2026. szeptember 25-én, pénteken kerül sor a Kutatók Éjszakájára az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában. A programok között irodalomtudományi, történettudományi, régészeti, archeogenetikai, művészettörténeti, filozófiai és zenetudományi előadások, interaktív foglalkozások, tárlatvezetések és játékok várják az érdeklődőket.
A program Facebook-eseménye itt található.
Regisztráció és további információ: a Kutatók Éjszakája hivatalos honlapján.
A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készülhet a program megörökítése céljából. Az elkészült felvételeket a projekt és az intézmény honlapján, valamint közösségi felületein is közzétehetjük.
HOMÉROSZ ÉS A GÖRÖG EPOSZ. HŐSÖK ÚTJAI, AVAGY MIÉRT INDUL EL MINDIG A HŐS?Ismeretterjesztő előadás
A görög eposzok a klasszikus antik civilizáció legmaradandóbb, máig ismert és ható örökségéhez tartoznak. Kik voltak Homérosz hősei? Mitől eposz az eposz? Élő szöveg-e ma is az Odüsszeia? Miért indulnak útnak a hősök? Adorjáni Zsolt tudományos ismeretterjesztő előadása a homéroszi eposzok, különösen is az Odüsszeia világába vezeti be a közönséget. Az előadást Somogyi Szilvia játékos, interaktív, recepciótörténeti programja keretezi, amely arra helyezi a hangsúlyt, hogyan élnek tovább a homéroszi történetek és hősök kultúránkban egészen napjainkig.
ÚJ FÖLD 100: DADAISTA IDŐUTAZÁSInteraktív foglalkozás
A Művészettörténeti Kutatóintézet Adattárában, ebben a különleges dokumentumtárban a legnagyobb magyar művészek és művészettörténészek személyes levelezéseit, kéziratait, régi fényképeit, rajzait őrzik, egyszóval olyan elfeledett forrásokat, amelyek kulcsot adnak a múlt megértéséhez.
A Kutatók Éjszakáján pontosan száz évet repülünk vissza az időben, egyenesen a lázadó, 1926-os avantgárd sűrűjébe, amikor Palasovszky Ödön és alkotótársai megrendezték a legendás Új Föld-esteket a Zeneakadémia Kistermében. Elevenítsük fel együtt a korszakalkotó bemutatókat, amelyek a hagyományos, megkövült művészeti formákat teljesen felrobbantva a gépzajt, a szavalókórust, a mozgásművészetet és más kísérleti megoldásokat emeltek be a színházi kultúrába, sokkolva a korabeli közönséget.
Készen állsz egy rendhagyó időutazásra? Ezen az éjszakán beléphetsz egy titkos avantgárd sejtbe, ahol régi katalóguscédulák, eredeti fotók és dokumentumok segítségével eredhetsz a múlt nyomába. Nemcsak nyomozni fogunk: a lüktető ritmusú gépversek világát megidézve korabeli szövegekből vágunk ki részleteket, hogy egy egyedi manifesztumban üzenjünk a jövőnek. Végül a dadaisták nyomdokain járva bizonyítjuk be, hogy az adattári hulladékokból és elfeledett tárgyakból is lehet műalkotást teremteni. Gyere el, válj te is a múlt nyomozójává, és alkosd újra a művészetet!
A FOLYÓK FORMÁLTA VÁROS – GYŐR ŐSKORÁNAK NYOMÁBANElőadás és régészeti séta
Ha Győr régészeti múltjáról esik szó, legtöbbünknek elsőként a római kori Arrabona jut eszébe. A város és környéke azonban már jóval a rómaiak megjelenése előtt is otthont adott az embernek: az őskor több ezer éve alatt egymást követő közösségek telepedtek meg ezen a tájon. Vajon hol tudott megtelepedni az ember a folyók városában? A Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca, valamint az egykor kiterjedt vizenyős területek alapvetően meghatározták, hol nyílt lehetőség tartós megtelepedésre. Ezek egyike a Káptalandomb és a hozzá kapcsolódó belvárosi terület, ahol az emberi jelenlét nyomai több őskori korszakból is ismertek. Előadásunk és az azt követő vezetett régészeti séta során az újkőkor, a bronzkor és a vaskor emlékein keresztül idézzük fel, hogyan élhetett és alkalmazkodhatott az ember a mai Győr helyén. A séta során azt is megmutatjuk, hogyan olvasható ki a mai városból az a több ezer éves táj, amelyben az őskori közösségek éltek.
