiadás, mecenatúra stb.). A csoport akadémiai és egyetemi kutatóhelyek együttműködésén alapul, amely nemzetközi figyelemre is számot tarthat. Legfőbb feladataink alapkutatások: Faludi Ferenc magyar verseinek kritikai kiadása, Pálóczi Horváth Ádám kéziratainak, Révai Miklós és Agyich István latin verseinek, valamint Péteri Takács József és Nagy János köteteinek forráskiadása; a Nemzeti Dalok Gyűjteményének és Kresznerics Ferenc szótárának elektronikus kiadása. A források rendszerezését korszerű adatbázisok építése segíti: levelezés-, könyv-, ponyva- és kézírásminta-kataszterek. Az új eredményeket évenként nemzetközi konferenciákon és tanulmánykötetekben adjuk közre.
„Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800
A hosszú reformáció elméletének alkalmazását vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2018-ban jött létre Tóth Zsombor vezetésével.
A projekt kettős célt követ: a hosszú reformáció fogalma köré felépülő kutatási gyakorlat megalapozását és meghonosítását a hazai kutatásban, valamint egy nemzetközi kutatási és koordinációs központ (Centre for Reformation Studies) felállítását, amely a projektet, illetve külső és belső munkatársait a befogadó intézettel együtt erőteljesen pozicionálja a nemzetközi reformációkutatásban.
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtanát vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2019-ben jött létre Hites Sándor vezetésével.
A magyar nemzeti irodalmi kultúra kialakítása a 19. században egy időben zajlott a társadalom és a gazdaság kapitalista átalakulásával. Ennek során az írók egyszerre váltak a nemzeti kultúra nagy presztízsű képviselőivé, és lettek gazdasági ágensek a kulturális piacon. Ahogy a kor gazdasági eszméi befolyásolták a nemzeti irodalom társadalmi jelentőségére és hasznosságára vonatkozó felfogásokat, úgy az irodalmi művek is hatottak arra, milyen kép alakul ki a gazdaságról a magyar kultúrában.
Az írók gazdasági helyzete és anyagi környezete hatott alkotásmódjukra, a finanszírozási formák (piac, mecenatúra, állami támogatás, közadakozás) pedig meghatározták a nemzeti kultúra egész arculatát. A piacok szerkezete és a kulturális gazdaság azóta jelentősen átalakult, a magyar nemzeti irodalom 19. századi kezdeteikor tapasztalható jelenségek vizsgálata mégis segíthet arra a jelenkori kérdésre válaszokat találni, hogy miként lehet fenntartani és működtetni a nemzeti kultúrát a globalizálódó világ egyre nemzetközibbé váló kulturális piacain.
„Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport
Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében.
2020-ban jött létre Babai Dániel vezetésével.
Az újonnan megalakuló Etnoökológia Lendület Kutatócsoport célja a Kárpát-medence vidéki közösségei és a természeti környezete, azaz táj és ember kapcsolatának vizsgálata. A kutatás középpontjában álló táj és ember egy társadalmi-ökológiai rendszert képez. E rendszer kaszkádszerű (dominóelv szerint egymásból következő) változásai, a változások helyi érzékelése, megélése (lokális percepció), valamint a természeti környezethez kapcsolódó helyi és hagyományos ökológiai tudás áll a tervezett, a sokoldalú, gyakorlatorientált, az ökológiai antropológia eszköztárát alkalmazó kutatás figyelme középpontjában.
„Lendület” Mobilitás Kutatócsoport
Csontoktól, bronzoktól és telepektől a társadalomig: Vándorlások és társadalmi változások multidiszciplináris kutatása a bronzkori Magyarországon (Kr. e. 2500–1500),
2015-ben jött létre Kiss Viktória vezetésével.
„Programunk a bronzkor első felének ezer éves időszakát (Kr. e. 2500–1500) vizsgálja a mai Magyarország területének több mikro-régiójában. A korszaknak nevet adó bronz nagy területeket átívelő kereskedelmének köszönhetően ekkoriban távoli régiók kerültek kapcsolatba egymással, és az emberiség történetében először jelent meg a társadalmi egyenlőtlenség intézményessé válása. Kutatásunk fő célja az őskori Európában központi szerepet elfoglaló Kárpát-medence kiválasztott régióiban a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata. E kérdéskört három irányból vizsgáljuk: a települések, a temetkezések, valamint az ezekből előkerülő leletanyag, elsősorban a bronztárgyak új, multidiszciplináris módszerekkel (a korábbinál pontosabb, s a hazai bronzkori kutatásból szinte teljesen hiányzó új AMS radiokarbon, stabilizotóp minták, valamint a teljességgel hiánypótló DNS elemzés, számos fémtárgy elemösszetétel és ólomizotópos elemzése, valamint kerámia és kő tárgyak petrográfiai és neutronaktivációs mintavételeinek kiértékelése) kiegészített elemzése és publikálása révén.”
„Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
A Szent Korona és a magyar királykoronázások 1526 és 1918 közötti történetét kutató Lendület-csoport.
2012-ben jött létre Pálffy Géza vezetésével.
Az Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt legfőbb célja a magyar tudományosság jelentős adósságának pótlása, a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi (székesfehérvári, pozsonyi, soproni, budai és budapesti) ceremóniáinak részletes áttekintése.
Az interdiszciplináris projekt hazai és külföldi (ausztriai, szlovákiai, spanyol- és olaszországi stb.) levéltárakból össze kívánja gyűjteni a koronázási jelvények és szertartások eddig ismeretlen újkori forrásait, a korona és a koronázások ábrázolásait, miközben összeállítja a legfőbb nemzeti kincsünk itineráriumát, a koronázási szertartások Ki kicsodáját, a koronázási érmek adatbázisát és megjelenteti Révay Péter nevezetes bővített koronatörténete (1659) latin–magyar kritikai kiadását. Emellett kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy egyes korszakokban kinek mit jelentett a Szent Korona, milyen eszmeiség fűződött hozzá, és milyen szerepet játszott a magyar állami, később nemzeti reprezentációban és szimbolikus politikában.
„Lendület” Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoport
A középkori magyar gazdaság történetét interdiszciplináris módszerekkel vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2015-ben jött létre Weisz Boglárka vezetésével.
A kutatás egyes részterületeihez rendelt korszakhatárok különbözőek: azokat a témák belső logikája szabja meg. A kutatás két nagyobb részterületet ölel fel. A gazdasági élet egyik fontos – egyidejűleg aktív és passzív – szereplője maga a királyi hatalom volt, éppen ezért a kutatócsoport egyik fő feladata ennek a szerepnek a feltárása.
A Magyar Királyság gazdasági életének ugyanakkor nem volt olyan vetülete, melyben ne jutott volna kulcsszerep a városoknak. Az egyes városok gazdaságpolitikája azonban nem csak az ország határain belül fejtette ki hatását: elsősorban ez volt az a tényező, mely csatlakoztatta a Magyar Királyságot a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe: ezért a városi gazdálkodás lesz a kutatás másik fő ága. Az első részterületen belül a kutatócsoport az uralkodók bevételeit, a gazdasági élet működéséhez elengedhetetlen pénzverést, a királyság pénzügyigazgatását működtető intézményrendszert vizsgálja, miközben az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések tanulmányozása szintén a kutatás ezen részéhez tartozik. A városi gazdálkodást három szinten lehet vizsgálni: az adminisztráció, az infrastruktúra és a saját vállalkozások szintjén. Míg az első kettő lehetőséget teremtett arra, hogy a település a gazdasági élet színhelyeként szolgáljon, illetőleg arra, hogy polgáraik minél jobb feltételek közepette folytathassák gazdasági tevékenységüket, a harmadik már a város intézményeinek és létesítményeinek működését, az adózási kötelezettség teljesítését könnyítette meg. A kutatócsoport a hangsúlyt az első két szint vizsgálatára helyezi, különös súlyt helyezve a városok hazai és nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének tanulmányozására.
„Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport
A trianoni béke történetét kutató Lendület-csoport.
2016-ben jött létre Ablonczy Balázs vezetésével.
A Trianon 100 év után: kontextus, lokalitás, régió című projekt azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a legfrissebb történeti tudást új tudást teremtve és a meglévőt mozgósítva rávilágítson a trianoni békeszerződés új oldalaira, megvilágítsa a döntés megszületésének egyes, eddig árnyékban hagyott vagy esetleg félreinterpretált oldalait és a 100. évfordulóra készülve olyan új, friss és érvényes műveket publikáljon, amelyekkel a szélesebb magyar közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. Ezzel pedig eltörölje a magyar történetírás adósságait (amennyiben még vannak ilyenek) a magyar és a nemzetközi szakmai közönség és a szélesebb közvélemény számára megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást egy olyan multidiszciplináris (de történelemorientált) és lehetőség szerint transznacionális keretben, amely a pályázatot értelmezhetővé teszi a nemzetközi közösség számára is.
A javasolt terv egy kollektív munka, számol környező országokban élő magyar kutatók bevonásával, és rendezvényein, publikációiban pedig be kívánja vonni a nemzetközi történésztársadalom legjavát, akik ezzel a témával foglalkoznak. Az első lépcső a magyar közvélemény számára érthetően bemutatni kutatásaink eredményeit, a második nyilván az, hogy a nemzetközi történészközegben is értelmezhető témákat (a menekültek kérdése, az efemer/átmeneti államok Közép-Európában, az impériumváltások, a békeszerződés a nemzeti emlékezetben) angol nyelvű, angolszász kiadóknál megjelentetett kötetekben, vagy tematikus folyóiratszámokban mutassa be a kutatásai eredményeit.
„Lendület” Családtörténet Kutatócsoport
A teljes, fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat kutató Lendület-csoport.
2017-ben jött létre Erdélyi Gabriella vezetésével.
Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és mozaikcsaládok a 16-19. században című kutatási projekt.
A kutatás azon a meglátáson alapszik, hogy a premodern társadalomban a mostoha vagy mozaik család – a szülők és gyermekek biztonságos és meghitt közösségéről alkotott idealizált kép ellenére – sokkal gyakoribb volt, mint a mai társadalomban, amikor a családok válságáról és diverzifikációjáról szokás beszélni.
Ma a válások, régen pedig az elhunyt családtagok pótlása miatt az emberek nagy része gyermekként vagy szülőként összetett családban élt. A legnagyobb magyar, Széchenyi István nősülésekor 14 gyermek nevelőapja lett, amelyet követően még három gyermeke született. Háztartásában a gyermekek egy részét egyik szülőjéhez sem fűzte vérségi kapcsolat. A jelenség mindennaposságát jelzi, hogy a 16. századi oltárképeken Krisztus rokonságát – a nagymama Szent Anna egymást követő három házassága és családja bemutatásával – is mozaikcsaládként ábrázolták.
A kutatás önálló vizsgálat tárgyává teszi az ehhez hasonló teljes,- fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat. Az évszázadokon és társadalmi rétegeken átívelő kutatás írott, tárgyi és vizuális források felhasználásával, több tudományág módszereit hasznosítva igyekszik módosítani a tradicionális családokról élő idealizált képet. Történészek, történeti demográfusok, irodalomtörténészek, történeti néprajzosok és művészettörténészek kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok keretében igyekszenek árnyalni azt a sematikus nézetet, hogy ezek az “abnormális” családformációk konfliktusokkal, negatív érzelmekkel és gonosz mostohákkal terheltek.
„Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport
A vidéki társadalmat az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017) kutató Lendület-csoport.
2019-ben jött létre Horváth Gergely Krisztián vezetésével.
„Az elnéptelenedés a vidéki térségek egyre növekvő gondja napjaink Európájában. Ennek háttere a termékenységi ráták visszaesése mellett az agrárjövedelmek versenyképtelenségével és a városias központok szívóhatásával magyarázható leginkább. Az egykori szovjet blokk országai esetében azonban egy további, hangsúlyos elem sem maradhat figyelmen kívül: a kollektivizálás során a pártállamok erőszakkal kényszerítették az egyéni gazdákat a szövetkezetekbe, akik az iparba vándorlással és a termékenység visszafogásával védekeztek korábbi életük erőszakos megváltoztatása ellen.
Kutatócsoportunk interdiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatók összehangolt munkájával szeretne fényt deríteni azokra a hosszú lefolyású történelmi folyamatokra, amelyek a kárpát-medencei vidéki társadalom jelenlegi, jellegzetes mintázatainak kiformálódásához vezettek. Kutatásunk időhatárai 1767 és 2017, az úrbérrendezés megindulásától a jelenig tartó két és fél évszázad. Vizsgálatainkban olyan fontosnak vélt, de mindeddig nem feltárt jelenségekre, összefüggésekre koncentrálunk, amelyek révén választ kaphatunk a vidéki társadalom életét a jelenig meghatározó strukturális hatóerők jellegére és súlyára (nagybirtok szerepe, területi egyenlőtlenségek különbségeinek összefüggései, természetföldrajzi adottságok). Elemzéseinkben egyaránt alkalmazzuk a hagyományos, levéltári kutatáson alapuló történészi eszköztárat és a statisztikai adatelemzés számítógépes módszertanát, valamint a térinformatika kínálta lehetőségeket.”
„Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport
2012-ben jött létre Dalos Anna vezetésével.
A kutatócsoport elsődleges célja, hogy összegyűjtse, archiválja, elemezze és értelmezze, valamint kutathatóvá tegye a 20. századi magyar zene dokumentumait, továbbá hogy e kutatások eredményeit a szakmabeli érdeklődők és a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Az archívum és kutatócsoport források sokaságát kívánja összegyűjteni, mégpedig nem kizárólag a komoly és kortárs zene köréből, de tevékenységi területei közé tartozik a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása is. Az archívumban őrzött dokumentumok – köztük Dohnányi Ernő és Lajtha László rendkívül becses hagyatéka – a magyarországi kulturális örökség részét képezik. A gyűjteményt létrehozók és működtetők nem titkolt célja ugyanakkor, hogy a 20. és 21. századi magyar zenét segítse bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.
„Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
Kottás kódextöredékek a középkori Magyarországról.
2019-ben jött létre Czagány Zsuzsa vezetésével.
„A középkori kódextöredékek vizsgálata a múlt század 70-es éveiben manifesztálódott önálló tématerületként a nemzetközi és a magyar medievisztikai kutatásban. Mezey László alapozó munkálataiba a hazai zenetudomány képviselői (Dobszay László, Szendrei Janka) is bekapcsolódtak, közreadva az akkor ismert 655 kottás fragmentum katalógusát. Az eltelt csaknem 40 év óta a források száma megsokszorozódott. A primer forrásföltárás és a komparatív vizsgálat eszköztára gyökeresen átalakult, új lehetőségeket tárva a kutatás elé. A digitális technológia és az online megjelenés egymástól távol eső kódexek virtuális rekonstrukcióját teszi lehetővé.
