Megjelent a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések – Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből című sorozatunk harmadik darabja. Címe: Árpád a város fölött – Nemzeti integráció és szimbolikus politika a 19. század végének Magyarországán. A könyvet Varga Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa írta. A könyv tartalomjegyzéke itt olvasható. A monográfia

Megjelent a Berghahn Books gondozásában Varga Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa könyve The Monumental Nation. Magyar Nationalism and Symbolic Politics in Fin-de-siècle Hungary címmel. További részletek itt olvashatóak.

2017

• Antal Alexandra: A bécsi magyar tudós társaság kapcsolatrendszerének működése a nemzetépítés szolgálatában, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 48-57., 2017.
• Cieger András: A „magyar géniusz” és a jogtörténet nemzeti iránya, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 76-101., 2017.
• Gyáni Gábor: Kulturális nacionalizmus és a tudományok: a történetírás példája. A történetiség fogalma a nacionalizmuselméletek tükrében, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 11-26., 2017.
• Hajdu Péter: Az új költők kitalálása, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 264-276., 2017.
• Hites Sándor: Rocking the Cradle: Making Petőfi a National Poet, Arcadia 52: (1) pp. 29-50., 2017.
• Lajtai Mátyás: „A cigány zenénkhez való viszonya”. A magyarországi cigányzene eredetének társadalmi-történeti magyarázatai a 19. század közepének zeneelméletében, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 249-263., 2017.
• Mester Béla: A nemzet mint filozófiai tervezet, MAGYAR TUDOMÁNY 178:(4) pp. 450-458., 2017.
• Mester Béla: Hanyatlástörténetek a "hosszú 19. század" magyar filozófia- és eszmetörténetében, In: Bakó Rozália Klára, Horváth Gizella (szerk.) Diskurzusok az alkonyról. Debrecen; Nagyvárad: Debreceni Egyetemi Kiadó; Partium Kiadó, pp. 61-75., 2017.
• Mikos Éva: Sebestyén Gyula Kelet és Nyugat között, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 184-203., 2017.
• Papp Gábor György: „Királyaink korának lehellete”. A millenniumi kiállítás történelmi épületei és szerepük a nemzeti identitás formálásában, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 224-248., 2017.
• Székely Miklós: Vadona János japán és kínai tárgyai az egykori kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeumba, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 204-223., 2017.
• Székely Miklós: Nemzet, ipar, művészet. A kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum (1887–1918), Budapest: MTA BTK, 172 p., 2017.
• Szilágyi Adrienn: A tudományos nacionalizmus szolgálatában – A 19. századi földrajztudomány a nemzetépítő diszciplínák között, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 58-75., 2017.
• Varga Bálint: Writing imperial history in the age of high nationalism: Imperial historians on the fringes of the Habsburg monarchy, European Review of History / Revue Europeenne d'Histoire 24:(1) pp. 80-95., 2017.
• Varga Bálint: Birodalmi és nemzeti történetírói közösségek a 19. századi Habsburg Monarchiában, In: Szilágyi Adrienn, Bollók Ádám (szerk.) Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet, pp. 102-124., 2017.
• Varga Bálint: Árpád a város fölött. Nemzeti integráció és szimbolikus politika a 19. század végének Magyarországán., Budapest: MTA BTK, 250 p., 2017.
• Völgyesi Orsolya: Arany János és a honorácior-kérdés Bihar vármegyében 1845 júniusában, In: „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!”: Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. Szerk. Cieger András. Budapest: Universitas; MTA BTK; OSZK, 89-100., 2017.