A program a FORCES NKKP STARTING 152650. számú projekt (2026–2029) keretében valósul meg. A 45 perces előadást követően Győr belvárosában bejárjuk a fontosabb őskori régészeti helyszíneket (5 megálló).
A MOHÁCSI CSATA ÉS II. LAJOS A 16–19. SZÁZADI KÉPZŐMŰVÉSZETBEN. POSZTERKIÁLLÍTÁSTárlatvezetés
A mohácsi csata 500. évfordulójára összeállított, 12 tablóból álló poszterkiállítás Papp Júlia „Honját, népét s ősi hitünket védte királyunk”. A mohácsi csata és II. Lajos a 16–19. századi képzőművészetben című, 2025 végén megjelent könyve alapján a csata és a csatában elesett II. Lajos magyarországi és európai képzőművészeti ábrázolásait mutatja be. Megismerhetjük a csatáról tudósító korabeli hírleveleket, amelyek sematikus ábrázolásai gyakran álltak a propaganda szolgálatában. A 16–17. században a csatát bemutató műalkotások többsége külföldön készült, a 18. századtól azonban a téma már megjelent a magyarországi képzőművészetben is. A 19. századi hazai romantikus történeti festészetben már kiemelkedő helyet foglalt el, mint a nemzeti identitás és emlékezet egyik legfontosabb eseménye. Mivel II. Lajos emlékezetének kiemelkedő eleme a csatában való részvétele és halála, az ő ábrázolásait is bemutatjuk. Portréi mellett a nézők megtekinthetik a halálát és holtteste megtalálását ábrázoló műalkotásokat, valamint a csatához kapcsolódó női hősök, Doboziné és Kanizsai Dorottya képzőművészeti ábrázolásait is.
A kiállítás az NKFIH Mecenatúra program 155455. számú, Mohács 500! című pályázatának támogatásával jött létre.
VÁRWARS (TÁRSASJÁTÉK MOHÁCS UTÁN ÉS EGYÉB JÁTÉKFEJLESZTÉSEK)Interaktív foglalkozás
Háború, diplomácia, cselszövés a törökkori Magyarországon. Ezt nyújtja a VárWars nevet viselő háromszemélyes társasjáték a történelemkedvelő iskolásoknak és felnőtteknek. A készítők 1848-as játékához, a Rebellióhoz hasonlóan a VárWars is logikai alapokon nyugvó táblás stratégiai játék, amelyben a Habsburg, az erdélyi, illetve az oszmán erők hadvezéreinek szerepébe helyezkedhetnek a játékosok. A valódi történeti eseményeken, gazdasági és időjárási helyzeteken alapuló eseménykártyák nemcsak a játékélményt fokozzák, hanem a törökkori magyar történelem fontosabb eseményeivel és szereplőivel is megismertetik a játékosokat. A játék a mohácsi csata 500. és Szigetvár ostromának 460. évfordulójára készült. A fejlesztést és megvalósítást a Magyar Nemzeti Levéltár Sz. Simon Éva vezette projektje („A magyarországi hódoltság és hódoltsági peremvidék kataszteri iratainak (tapu-defter) feldolgozása III.”) támogatja intézetünk kutatóinak közreműködésével. Az érdeklődő közönség megismerkedhet a játékszabályokkal élesben, valamint előzetesként az intézetben folyó korábbi játékfejlesztések tanulságaival.