Projektünk a hazai zenei szempontú töredékkutatást a digitális fragmentológia nemzetközi hálózatának részévé kívánja tenni. E célt megvalósítása a föltárás – földolgozás – rekonstrukció három szintjén történik: 1. Primer forrásföltárás hazai és külföldi (szlovák, román, horvát és osztrák) könyv- és levéltárakban, bizonyított vagy feltételezett magyar provenienciájú forrásanyagot tartalmazó gyűjteményekben, a lefejtetlen (in situ) töredékek lehetőség szerinti restaurálása; 2. A források digitalizálása, kodikológiai-paleográfiai-dallamtörténeti földolgozása, az adatok adatbázisba foglalása és online megjelenítése; 3. Az azonos kódexből, műhelyből származó összetartozó töredékcsoportok azonosítása és virtuális rekonstrukciója, szintetikus-monografikus feldolgozása. A kutatás e szakasza magába foglalja a töredékek hordozókönyveinek és ezek possessorainak vizsgálatát, amely nélkülözhetetlen az eredeti kódexek kora újkori és újkori sorsának, itineráriumának felgöngyölítéséhez.
Kutatásunk nemcsak tudományos szempontból tekinthető innovatívnak – hiszen itt valóban források kerülhetnek elő vagy válnak korszerű módon rekonstruálhatóvá –, de új távlatokat nyit a magyarországi középkori és kora újkori kéziratos és könyves kultúra rétegeinek, kapcsolatrendszerének, transzmissziós útvonalainak és intézményi hátterének árnyaltabb megismerése előtt. Projektünk közvetlen kapcsolatban áll a hasonló célú közép-európai kezdeményezésekkel, s csatlakozik a nemzetközi fragmentológiai kutatás dinamikusan fejlődő zenei ágához.”
Filozófiatörténet és eszmetörténet osztály
Az osztály korszerű történetírói és elemzési módszerekkel a nemzetközi színvonalú modern filozófiatörténeti és eszmetörténeti kutatás intézeti platformjaként szolgál, hozzájárulva a magyar filozófiatörténet nemzetközi kontextusba helyezéséhez. Az egyetemes filozófia- és eszmetörténet kutatása mellett feladata a magyar filozófiatörténet rendszerezése és forráskiadása, valamint a digitális bölcsészeti módszereket is alkalmazó Magyar Filozófiai Archívum fenntartása.
Ismeretelmélet osztály
Az osztály a tág értelemben vett tudás klasszikus és modern filozófiai kérdéseivel foglalkozik, különös tekintettel azokra a változásokra, melyeket az információtechnológiai forradalom hozott e téren. Fő kutatási területei: kollektív episztemológia, kognitív és digitális tudás architektúrák, mesterséges intelligencia és tanuláselmélet, megtestesült kogníció, metafilozófia. Vizsgálódásai az analitikus hagyományon túl kiterjednek a történeti, hermeneutikai és fenomenológiai megközelítésekre is.
Tudománytörténet és tudományfilozófia osztály
Az osztály munkavállalói integrált tudománytörténeti és -filozófiai perspektívából felmerülő, valamint kortárs tudományfilozófiai problémákkal foglalkoznak. Az osztály kutatásainak homlokterében a 17. századtól kibontakozó modern tudomány által felvetett filozófiai problémák, a modern fizika filozófiájának kérdései, a társadalomtudományok filozófiája, a tudományfilozófia története és általános tudományfilozófiai problémák állnak.
Reneszánsz osztály
Az osztály fő feladata a magyarországi reneszánsz és barokk vizsgálata komparatív irodalomtörténeti és elméleti megközelítésben, az európai reneszánsz kontextusában, kapcsolatokat tartva a legfontosabb európai reneszánsz-kutatóközpontokkal. Feladata továbbá az I. pont 4.1. pontjában leírt új kézikönyv 1. kötete megfelelő részének elkészítése; a kor magyar irodalmának kutatása (a reformáció és ellenreformáció eszme-, mentalitás- és művelődéstörténete vonatkozásában); a magyar és idegen nyelvű könyvsorozatok és szakfolyóiratok (HumRef, STHum) gondozása; újlatin és magyar nyelvű források feltárása, kritikai kiadása a kései középkortól a kora barokkig (BSMRAe, RMKT – XVI. és XVII. század, BHA című sorozatok gondozása); a magyarországi és külföldi reneszánsz- és barokk-kutatás bibliográfiája, nemzetközi szervezettel közösen.
XVIII. századi osztály
Alapkutatások a század magyarországi irodalmáról, kapcsolódva a korszak irodalmával foglalkozó legfontosabb európai kutatóközpontokhoz; ismeretlen források feltárása, kiadása és értékelése; a RMDE XVIII. század és RMKT XVIII. század c. sorozatok gondozása; a jelentős életművek kritikai kiadása és monografikus vizsgálata, az irodalomtudomány és kritika története az adott időszakban; az új kézikönyv megfelelő részének elkészítése; a magyarországi jelenségek beillesztése a nemzetközi irodalom- és eszmetörténeti összefüggésekbe.
XIX. századi osztály
Az osztály fő feladata, hogy feltárja, elemezze és korszerű tudományos összkiadásokban hozzáférhetővé tegye a korszak magyar klasszikusainak életművét. Feladata továbbá az új kézikönyv 2. kötetének elkészítése; a század klasszikus költőinek és íróinak kritikai kiadása (papír alapú és elektronikus változatban); monográfiák és tanulmányok írása, a megfelelő sorozatok működtetése (IK, Fontes).
Modern magyar irodalmi osztály
Az osztály fő feladata a 20. és 21. századi irodalom és kritikatörténet kutatása, valamint a kor kritikai-irodalomtudományi tendenciáinak és/vagy jelentős képviselőinek egyéni monográfiák keretében történő feldolgozása (Kortársaink, Irodalomtudomány és Kritika, ÚMM című sorozatok); az új kézikönyv munkálataiban való részvétel; a modern magyar irodalmi jelenségek vizsgálata világirodalmi összefüggésben; modern klasszikusok kritikai kiadása.
Irodalomelméleti osztály
Az osztály fő feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az európai és amerikai irodalomtudomány elméleti fejleményeit a hazai ismertetés és alkalmazás szempontjából. Kutatási körébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyek az irodalom mibenlétére, sajátosságaira, fajtáira, létmódjára, történetiségére, értelmezési módjaira, társadalmi beágyazottságára és e tényezők összefüggéseire vonatkoznak. Gondozza a szakmai sorozatokat (Opus); részt vesz az új kézikönyv munkálataiban.
Közép- és kelet-európai osztály
Az osztály fő feladata a magyar irodalom közép-európai beágyazottságának, a régió kultúrtörténeti folyamataiba illeszkedésének kutatása a kapcsolattörténeti és tipológiai komparatisztika módszereivel, továbbá az új kézikönyv munkálatai; komparasztikai szemlélet érvényesítése a magyar irodalomtörténet-írásban; nemzetközi kapcsolatok ápolása, együttműködés a térségben működő társintézményekkel (orosz, lengyel, szlovák, cseh és balti kapcsolatok).
