Schmidt Éva 1970 és 2002 között Nyugat-Szibériában gyűjtött és kutatott, a hanti és manysi népcsoportok nyelvét és szellemi kultúráját dokumentálva. Tudományos hagyatéka egy átalakulóban lévő halász-, vadász- és rénszarvastartó kultúra ezredfordulós metszetét rajzolja meg hang- és videofelvételek, fotók, kéziratok, ragozási táblázatok, grafikák, térképváltozatok, rövid jegyzetek, valamint gyöngybetűkkel írt, bámulatosan kidolgozott színes táblázatok segítségével.
Schmidt Éva munkássága nemzetközi viszonylatban is rendkívül jelentős, hiszen számos tudományág, köztük a néprajz, a folklorisztika, a kulturális antropológia, a vallástudomány, a nyelvészet, a történelem, valamint a település- és családtörténet számára szolgál nagy mennyiségű, igen becses, kutatható anyaggal.
Schmidt Éva kutatói hagyatékát végrendeletében rögzített útmutatásainak megfelelően halála után húsz évre zárolták. A hagyaték 2022-ben vált hozzáférhetővé.
A nemzetközi mértékkel is óriási jelentőségű anyag első rendszerezését, megismerését és közreadását az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja és az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja közös projektje végezte 2022 és 2025 között.
A projektzáró rendezvényen az eddig végzett munka legfontosabb elemeit mutatják be a programban közreműködő munkatársak.