2016

• Antal Alexandra: A bécsi Magyar Hírmondó (1789–1803) és Kisfaludy Sándor, In: Hansági Ágnes, Hermann Zoltán (szerk.) A két Kisfaludy: Tanulmányok. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, pp. 11-18., 2016.
• Bollók Ádám: Excavating Early Medieval Material Culture and Writing History in Late Nineteenth- and Early Twentieth-Century Hungarian Archaeology, Hungarian Historical Review 5, 2 (2016) 277–304.
• Cieger András: National Identity and Constitutional Patriotism in the Context of Modern Hungarian History: An Overview, HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW 5:(1) pp. 123-150, 2016
• Fórizs Gergely: A nemzet kategóriájának megjelenése a magyar esztétikai diskurzusban: Szentmiklóssy Alajos és Müller Godofréd példája, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK, 58-70., 2016
• Gángó Gábor: ”A jóság diadalútja”. A leibnizi eszmény Pauler Ákos politikai metafizikájában’, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában, Budapest, MTA BTK, 305–313, 2016
• Gyáni Gábor: A kánonromboló Mályusz Elemér választásai, In: Papp Gábor (szerk.): Konzervatív gondolkodók. Egy akadémiai ülésszak előadásai. Kossuth, Bp., 215–229., 2016
• Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű), Kalligram, Bp., 2016. 304 oldal,
• Gyáni Gábor: The Past as History. National Identity and Historical Consciousness in Modern Europe. By Stefan Berger, Christoph Conrad. (Featured Review), Hungarian Historical Review 5. 2. 377-383, 2016
• Gyáni Gábor: Professzionalizáció és nemzeti öntudat. A Századok első évei., Századok, 5. 1103-1116., 2016.
• Hörcher Ferenc: Enlightened Reform or National Reform?: The Continuity Debate about the Hungarian Reform Era and the Example of the Two Széchenyis (1790-1848), HUNGARIAN HISTORICAL REVIEW: 5:(1) pp. 22-45., 2016
• Hörcher Ferenc: Intézményalapítás és polgári kultúra: A Széchenyiek útja a főúri mecenatúrától a Bildungsbürger eszményéig, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK 147-177., 2016
• Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. (Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből 2.), Budapest, MTA BTK, 329 oldal, 2016.
• Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre, Századok, 150. évf. 3. sz. 631–665., 2016
• Konrád Miklós: Zsidó nemzet, nép, felekezet, faj? Keresztény meghatározások és neológ önmeghatározások a reform- és dualizmus kori Magyarországon, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla szerk.: Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. MTA BTK, 93–114, 2016
• Kovács Gábor: Faj, nemzet, nemzetkarakter - természet versus történelem (Eszmetörténeti vázlat), In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Bp. MTA BTK, 115-128., 2016
• Mester Béla: A 19. századi nemzet mint filozófiai program, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában, Budapest, MTA BTK, 71–90, 2016
• Mester Béla: Nacionalizmustörténet, filozófiatörténet, tudománytörténet, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.): Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában, Budapest, MTA BTK, 7-12, 2016
• Paraizs Júlia: Tallián Tibor: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei (recenzió), Irodalomismeret 2016/3, 2016
• Székely Miklós: Árpád helyett Attila: A marosvásárhelyi egykori Székelyföldi Iparmúzeum főhomlokzatának Róna József által tervezett szoborcsoportja, Ars Hungarica 4. 347-364., 2016
• Székely Miklós: Egy élet programja: Pákei Lajos szerepe a kolozsvári iparmúzeum és -iskola létrehozásában, In: Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben. Szerk. Orbán János. Marosvásárhely-Kolozsvár, Maros Megyei Múzeum, Erdélyi Múzeum Egyesület, 197-231., 2016
• Török Zsuzsa: Sartorial heroism and nation-building: Female cross-dressing in nineteenth-century Hungarian fiction (a case study), Hungarian Studies 30(1), pp. 73–87, 2016
• Varga Bálint: The Monumental Nation. Magyar Nationalism and Symbolic Politics in Fin-de-siècle Hungary, Berghahn, New York – Oxford, 300 p., 2016.
• Völgyesi Orsolya: Erdély kérdése és a hazai nyilvánosság az 1830-as években, In: Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK, 178-191., 2016