Bibliográfiai osztály
Az osztály fő feladata a magyar irodalomtörténet bibliográfiájának folyamatos összeállítása: kurrens bibliográfiai adatgyűjtés, szakozás, annotálás, közzététel a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet online bibliográfiai portálján. További feladatok: a magyar irodalomtörténet 2001–2012 közötti bibliográfiájának retrospektív feldolgozása; a magyar irodalomtörténet a kezdetektől 2000-ig tartó, tízkötetes sorozatban megjelentetett bibliográfiájának retrokonverziója; személyi bibliográfiák, korszakbibliográfiák, tematikus bibliográfiák, repertóriumok készítése; mindezeknek a bibliográfiáknak a közzététele a bibliográfiai portálon.
Régi magyarországi művészeti osztály
Az osztály feladata az államalapítástól 1800-ig terjedő időszak – vagyis a román kori, gótikus, reneszánsz és barokk – magyar és közép-európai művészetének kutatása, feldolgozása és közzététele. A kutatás fő irányai: az Árpád-kori építészet és épületszobrászat; a középkori kódexfestészet, különösen a Bibliotheca Corvina története; a reneszánsz művészet emlékei; a kora újkori miniatúrafestészet; 16–17. századi gyűjtéstörténet. Az osztály topográfiai kutatásokat folytat, valamint őrzi a Pecsétmásolat-gyűjteményt és a Levéltári Regeszta-gyűjteményt.
19. századi építészeti és képzőművészeti osztály
Az osztály feladata a 19. század magyar és európai művészetének kutatása. Ezen belül a fő kutatási irányok: a korszak építészete, képzőművészete; Budapest épületállományának dokumentálása; ikonográfiai kutatások; Erdély súlyponttal művészet- és építészettörténet; az MTA Művészeti Gyűjteménye szakmai felügyeletének ellátása. Őrzi és fejleszti a Fotótárat; gondozza az online keresőrendszert, kialakítja a digitális fotó-archívumot, valamint koordinálja az intézet digitalizációs munkáit.
20. századi művészeti és tudománytörténeti osztály
Az osztály feladata a 20. századi és a kortárs magyar és – ezzel összefüggésben – egyetemes művészet kutatása. Előkészíti az 1945–2000 közötti évek magyar művészetét bemutató kézikönyvet; ennek során részt vesz a nagy közgyűjtemények kiállítási munkáiban. Feladata továbbá az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményének gondozása, az anyag feldolgozása és nyilvánossá tétele. Feladata a magyar művészettörténet-írás és műkritika története forrásainak feltárása és kiadása. Gondozója az Adattár és a Magyar Művészek Lexikona anyagának, biztosítja annak nyilvánosságát.
Folklór osztály
Az osztály feladata: a magyar folklór történeti és kortárs jelenségeinek gyűjtése, feltárása, rendszerezése, közreadása és kutatása nemzetközi összefüggésben. A magyar népköltészet, a népi vallásosság, a hiedelmek, a szokások, az ünnepek és a folklórhagyományozódás jellemzőinek értelmezése folklorisztikai gyűjtések és a 19–21. századi szövegkorpusz alapján. A Magyar Népköltészeti Lexikon, a magyar folklorisztika kézikönyvének létrehozása.
Társadalomnéprajzi osztály
Az osztály feladata: a magyar nép és a Magyarországon élő népek kultúrájának és társadalmának vizsgálata, a változások nyomon követése, a szomszéd népekhez fűződő kapcsolatok feltárása. Néprajzi terepmunkára épülő társadalomnéprajzi vizsgálatok földrajzilag és típusaiban eltérő helyi közösségekben. Az együttműködés és a fenntartható fejlődés kihívásai, a vidékiség mai formái különböző régiókban. A társadalomkutatás perspektívái és társadalmi hasznossága a 21. században.
Történeti-néprajzi osztály
Az osztály feladata: a nemzeti kulturális örökség részét alkotó magyar és nem magyar paraszti kultúra, a lokális és regionális közösségek társadalmának és kultúrájának történeti kutatása. Az agrár és ipari társadalom átalakulásának jelenségei a Kárpát-medencében történeti kontextusban. Történeti és vizuális forrásfeltárás a társadalomtörténet, az anyagi kultúra, az életmód, a hitélet és az egyháztörténet témaköreiben. A magyar népművészet korszakai, jelenségei, a Kárpát-medence népművészeti ihletésű kortárs tárgyalkotó művészete.
Etnológia osztály
Az osztály alapfeladata a nem európai közösségek szinkron és történeti vizsgálata, különös tekintettel azokra a területekre, társadalmakra és hagyományokra, amelyek a magyarság etnikai formálódásában szerephez jutottak. Emellett kiemelt feladat a kulturális és szociálantropológia tudománytörténeti és elméleti-módszertani kérdéseinek vizsgálata, a nemzetközi antropológiai szakirodalom hazai közvetítése és feldolgozása.
Ősrégészeti osztály
Feladata a Kr. e. 10.000 és a Római Birodalom provinciáinak kialakulása közötti időszakok kutatása, elsősorban a Kárpát-medence területén. A klasszikus régészeti módszertant felvonultató feldolgozások mellett vizsgálatai felölelik a kutatott korszakok abszolút kronológiáját, technológiai innovációk elemzését, anyagvizsgálatokat, hosszú távú demográfiai folyamatok modellezését, az életmód bioarcheológiai vizsgálatait, komplex településhálózatok topográfiai, környezet- és tájrégészeti elemzését.
Történeti korok régészete osztály
Feladata egyrészt az ókor és a középkor közötti átalakulás társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseinek kutatása, az antik és keresztény hagyomány és a barbár bevándorlók interakcióinak, valamint a korszak hatalmi központjainak vizsgálata. Másik kutatási fókusza a honfoglalás és az államalapítás korától a 17–18. század fordulójáig terjedő időszak régészetét öleli fel, kiegészítve az írott és kartográfiai forrásokkal, továbbá természettudományi vizsgálatokkal, környezetrégészeti és tájrégészeti elemzésekkel.
Régészeti örökség és módszertan osztály
Az osztály feladatai közé tartozik az intézetben folytatott kutatások módszertani és örökségvédelmi jellegű hátterének biztosítása. A biorégészeti kutatások kiemelt tevékenységi területe a fizikai antropológia és archeozoológia. Az osztály az intézet másik két osztályának munkatársaival együttműködésben koordinálja a környezettörténeti, környezetrégészeti és roncsolásmentes terepi kutatásokat, műszeres felméréseket, biztosítja a tájrégészeti kutatások hátterét. Az osztály üzemelteti az intézet adattárát, őrzi az intézeti ásatások és kutatási programok dokumentációját és a magyar régészet számos további meghatározó dokumentumát, köztük kutatói hagyatékokat. Folyamatosan archivál, hagyományos és digitális állagmegóvást és adatmentést végez, adatokat szolgáltat intézeti munkatársak és külső kutatók részére. A Restaurátor Műhelyben leletegyüttesek állagmegóvását, helyreállítását és feldolgozását végzi, üzemelteti a Grafikai Műhelyt.
Középkori osztály
Az osztály feladata az 1526 előtti, középkori Magyar Királyság történetének feltárása, forráskiadványok készítése, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című projekt folytatása, a középkori Magyarország világi méltóságviselőinek teljes körű feltárására irányuló archontológiai adatbázis továbbépítése, valamint a középkortörténeti kézikönyv (online adatbázis) előkészítése. Az osztály kutatásai kiterjednek a középkori gazdaság-, társadalom-, politika-, intézmény- és várostörténet területére.