VITATKOZZ A FILOZÓFUSSAL!Beszélgetés, vita
Hozz magaddal egy érdekes filozófiai kérdést, problémát vagy merész állítást, és vitasd meg az ELTE HTK Filozófiai Kutatóintézet egy munkatársával! Egyszerre egy résztvevő, egy vitatéma, maximálisan 5 perc erejéig.
IRODALMI CSI – KI VOLT VALÓJÁBAN ZOLNAI BÉLA? NYOMOZÁS KÉZIRATOK, NAPLÓK, FÉNYKÉPEK ÉS LEVELEK KÖZÖTTInteraktív előadás beszélgetéssel és forrásbemutatóval
Lehet-e egy ember életét hitelesen rekonstruálni naplókból, levelekből, fényképekből és egy önéletrajzi regényből? A program Zolnai Béla (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvész, író, műfordító eddig feltáratlan hagyatékán keresztül mutatja be az irodalomtörténész kutatómunkáját. A résztvevők eredeti naplórészletek, levelek, fényképek és az önéletrajzi ihletésű Garázda Péter vallomásai című regény segítségével követhetik végig, hogyan áll össze egy tudományos életrajz. A közös „nyomozás” során kiderül, miként egészítik ki vagy éppen cáfolják egymást a különböző forrástípusok, és hogyan lesz a kéziratokból, fotóalbumokból és több ezer levélből új irodalomtörténeti tudás. A program során a közönség maga is irodalomtörténész-detektívvé válik.
RÉGÉSZETI X-AKTÁK A DUNA MENTÉN: REJTÉLYES TÁRGYAK, KÜLÖNÖS SZOKÁSOK, MEGOLDATLAN TÖRTÉNETEKInteraktív előadás
A modern régészet összetett, analitikus módszerekkel, laborvizsgálatokkal, anyag- és környezetelemzésekkel, valamint számos természettudományos eljárással rekonstruálja a régmúlt emberi közösségeinek mindennapjait. Mégis akadnak olyan jelenségek, tárgyak, temetkezések és szokások, amelyek magyarázata máig bizonytalan. Miért temettek embereket kemencékbe az újkőkori Alsónyéken? És hová temették a népesség többi tagját? Miért épültek grandiózus árokrendszerek hétezer évvel ezelőtt a baranyai dombokon? Milyen szokás rejtőzhet az újkőkori edényeken megfigyelt és évszázadokon át ismétlődő különös kopásnyomok mögött? Programunkon a Régészeti Intézet kutatói ilyen és hasonló különös, máig találgatásoktól övezett, az elmúlt két évtized magyarországi feltárásaiból származó esetekbe avatják be az érdeklődőket, amelyekről, ha nem is titkosak, a nagyközönség talán sosem hallott – ráadásul több tárggyal személyesen is megismerkedhetnek a látogatók, sőt kézbe is vehetik őket.
MITŐL FÉLT EGY KÖZÉPKORI EMBER? A POKOL HÉTKÖZNAPI BŰNEI DANTE ELŐTTIsmeretterjesztő előadás
Milyen bűnökért jutott pokolra egy középkori molnár? Miért büntették a korrupt bírót, a kegyetlen földesurat vagy azt, aki nem segített a szegényeken? A középkori túlvilág-látomások nemcsak a poklot mutatják be, hanem azt is, hogyan gondolkodtak az emberek igazságosságról, hatalomról és együttélésről. Az előadás izgalmas történeteken keresztül mutatja be, milyen volt a „hétköznapi pokol” Dante előtt, és azt is, hogyan alakította át ezt az örökséget az Isteni színjáték. Az illusztrációt Boldog Vince készítette (Tundalus pokla).
MIRŐL MESÉLNEK AZ OSZMÁN DEFTEREK?Előadás
Mik azok a defterek? Miért készítettek az oszmánok felméréseket a Magyar Királyság területéről? Valóban oszmán uralom alá hajtották-e a felmért országrészeket? Az előadásból ezekre és ehhez hasonló, a 16–17. századi Magyarország és a hódoltság történetére vonatkozó fontos és érdekes kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők. Megtudhatják, hogyan dolgozik az MNL–ELTE HTK Oszmanisztikai Kutatócsoportja, és azt is, hogy a modern kutatási módszerek hogyan teszik lehetővé Magyarország gazdaság- és társadalomtörténeti folyamatainak minél pontosabb megismerését.