2015

• Bollók Ádám: Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez, Budapest, MTA BTK RI, 2015.
• Bollók Ádám: Enthralled by National Ornament: Debates at the turn of the Nineteenth and Twentieth Centuries about the Origins of Hungarian Conquest Period Decorative Art. In: Ödön Lechner in Context. Studies of the international conference on the occasion of the 100th anniversary of Ödön Lechner’s death (ed: Zsombor Jékely), Budapest, Museum of Applied Arts, 2015.
• Cieger András: Jellemképeink: Élclapok a nemzetépítés szolgálatában. Könyvismertetés forrásközléssel, Aetas 2. 188–195, 2015
• Cieger András: Árpád a Parlamentben: A festőművészet esete a tudománnyal és a politikával, In: Lajtai Mátyás, Varga Bálint (szerk.) Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Budapest: MTA BTK 25–48., 2015
• Cieger András: Arany János Hamletjének egy lehetséges politikatörténeti kontextusa, In: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, reciti, 91–106., 2015.
• Dávidházi Péter: „Egy szép leánya, több se volt” Ballada Jeftha áldozatáról Arany Hamlet-fordításában, In: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, reciti, 143–172., 2015.
• Gyáni Gábor: A történelmi regény „igazsága”. Tény és fikció kapcsolata, In: Bednanics Gábor – Kusper Judit, szerk.: Mesterkönyvek faggatása. Tanulmányok Gárdonyi Géza és Bródy Sándor művészetéről. Bp., Ráció, 15–44, 2015.
• Gyáni Gábor: Az első világháború emlékezete, In: Tomka Béla, szerk.: Az első világháború következményei Magyarországon. Bp., Országgyűlés Hivatala, 311–332, 2015.
• Gyáni Gábor: Mimézis és reprezentáció. Tény és fikció kapcsolata, In: Lajtai Mátyás – Varga Bálint, szerk.: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Bp., MTA BTK, 11–24., 2015.
• Gyáni Gábor: Az irodalomszociológia aktualitás. Textus és referencia, ItK 1. 7–16., 2015.
• Gyáni Gábor: Nemzet, nacionalizmus és a vándorlás, Forrás, 7–8. 6–17., 2015.
• Gyáni Gábor: Az idegen – a modernitás szimptómája, Korunk, szeptember, 50–56., 2015
• Gyáni Gábor: A nemzeti versus transznacionális történetírás dilemmái. In: Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A történész műhelye. Komp-Press Kiadó, Korunk, Kolozsvár, 69–82, 2015
• Gyáni Gábor: Kánon, ellenkánon és politikai megfelelés. In: Dénes Iván Zoltán, szerk.: A magyar történetírás kánonjai. Ráció, Bp. 19–39, 2015
• Gyáni Gábor: Zsidó– magyar, magyar–zsidó polgár. Akkulturáció mint polgárosodás. In: Szabari Vera – Takács Erzsébet – Pál Eszter, szerk.: Vita Publica. Tanulmányok Rényi Ágnes tiszteletére. ELTE TáTK, Bp., 97–108., 2015
• Hites Sándor: Az irodalom és a gazdaság valóságáról és fiktivitásáról, In: Varga Bálint, Lajtai Mátyás (szerk.) Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Budapest: MTA BTK, 131–164., 2015.
• Hites Sándor: A pénz mint papír és írás: Jókai esete a bankjegyekkel 1848-ban. In: Hansági Á, Hermann Z. (szerk):"...író leszek és semmi más...": Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben, Balatonfüred, 63–81., 2015.
• Hörcher Ferenc: „Soft power” a reformkorban? A Széchenyiek tudománypolitikai céljai. Korall 16:(62) pp. 5–28., 2015.
• Horkay-Hörcher Ferenc: Trust, Credit and Commerce: Count Széchenyi’s Vision of How to Build Social Cohesion in 19th Century Hungary. In: Laczkó Sándor szerk. A bizalom. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány; Magyar Filozófiai Társaság; Státus Kiadó, 102–118., 2015.
• Lajtai Mátyás: A cigányzenész alakjának toposza, In: Lajtai Mátyás, Varga Bálint (szerk.) Tény és fikció – Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, MTA BTK 85–100, 2015.
• Lajtai Mátyás, Varga Bálint: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Budapest, 2015.
• Mester Béla: A magyar filozófiatörténet elbeszélésének megformálása az egyetemes filozófiatörténet és a kulturális nemzetépítés kontextusában: Almási Balogh Pál vállalkozása, Korall 16:(62) pp. 54–74, 2015.
• Mikos Éva: Regék a magyar előkorból. Folklór, irodalom és közköltészet Tatár Péter Rege kunyhójában, In Csörsz Rumen István szerk.: Doromb. Közköltészeti tanulmányok 4. Budapest, Reciti, 387–405, 2015
• Mikos Éva: A népiesség problémája a néprajztudományban, ItK 1. 89–107., 2015