Kora újkori osztály
Az osztály kutatja a Magyar Királyság politikai berendezkedését, európai kapcsolatrendszerét, valamint az Erdélyi Fejedelemség történetét, különös tekintettel annak kormányzati és törvényhozási sajátosságaira. Feltárják a magyarországi oszmán hódoltság történetével kapcsolatos forrásokat és vizsgálják a magyarországi és erdélyi felekezeti viszonyokat a multikonfesszionális Európában. Kutatásaik kiterjednek a kora újkori hazai történetírás történetére és eszmetörténeti vonatkozásaira.
Újkori osztály
Az osztály kutatásai felölelik a „hosszú 19. század” egészét, ezen belül kiemelten vizsgálja a kulturális nacionalizmus és a parlamentarizmus történetét. Forráskiadási munka keretében előkészíti Eötvös József, valamint Széchenyi István levelezésének publikálását. Feladata kiterjed a transznacionális gazdaság- és társadalomtörténet kutatására is.
Horthy-korszak osztály
Az osztály kutatóinak feladata Magyarország első világháború utáni történetének kutatása 1945-ig. Ennek keretében kutatják az 1918–1919. évi forradalmak, a Horthy-korszak politikai kontextusát, valamint a trianoni békeszerződés előzményeit, okait és következményeit. Vizsgálják a kisebbségi magyar társadalmak fejlődését, továbbá a trianoni Magyarország kül- és szomszédságpolitikáját és szerepvállalását a II. világháború idején.
Jelenkori osztály
Az osztály kutatásainak középpontjában két nagy témakör áll: Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története és az 1945 utáni, főként a Kádár-korszak társadalomtörténete kelet-közép-európai összehasonlításban, különös tekintettel az 1956–1989 közötti társadalmi folyamatok elemzése. Az osztály továbbá feltárja a második világháború utáni ellenkultúra fejlődését, gyűjteményeinek történetét az egykori szocialista országokban.
Délkelet-Európa története osztály
Az osztály összehasonlító módon vizsgálja a délkelet-európai nemzetek kialakulásának sajátosságait, az államiság kérdéseit, az államépítés különböző fázisait, a diplomáciai kapcsolatokat, az általános gazdaság- és társadalomtörténeti kérdéseket. Kiemelten vizsgálja a magyar történelem délkelet-európai vonatkozásait, ezen belül is a 800 éves horvát–magyar együttélést, a magyar–román történeti kapcsolatokat, az 1918 előtti magyar imperialista elképzeléseket, az 1918 utáni magyar–jugoszláv kapcsolatokat.
Egyháztörténeti osztály
Az osztály kutatja a keresztény Magyarország történetét a középkortól a jelenkorig. Vizsgálja a középkori bizánci keresztény kultúrkör szerepét, a Szentszék és a magyar egyházszervezet kapcsolatainak kora újkori átalakulását. Kiemelt szerepet kap az állam és egyház kapcsolatának vizsgálata, különösen 1780 és 1990 között. Továbbá a kutatás homlokterében áll az egyházfők tevékenységének, valamint a zsinatok, püspöki konferenciák és katolikus nagygyűlések 19–20. századi történetének feltárása is.
Tudományos információs osztály
Az osztály látja el az intézet kiadványszervezési és honlapszerkesztési, kommunikációs feladatait. Tevékenységének középpontjában az intézet által gondozott folyóiratok és könyvek kiadásra való előkészítése, az intézeti kiadványokhoz kapcsolódó térképanyag összeállítása, pályázatok elkészítése, illetve a megjelenő munkák terjesztése áll. Emellett részt vesz a honlap tartalmi munkálataiban, az aktuális hírek megosztásában a honlapon és a közösségi oldalakon.
Népzene- és néptánckutató osztály és archívum
Az osztály feladatai: etnomuzikológiai, etnokoreológiai alapkutatások, ezekkel összefüggő történeti kutatások és közreadások, kritikai összkiadás (A Magyar Népzene Tára) szerkesztése, nemzetközi kitekintésű népzene- és néptáncarchívum, népzenei- és néptáncrendek, a központi népzenei- és néptáncgyűjtemény gondozása, gyarapítása, rendezése, stílusrendjeinek közreadása; népi hangszerek és népi hangszeres zene, énekes-zenés folklór kutatása, összehasonlító (eurázsiai népek népzenéje és történeti források) és jelenkori zenei, kulturális antropológiai kutatások, rendszerezés és közreadás.
Régi zenetörténeti osztály
Az osztály feladata az 1700 előtti magyar és közép-európai zenetörténet és liturgia kutatása, 1700 előtti magyar és európai kéziratos és nyomtatott források, töredékek összehasonlító elemzése, digitalizálása és közreadása, közreműködés a Musicalia Danubiana című forráskiadvány-sorozat kiadásában, a CAO-ECE zsolozsma-, illetve a GRADUALIA mise-repertórium hagyományos és online kiadása, részvétel a Cantus Planus nemzetközi gregoriánkutató csoport munkájában.
Magyar zenetörténeti osztály
Az osztály feladata az 1500 utáni egyetemes és magyar zenetörténet kutatása, a magyar és Magyarországon működött zeneszerzők életművének feldolgozása, közreadása, recepciótörténet és repertoárkutatás, levél- és kottatári anyagok feldolgozása és gyűjtése, műjegyzékek összeállítása, a Magyarország Zenetörténete kézikönyv-sorozat újkori köteteinek írása és szerkesztése, Erkel Ferenc operáinak kritikai közreadása, Liszt Ferenc életművének feldolgozása különös tekintettel műveinek kritikai kiadására, valamint részvétel az intézet sorozatkiadványainak szerkesztésében.
Bartók archívum
Feladata Bartók Béla zeneszerzői és tudományos életművének kutatása, hagyatékának gondozása, a nemzetközi Bartók-kutatás szervezése; Bartók Béla munkásságának kritikai kiadása, valamint zeneművei tematikus jegyzékének összeállítása.
20–21. századi magyar zenei archívum és kutatócsoport
Az osztály feladata a 20. és 21. századi magyar zeneszerzők, előadóművészek és zenetudósok hagyatékának gyűjtése, gondozása, életművük tudományos kutatása, műjegyzékek összeállítása, kiemelten Dohnányi Ernő hagyatékának gondozása és kutatása, valamint közreműködés a Magyarország Zenetörténete kézikönyv-sorozat 20. századi kötetének írásában és szerkesztésében.
Zenetörténeti Múzeum
A múzeum feladata az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monográfiákban és kiállítások keretében, zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Bioarcheológiai szolgáltató osztály
Az osztály munkatársainak feladata egyrészt az intézet bioarcheológiai mintavételi egységének működtetése, a régészeti és antropológiai kérdések megválaszolására irányuló természettudományos vizsgálatok támogatása. Másrészt az osztály munkatársai végzik az intézet laboratóriumi feladatainak ellátását, a laboratóriumi szinten megvalósuló genetikai vizsgálatokat és a DNS minták szekvenálását.
Archeogenomikai kutató osztály
Az osztály munkatársai alapvetően bioinformatikai és molekuláris genetikai kutatásokkal és elemzésekkel foglalkoznak az intézet kutatási stratégiáihoz igazodva.
