A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2023. február 8-án 18:00 órától tartja Transzkulturális emlékezetkutatás című (2022/3.) számának bemutatóját a Kelet Kávézó és Galériában.
A beszélgetés résztvevői:
Jablonczay Tímea (a szám szerkesztője)
Magdalena Roguska-Németh, Vilmos Eszter, Agárdi Izabella, Kisantal Tamás (szerzők)
Moderátor: Földes Györgyi (főszerkesztő)
Az ezredforduló után, a 2001. szeptember 11-i fordulópontot követően, tudatosítva a globalizációs dinamikák, kulturális transzferek, migrációs tapasztalat állandó jelenlétét, a társadalmi környezet megváltozását, az emlékezet státuszának társadalmi és kulturális színtereken való megerősödését, a múlt újrarendezésének módjait vizsgáló emlékezetkutatásokban nagyobb léptékű változások történtek.
A holokausztemlékezet transznacionalizálódott, miközben az egyéb társadalmi traumák, háborúk, gyarmatosítás, rabszolgaság, diktatúrák, népirtások történeteivel és emlékezeteivel való foglalkozás a múltelbeszélésekben rejlő sokféle, sokrétű, egymással összefonódott emlékezetek jelenlétére irányította a figyelmet.
Az emlékezetkutatásban lezajlott változások egyik mérföldköve, hogy elmozdult a módszertani nacionalizmustól, majd a normatív múltszemlélet rögzítettségétől is, a kutatásokban a kollektív helyett a kulturális összetevőre, az emlékezeti gyakorlatokra jellemző transznacionális mozgásokra (utazásra) és transzkulturális cserékre, a változatosan rétegzett múltak értelmezésére vonatkozó kulturális emlékezeti stratégiák tekintetében a többszörös kulturális tagság kérdésére, a traumatörténetek közvetítettségére, a (re)medializáció és transzmedialitás szerepének tudatosítására helyeződött a hangsúly.
A kultúrákon átívelő emlékezetkutatások ugyanakkor az eltérő csoportok egymást átfedő, egymásba ágyazódó emlékezetének megjelenítésével, a traumák és emlékezeteik komplex rendszerére való rámutatással a szolidaritás és nem a versengés helyeit akarják kijelölni.
Transzkulturális emlékezetkutatás című számával a A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle a kutatási mezőben az utóbbi évtizedben végbement paradigmatikus változások tétjeit, elméleti keretrendszerét, irányait tekinti át, a többirányú, palimpszeszt és konnektív emlékezet fogalmait kidolgozó teoretikusok egy-egy tanulmányát fordításban adja közre (Michael Rothberg, Max Silverman, Marianne Hirsch), valamint az elméletekhez kapcsolódó, azokkal néhol vitába is szálló magyar kutatásokból ad ízelőt.