• Mikos Éva: Tény és fikció, nemzet és régió, elit és populáris konfliktusa a rege műfaja körül. In: Lajtai Mátyás – Varga Bálint szerk.: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. MTA BTK 101–129., 2015.
  Papp Gábor György: Többlépcsős időutazás. A budavári Nagyboldogasszony-templom évszázadai (1246–2013), Új Művészet, szeptember, 20–23., 2015.
• Papp Gábor György: „Vezessük be minél előbb nemzeti hagyományainkat a modern világba”. A nemzeti építészet fogalmának változásai az építészeti szakirodalomban Magyarországon, Korall 16. 62. sz. 167–189. 2015
• Paraizs Júlia: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, Bp. Reciti, 2015.
• Paraizs Júlia: „Táblabírói jellemű leczkék”. Egressy Gábor és Kossuth Lajos vitája az 1842-es Coriolanus-bemutató tükrében, ItK 1. 108–137., 2015.
• Paraizs Júlia: Hamlet 1868. Kísértetjárás a Nemzeti Színházban. In: „Eszedbe jussak”. Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, reciti, 53–89., 2015.
• Szalisznyó Lilla: „Csupa cukorbul van”: Két prológus a Kelemen László-féle társulat emlékére, In: Kelemen László Szegeden: Konferenciakötet II., szerk. Herczeg Tamás, Szeged, Szegedi Szabadtéri Játékok, 69–84., 2015.
• Szalisznyó Lilla: „mértéket vettem Kelemen László úrnak a lábárol”: Három alkalmi színmű a magyar színjátszás úttörőinek emlékére, Irodalomtörténet 3. 279-306, 2015.
• Szalisznyó Lilla: A magyar irodalom férfiasan kezdi fejét emelni: A Magyar Tudós Társaság jutalmainak szerepe az irodalom elismertetésében (1831-1847), Korall, 16. évf. 62 sz. 29–53., 2015
• Székely Miklós: János Vadona’s Collection of Japanese and Chinese Objects in the Museum of Industry in Kolozsvár. In: Ödön Lechner in Context. Studies of the international conference on the occasion of the 100th anniversary of Ödön Lechner’s death (ed: Zsombor Jékely), Budapest, Museum of Applied Arts, 2015.
• Székely Miklós: Pákei Lajos kolozsvári iparmúzeumi és ipariskolai palotái 1882–1904 között, Ars Hungarica 1. 29–74., 2015.
• Székely Miklós: Tárgyi valóságok összefonódásai a dualizmus kori hazai iparmúzeumokban. In: Tény és Fikció. Tudomány és Művészet a Nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Szerk: Lajtai Mátyás és Varga Bálint. Budapest, MTA BTK, 189–208, 2015.
• Szilágyi Adrienn: A nemzetépítés egyik XIX. századi pillére: A földrajz országismerete, Élet és Tudomány 70:(45) pp. 1414–1416., 2015
• Tallián Tibor: „Csak ami nincs, annak van bokra”: Szénfy Gusztáv Elméleti és gyakorlati magyar zenekönyve. In: Lajtai Mátyás – Varga Bálint, szerk.: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Bp., MTA BTK 165–176, 2015.
• Tallián Tibor: Verdi dopo Wagner: La scoperta del Verdi uomo di teatro sulla scena ungherese nem primo Novecento, In: Piperno F (szerk.) Giuseppe Verdi: Dalla musica alla messinscena. Parma: Istituto Nazionale di Studi Verdiani, pp. 159–171., 2015
• Török Zsuzsa: Romantikus nemzetépítés. Harcos nők Arany János epikájában, In: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, szerk. Lajtai Mátyás, Varga Bálint, Bp., MTA BTK, 67–84, 2015.
  Varga Bálint: Rise and Fall of the Austrian Identity in the Provincial Historiography in Bukovina, Austrian History Yearbook 46. 183–202, 2015.
• Varga Bálint: A nemzeti és birodalmi történetírás intézményei a kései Habsburg Birodalomban, In: ifj Bertényi I., Géra E., Mészáros A. (szerk.) Varietas Europica Centralis: Tanulmányok a 70 éves Kiss Gy. Csaba tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 413–424., 2015
• Varga Bálint: Nemzeti és regionális történelem egy sokszínű térségben: a bánsági történetírás a hosszú 19. században, Korall (62) 150–166., 2015
• Völgyesi Orsolya: Szalay László nemzedéke Kölcsey vonzásában, Történelmi Szemle. 57:2. 251–264., 2015.
• Völgyesi Orsolya: Ellenzéki politikusból adminisztrátor? Egy Pest megyei színházépíttető köznemes Földváry Gábor pályafordulata, ItK 1. 26–35, 2015.
  Völgyesi Orsolya: „... ne annyira az elfogódott irók' véleményeire mint inkább a' factumokra támaszkodjunk". Kállay Ferenc a magyar és angol alkotmányos fejlődésről. In: Tény és fikció. Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon, szerk. Lajtai Mátyás, Varga Bálint, Bp., MTA BTK, 177–187, 2015.