Antikvitás és Humanizmus osztály
Az osztály tematikai egységének alapját az antik és humanista irodalom nagyfokú tartalmi és stílusbeli hasonlósága, valamint kutatási módszertanuk közel azonos eszköztára képezi. Az osztály munkatársainak feladata részint az antik görög és latin műveltség nyelvi eszközökkel történő kutatása, részint a nemzetközi tekintetben is kiemelkedő magyar humanizmuskutatás örökségének feltárása, korszerű formában való nyilvántartása, a magyar humanizmussal kapcsolatos ismeretek gondozása, repertorizálása és filológiai eszközökkel történő bővítése. Az osztály munkatársai forrásnyelvi kompetencia alapján, hagyományos (filológiai) és modern módszerek alkalmazásával tárják fel a kutatás tárgyát, folyamatosan bővítik az antikvitásról és a humanizmusról kialakított ismeretanyagot, továbbá gondoskodnak az antik és humanista szerzők korszerű fordításban történő széles körű megismertetéséről, valamint a fordításirodalom karbantartásáról és repertorizálásáról.
Középkor és Hungarica osztály
Az osztály feladata a középkori magyar művelődés megismerése szempontjából fontos, görög és nagyobb részben latin nyelven íródott forrásanyag filológiai eszközök igénybevételével történő gondozása, repertóriumban való nyilvántartása, valamint korszerű szövegkiadások létrehozása; a fordításirodalom gyarapítása révén a forrásanyag ismeretének és hozzáférhetőségének biztosítása. Az osztály tervmunkája a Repertorium fontium historiae Hungaricae folyamatos karbantartása mellett az elbeszélő források megújuló korpuszának gondozása. Az osztály munkatársainak feladata továbbá a külföldi őrzőintézményekben található magyar történeti vonatkozású, döntően latin vagy neolatin nyelvű forrásanyag feltárása, feldolgozása és korszerű formában történő hozzáférhetővé tétele. A hungarikakutatás tudománytörténetének feltárásával és repertorizálásával, továbbá helyszíni kutatással és adminisztratív feladatok ellátásával hozzájárul az Antikvitás és Humanizmus osztály feladatvégzéséhez.
„Lendület” Morál és Tudomány Kutatócsoport
2017-ben jött létre Demeter Tamás vezetésével.
A kutatócsoport a tudományos kutatás hátterében meghúzódó, azt orientáló, korlátozó és különböző vonatkozásokban igazoló értékek történeti, filozófiai és szociológiai vizsgálatára alakul. Célja, hogy esettanulmányokon keresztül tárja fel azokat a gyakran nem reflektált és így racionális kontrollt nélkülöző kognitív, morális, társadalmi és esztétikai értékeket, amelyek a modern tudomány 17-20. századi történetét jellemzik. A kutatás keretében készülő esettanulmányok nem csak történeti ismereteink bővítésére irányulnak, hanem az értékelkötelezettségek tudományos kutatásban játszott szerepének általános szociológiai-filozófiai tanulságait is vizsgálják, s ezeken keresztül tudománypolitikai irányelvek és gyakorlatok megalapozásához járulnak hozzá.
„Lendület” Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820
A nyugat-magyarországi irodalom 1770 és 1820 közötti történetét feltáró Lendület-kutatócsoport.
2017-ben jött létre Csörsz Rumen István vezetésével.
A 18. század végi magyar irodalmi élet formálásában kulcsszerepet játszott a dunántúli írók és értelmiségiek hálózata. Nem beszélhetünk egységes mozgalomról – tagjai mind felekezeti, mind irodalomszemléleti szempontból eltérők, s nem is mindig álltak közvetlen érintkezésben –, de a regionális összetartozás olyan művelődéstörténeti tanulságokat rejt, amelyek rendszeres kutatásával adós maradt az irodalomtudomány. A nyugat-magyarországi kereskedővárosok (Győr, Komárom, Szombathely stb.) Bécs és Pozsony szellemi és politikai vonzásában, az új egyházpolitikai lehetőségek kihasználásával teremtették meg saját arculatukat. A dunántúli értelmiség progresszívan élt a polgárosodás lehetőségeivel, főként a tudományszervezés (pl. pozsonyi tudós társaságok) és a kommunikáció terén, megteremtve a magyar nyelvű sajtót (Magyar Hírmondó, Mindenes Gyűjtemény, Sokféle).
A sokak mintájává vált jezsuita költőn, Faludi Ferencen túl is nagy számú költő-író munkálkodott a térségben, némelyikük kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett (pl. Pálóczi Horváth Ádám levelezése Kazinczyval, Csokonaival és más kortársakkal; szabadkőművesség). Révai Miklós és Kultsár István már ekkoriban elsőrangú szervezőként segítette az irodalmi nyilvánosság formálódását.
A 18. századi dunántúli írók működésére a szakirodalom – a Kazinczy-kor kánonformáló ereje, majd a gazdagabban kutatott 19. századi klasszikusok (Berzsenyi, a Kisfaludy fivérek stb.) miatt – hajlamos volt másodvonalként tekinteni. Kutatócsoportunk ezt a képet szeretné árnyalni, részletesen megvizsgálva néhány kiemelkedő dunántúli író és értelmiségi (főként pap-tanárok) regionális kapcsolatait, működésük tárgyi és szellemi hátterét (levelezés, kéziratosság, könyvtárszervezés, könyvkiadás, mecenatúra stb.). A csoport akadémiai és egyetemi kutatóhelyek együttműködésén alapul, amely nemzetközi figyelemre is számot tarthat. Legfőbb feladataink alapkutatások: Faludi Ferenc magyar verseinek kritikai kiadása, Pálóczi Horváth Ádám kéziratainak, Révai Miklós és Agyich István latin verseinek, valamint Péteri Takács József és Nagy János köteteinek forráskiadása; a Nemzeti Dalok Gyűjteményének és Kresznerics Ferenc szótárának elektronikus kiadása. A források rendszerezését korszerű adatbázisok építése segíti: levelezés-, könyv-, ponyva- és kézírásminta-kataszterek. Az új eredményeket évenként nemzetközi konferenciákon és tanulmánykötetekben adjuk közre.
„Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800
A hosszú reformáció elméletének alkalmazását vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2018-ban jött létre Tóth Zsombor vezetésével.
A projekt kettős célt követ: a hosszú reformáció fogalma köré felépülő kutatási gyakorlat megalapozását és meghonosítását a hazai kutatásban, valamint egy nemzetközi kutatási és koordinációs központ (Centre for Reformation Studies) felállítását, amely a projektet, illetve külső és belső munkatársait a befogadó intézettel együtt erőteljesen pozicionálja a nemzetközi reformációkutatásban.
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtanát vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2019-ben jött létre Hites Sándor vezetésével.
A magyar nemzeti irodalmi kultúra kialakítása a 19. században egy időben zajlott a társadalom és a gazdaság kapitalista átalakulásával. Ennek során az írók egyszerre váltak a nemzeti kultúra nagy presztízsű képviselőivé, és lettek gazdasági ágensek a kulturális piacon. Ahogy a kor gazdasági eszméi befolyásolták a nemzeti irodalom társadalmi jelentőségére és hasznosságára vonatkozó felfogásokat, úgy az irodalmi művek is hatottak arra, milyen kép alakul ki a gazdaságról a magyar kultúrában.