INTERAKTÍV LÁTOGATÁS A DNS KÖNYVTÁRBANElőadás és interaktív foglalkozás
Az interaktív előadás egy rövid kalandozásra hív egy avar kori családfa történetén keresztül. Bemutatja, hogyan juthatunk el a töredékes DNS-molekuláktól egy családfa rekonstruálásáig, valamint annak feltárásáig, hogy az egyes családtagok milyen szerepet tölthettek be a közösségen belül. A résztvevőkkel közösen próbáljuk feltérképezni egy valós közösség tagjainak származási helyét a legújabb genetikai módszerek segítségével, így képet alkothatunk arról is, milyen sokszínűek voltak a kora középkori Kárpát-medence népességei. Az archeogenetikus legfontosabb „olvasmánya” a DNS, ám a benne rejlő információ feltárásához hosszú és összetett laboratóriumi munkafolyamat vezet. Az Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai által vezetett interaktív laborbemutató során valódi laboratóriumi környezetben követhetik végig, miként válik egy több száz vagy akár több ezer éves csont- vagy fogminta értelmezhető genetikai információvá.
ZENETUDOMÁNYI KUTATÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉGISZE ALATT (1825–2025)Tárlatvezetés
E kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet rendezte a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából. A kiállítás a magyar zenetudományi kutatás történetének, legjelesebb képviselőinek és meghatározó irányzatainak állít emléket. E kutatások kezdettől elválaszthatatlanul kötődtek a Magyar Tudományos Akadémiához. A kiállításon látható dokumentumok többsége a Zenetudományi Intézet gyűjteményeiből származik. A kiállítás megrendezését további emléktárgyak kölcsönzésével segítette az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára, a Régi Zeneakadémia Kutatókönyvtára, valamint a FSZEK Budapest Gyűjteménye.
Előadással egybekötött ételkóstolás
A 17. századi Erdélyi Fejedelemségre vonatkozó iratanyagban szerencsés módon számos életmódtörténeti forrás maradt ránk. Ezek közül is kiemelkedők I. Apafi Mihály fejedelemhez és feleségéhez, Bornemissza Annához, valamint a korszak főuraihoz köthető, „gasztronómiai” kérdéseket tárgyaló feljegyzések, utasítások, levelezésanyag és korabeli receptek. Az előadás ezeket a mozaikokat összeillesztve igyekszik bemutatni az Apafi-kori fejedelmi udvar fogásaiból néhányat: így például különleges halételeket és zöldségköreteket, az oszmán hatásra népszerűvé váló ínyencségeket és fűszerezési szokásokat, valamint egyszerűbb kásákat és gyümölcskészítményeket. A konyhai alapanyagok beszerzésének, tartósításának és az ételek elkészítésének folyamatába történő bepillantás mellett a hallgatóság a korabeli receptek alapján készült „fejedelmi fogásokat” is megkóstolhat.
JELEK, JÁTÉKOK, ÜZENETEK. KIÁLLÍTÁS A SZÁZÉVES KURTÁG GYÖRGY TISZTELETÉRETárlatvezetés
Korunk legismertebb magyar zeneszerzője, a százéves Kurtág György előtt tiszteleg a Zenetörténeti Múzeum kiállítása. Betekintést enged e kivételes, az emberi humánumot középpontba állító életmű tragikus és fájdalmas, de egyben játékos és humoros világába. A kiállítás dokumentumainak jelentős hányada a bázeli Paul Sacher Alapítvány Kurtág György-gyűjteményéből érkezett. A tárlatot az ELTE HTK Zenetudományi Intézet, a Budapest Music Center és az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet gyűjteményeiből, valamint magángyűjteményekből származó dokumentumok gazdagítják. A kiállításon látható fényképek Felvégi Andrea és Garas Kálmán munkái.