2014

• Dávidházi Péter: A Tribute to the Great Code: Voltaire's Lisbon Poem, Mikes's Letter CXCVIII and the Book of Job, In: Tóth Sára, Fabiny Tibor, Kenyeres János és Pásztor Péter (szerk.), Northrop Frye 100: A Danubian Perspective, Budapest, 109–139., 2014
  Gyáni Gábor: Tény és fikció (Történeti narrativitáselméletek)., In: Veres András, szerk.: A nemzet Kalogánya. Kálmán C. György 60. születésnapjára. Budapest, Reciti, 80–90., 2014
  Gyáni Gábor: A Nagy Háború. Kinek a háborúja?, Korunk, 2014. július, 82–91., 2014
  Horkay-Hörcher Ferenc: A Hitel tudományközi kontextusai, In: Hites Sándor (szerk.), Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről. Budapest: Reciti Kiadó, 9–27. 2014
• Lajtai Mátyás: „[...] ha jó, közelebb van Istenhez” Miskolczy Ambrus: A múlt megszelídítése, Szépirodalmi Figyelő, 5. 81–86., 2014
• Papp Gábor: Önképalkotás és régiótudat. Magyarország az európai építészeti diskurzus és a 19. századi szaksajtó. In: Képes világ. Tanulmányok Budapest múltjából XXXIX. Bp. 2014, 305–316.
• Paraizs Júlia: A többes szerzőség poétikája. Petőfi Coriolanus-fordítása, In: Ki vagyok én? Nem mondom meg… Tanulmányok Petőfiről (szerk. Szilágyi Márton), Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 58–102. 2014.
• Tallián Tibor: Richard Wagner Magyarországon: Reflexek és reflexiók. Magyar Tudomány 175:(1) pp. 16–31. 2014.
• Varga Bálint: Multilingualism in urban Hungary, 1880–1910., Nationalities Papers: The Journal of Nationalism and Ethnicity. 42:(6) 965-980., 2014
• Varga Bálint: Vármegyék és történettudományi reprezentáció a dualizmus kori Magyarországon., Történelmi Szemle, 56. 2. 179–202., 2014
• Varga Bálint: Adam Hudek (szerk.): Overcoming the old borders: Beyond the paradigm of Slovak national history. Bratislava: Institute of History, Slovak Academy of Sciences, Kor/ridor, 1. 1. 81–84. (recenzió), 2014
• Völgyesi Orsolya: Eötvös József és a titkosrendőrség az 1839/40-es országgyűlésen, Történelmi Szemle 56. 3. 482–494., 2014