Az írók gazdasági helyzete és anyagi környezete hatott alkotásmódjukra, a finanszírozási formák (piac, mecenatúra, állami támogatás, közadakozás) pedig meghatározták a nemzeti kultúra egész arculatát. A piacok szerkezete és a kulturális gazdaság azóta jelentősen átalakult, a magyar nemzeti irodalom 19. századi kezdeteikor tapasztalható jelenségek vizsgálata mégis segíthet arra a jelenkori kérdésre válaszokat találni, hogy miként lehet fenntartani és működtetni a nemzeti kultúrát a globalizálódó világ egyre nemzetközibbé váló kulturális piacain.
„Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport
Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében.
2020-ban jött létre Babai Dániel vezetésével.
Az újonnan megalakuló Etnoökológia Lendület Kutatócsoport célja a Kárpát-medence vidéki közösségei és a természeti környezete, azaz táj és ember kapcsolatának vizsgálata. A kutatás középpontjában álló táj és ember egy társadalmi-ökológiai rendszert képez. E rendszer kaszkádszerű (dominóelv szerint egymásból következő) változásai, a változások helyi érzékelése, megélése (lokális percepció), valamint a természeti környezethez kapcsolódó helyi és hagyományos ökológiai tudás áll a tervezett, a sokoldalú, gyakorlatorientált, az ökológiai antropológia eszköztárát alkalmazó kutatás figyelme középpontjában.
„Lendület” Mobilitás Kutatócsoport
Csontoktól, bronzoktól és telepektől a társadalomig: Vándorlások és társadalmi változások multidiszciplináris kutatása a bronzkori Magyarországon (Kr. e. 2500–1500),
2015-ben jött létre Kiss Viktória vezetésével.
„Programunk a bronzkor első felének ezer éves időszakát (Kr. e. 2500–1500) vizsgálja a mai Magyarország területének több mikro-régiójában. A korszaknak nevet adó bronz nagy területeket átívelő kereskedelmének köszönhetően ekkoriban távoli régiók kerültek kapcsolatba egymással, és az emberiség történetében először jelent meg a társadalmi egyenlőtlenség intézményessé válása. Kutatásunk fő célja az őskori Európában központi szerepet elfoglaló Kárpát-medence kiválasztott régióiban a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata. E kérdéskört három irányból vizsgáljuk: a települések, a temetkezések, valamint az ezekből előkerülő leletanyag, elsősorban a bronztárgyak új, multidiszciplináris módszerekkel (a korábbinál pontosabb, s a hazai bronzkori kutatásból szinte teljesen hiányzó új AMS radiokarbon, stabilizotóp minták, valamint a teljességgel hiánypótló DNS elemzés, számos fémtárgy elemösszetétel és ólomizotópos elemzése, valamint kerámia és kő tárgyak petrográfiai és neutronaktivációs mintavételeinek kiértékelése) kiegészített elemzése és publikálása révén.”
„Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
A Szent Korona és a magyar királykoronázások 1526 és 1918 közötti történetét kutató Lendület-csoport.
2012-ben jött létre Pálffy Géza vezetésével.
Az Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt legfőbb célja a magyar tudományosság jelentős adósságának pótlása, a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi (székesfehérvári, pozsonyi, soproni, budai és budapesti) ceremóniáinak részletes áttekintése.
Az interdiszciplináris projekt hazai és külföldi (ausztriai, szlovákiai, spanyol- és olaszországi stb.) levéltárakból össze kívánja gyűjteni a koronázási jelvények és szertartások eddig ismeretlen újkori forrásait, a korona és a koronázások ábrázolásait, miközben összeállítja a legfőbb nemzeti kincsünk itineráriumát, a koronázási szertartások Ki kicsodáját, a koronázási érmek adatbázisát és megjelenteti Révay Péter nevezetes bővített koronatörténete (1659) latin–magyar kritikai kiadását. Emellett kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy egyes korszakokban kinek mit jelentett a Szent Korona, milyen eszmeiség fűződött hozzá, és milyen szerepet játszott a magyar állami, később nemzeti reprezentációban és szimbolikus politikában.
„Lendület” Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoport
A középkori magyar gazdaság történetét interdiszciplináris módszerekkel vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2015-ben jött létre Weisz Boglárka vezetésével.
A kutatás egyes részterületeihez rendelt korszakhatárok különbözőek: azokat a témák belső logikája szabja meg. A kutatás két nagyobb részterületet ölel fel. A gazdasági élet egyik fontos – egyidejűleg aktív és passzív – szereplője maga a királyi hatalom volt, éppen ezért a kutatócsoport egyik fő feladata ennek a szerepnek a feltárása.
A Magyar Királyság gazdasági életének ugyanakkor nem volt olyan vetülete, melyben ne jutott volna kulcsszerep a városoknak. Az egyes városok gazdaságpolitikája azonban nem csak az ország határain belül fejtette ki hatását: elsősorban ez volt az a tényező, mely csatlakoztatta a Magyar Királyságot a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe: ezért a városi gazdálkodás lesz a kutatás másik fő ága. Az első részterületen belül a kutatócsoport az uralkodók bevételeit, a gazdasági élet működéséhez elengedhetetlen pénzverést, a királyság pénzügyigazgatását működtető intézményrendszert vizsgálja, miközben az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések tanulmányozása szintén a kutatás ezen részéhez tartozik. A városi gazdálkodást három szinten lehet vizsgálni: az adminisztráció, az infrastruktúra és a saját vállalkozások szintjén. Míg az első kettő lehetőséget teremtett arra, hogy a település a gazdasági élet színhelyeként szolgáljon, illetőleg arra, hogy polgáraik minél jobb feltételek közepette folytathassák gazdasági tevékenységüket, a harmadik már a város intézményeinek és létesítményeinek működését, az adózási kötelezettség teljesítését könnyítette meg. A kutatócsoport a hangsúlyt az első két szint vizsgálatára helyezi, különös súlyt helyezve a városok hazai és nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének tanulmányozására.
„Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport
A trianoni béke történetét kutató Lendület-csoport.
2016-ben jött létre Ablonczy Balázs vezetésével.
A Trianon 100 év után: kontextus, lokalitás, régió című projekt azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a legfrissebb történeti tudást új tudást teremtve és a meglévőt mozgósítva rávilágítson a trianoni békeszerződés új oldalaira, megvilágítsa a döntés megszületésének egyes, eddig árnyékban hagyott vagy esetleg félreinterpretált oldalait és a 100. évfordulóra készülve olyan új, friss és érvényes műveket publikáljon, amelyekkel a szélesebb magyar közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. Ezzel pedig eltörölje a magyar történetírás adósságait (amennyiben még vannak ilyenek) a magyar és a nemzetközi szakmai közönség és a szélesebb közvélemény számára megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást egy olyan multidiszciplináris (de történelemorientált) és lehetőség szerint transznacionális keretben, amely a pályázatot értelmezhetővé teszi a nemzetközi közösség számára is.
A javasolt terv egy kollektív munka, számol környező országokban élő magyar kutatók bevonásával, és rendezvényein, publikációiban pedig be kívánja vonni a nemzetközi történésztársadalom legjavát, akik ezzel a témával foglalkoznak. Az első lépcső a magyar közvélemény számára érthetően bemutatni kutatásaink eredményeit, a második nyilván az, hogy a nemzetközi történészközegben is értelmezhető témákat (a menekültek kérdése, az efemer/átmeneti államok Közép-Európában, az impériumváltások, a békeszerződés a nemzeti emlékezetben) angol nyelvű, angolszász kiadóknál megjelentetett kötetekben, vagy tematikus folyóiratszámokban mutassa be a kutatásai eredményeit.
„Lendület” Családtörténet Kutatócsoport
A teljes, fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat kutató Lendület-csoport.
2017-ben jött létre Erdélyi Gabriella vezetésével.
Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és mozaikcsaládok a 16-19. században című kutatási projekt.
A kutatás azon a meglátáson alapszik, hogy a premodern társadalomban a mostoha vagy mozaik család – a szülők és gyermekek biztonságos és meghitt közösségéről alkotott idealizált kép ellenére – sokkal gyakoribb volt, mint a mai társadalomban, amikor a családok válságáról és diverzifikációjáról szokás beszélni.
Ma a válások, régen pedig az elhunyt családtagok pótlása miatt az emberek nagy része gyermekként vagy szülőként összetett családban élt. A legnagyobb magyar, Széchenyi István nősülésekor 14 gyermek nevelőapja lett, amelyet követően még három gyermeke született. Háztartásában a gyermekek egy részét egyik szülőjéhez sem fűzte vérségi kapcsolat. A jelenség mindennaposságát jelzi, hogy a 16. századi oltárképeken Krisztus rokonságát – a nagymama Szent Anna egymást követő három házassága és családja bemutatásával – is mozaikcsaládként ábrázolták.
A kutatás önálló vizsgálat tárgyává teszi az ehhez hasonló teljes,- fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat. Az évszázadokon és társadalmi rétegeken átívelő kutatás írott, tárgyi és vizuális források felhasználásával, több tudományág módszereit hasznosítva igyekszik módosítani a tradicionális családokról élő idealizált képet. Történészek, történeti demográfusok, irodalomtörténészek, történeti néprajzosok és művészettörténészek kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok keretében igyekszenek árnyalni azt a sematikus nézetet, hogy ezek az “abnormális” családformációk konfliktusokkal, negatív érzelmekkel és gonosz mostohákkal terheltek.
„Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport
A vidéki társadalmat az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017) kutató Lendület-csoport.
2019-ben jött létre Horváth Gergely Krisztián vezetésével.
„Az elnéptelenedés a vidéki térségek egyre növekvő gondja napjaink Európájában. Ennek háttere a termékenységi ráták visszaesése mellett az agrárjövedelmek versenyképtelenségével és a városias központok szívóhatásával magyarázható leginkább. Az egykori szovjet blokk országai esetében azonban egy további, hangsúlyos elem sem maradhat figyelmen kívül: a kollektivizálás során a pártállamok erőszakkal kényszerítették az egyéni gazdákat a szövetkezetekbe, akik az iparba vándorlással és a termékenység visszafogásával védekeztek korábbi életük erőszakos megváltoztatása ellen.
Kutatócsoportunk interdiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatók összehangolt munkájával szeretne fényt deríteni azokra a hosszú lefolyású történelmi folyamatokra, amelyek a kárpát-medencei vidéki társadalom jelenlegi, jellegzetes mintázatainak kiformálódásához vezettek. Kutatásunk időhatárai 1767 és 2017, az úrbérrendezés megindulásától a jelenig tartó két és fél évszázad. Vizsgálatainkban olyan fontosnak vélt, de mindeddig nem feltárt jelenségekre, összefüggésekre koncentrálunk, amelyek révén választ kaphatunk a vidéki társadalom életét a jelenig meghatározó strukturális hatóerők jellegére és súlyára (nagybirtok szerepe, területi egyenlőtlenségek különbségeinek összefüggései, természetföldrajzi adottságok). Elemzéseinkben egyaránt alkalmazzuk a hagyományos, levéltári kutatáson alapuló történészi eszköztárat és a statisztikai adatelemzés számítógépes módszertanát, valamint a térinformatika kínálta lehetőségeket.”
„Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport
2012-ben jött létre Dalos Anna vezetésével.
A kutatócsoport elsődleges célja, hogy összegyűjtse, archiválja, elemezze és értelmezze, valamint kutathatóvá tegye a 20. századi magyar zene dokumentumait, továbbá hogy e kutatások eredményeit a szakmabeli érdeklődők és a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Az archívum és kutatócsoport források sokaságát kívánja összegyűjteni, mégpedig nem kizárólag a komoly és kortárs zene köréből, de tevékenységi területei közé tartozik a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása is. Az archívumban őrzött dokumentumok – köztük Dohnányi Ernő és Lajtha László rendkívül becses hagyatéka – a magyarországi kulturális örökség részét képezik. A gyűjteményt létrehozók és működtetők nem titkolt célja ugyanakkor, hogy a 20. és 21. századi magyar zenét segítse bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.
„Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
Kottás kódextöredékek a középkori Magyarországról.
2019-ben jött létre Czagány Zsuzsa vezetésével.
„A középkori kódextöredékek vizsgálata a múlt század 70-es éveiben manifesztálódott önálló tématerületként a nemzetközi és a magyar medievisztikai kutatásban. Mezey László alapozó munkálataiba a hazai zenetudomány képviselői (Dobszay László, Szendrei Janka) is bekapcsolódtak, közreadva az akkor ismert 655 kottás fragmentum katalógusát. Az eltelt csaknem 40 év óta a források száma megsokszorozódott. A primer forrásföltárás és a komparatív vizsgálat eszköztára gyökeresen átalakult, új lehetőségeket tárva a kutatás elé. A digitális technológia és az online megjelenés egymástól távol eső kódexek virtuális rekonstrukcióját teszi lehetővé.
Projektünk a hazai zenei szempontú töredékkutatást a digitális fragmentológia nemzetközi hálózatának részévé kívánja tenni. E célt megvalósítása a föltárás – földolgozás – rekonstrukció három szintjén történik: 1. Primer forrásföltárás hazai és külföldi (szlovák, román, horvát és osztrák) könyv- és levéltárakban, bizonyított vagy feltételezett magyar provenienciájú forrásanyagot tartalmazó gyűjteményekben, a lefejtetlen (in situ) töredékek lehetőség szerinti restaurálása; 2. A források digitalizálása, kodikológiai-paleográfiai-dallamtörténeti földolgozása, az adatok adatbázisba foglalása és online megjelenítése; 3. Az azonos kódexből, műhelyből származó összetartozó töredékcsoportok azonosítása és virtuális rekonstrukciója, szintetikus-monografikus feldolgozása. A kutatás e szakasza magába foglalja a töredékek hordozókönyveinek és ezek possessorainak vizsgálatát, amely nélkülözhetetlen az eredeti kódexek kora újkori és újkori sorsának, itineráriumának felgöngyölítéséhez.
Kutatásunk nemcsak tudományos szempontból tekinthető innovatívnak – hiszen itt valóban források kerülhetnek elő vagy válnak korszerű módon rekonstruálhatóvá –, de új távlatokat nyit a magyarországi középkori és kora újkori kéziratos és könyves kultúra rétegeinek, kapcsolatrendszerének, transzmissziós útvonalainak és intézményi hátterének árnyaltabb megismerése előtt. Projektünk közvetlen kapcsolatban áll a hasonló célú közép-európai kezdeményezésekkel, s csatlakozik a nemzetközi fragmentológiai kutatás dinamikusan fejlődő zenei ágához.”
