A Vatikán könyvkiadójánál megjelent angol nyelvű monográfia után most egy önálló magyar nyelvű kötet is napvilágot látott az ELTE HTK tudományos főigazgató-helyettesétől, a Történettudományi Kutatóintézet igazgatójától, Molnár Antaltól a moldvai magyarság történetéről. A könyvet a Szent István Társulat – Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója jelentette meg.
A moldvai magyarság felekezeti kultúrák válaszútján. A kutnári zsinat (1642) és a katolikus reform kezdetei a kora újkori Moldvában című kiadvány a 17. századi moldvai katolikus közösség egyik legfontosabb egyháztörténeti forrását mutatja be, és új tudományos összefüggésben értelmezi a kutnári zsinat jelentőségét.
A magyar nyelvű kiadás szorosan kapcsolódik a Vatikán hivatalos könyvkiadója, a Libreria Editrice Vaticana által publikált angol monográfiához (Catholic Confessionalization in Early Modern Moldavia), ám ezúttal a bevezető tanulmány teljes magyar változatát teszi elérhetővé. A kötet egy QR-kódot is tartalmaz, amely a vatikáni kiadás PDF-változatához vezet, így az eredeti latin és olasz forrásdokumentumokhoz a magyar olvasók is közvetlenül hozzáférhetnek.
A most megjelent könyv több évtizedes kutatás összegzése. Molnár Antal már egyetemi évei alatt kapcsolódott be a moldvai magyarság vatikáni dokumentumainak feltárásába, és azóta folyamatosan vizsgálja a periférián élő katolikus kisebbségek kora újkori történetét. A kötet alapjául szolgáló legfontosabb forrás egy évszázadokig lappangó kézirat, a Speculum Ordinis, amely a kutnári zsinat (1642) dekrétumait és a moldvai rituálé szövegét tartalmazza. A forrás jelentősége túlmutat a zsinat történetén: rávilágít arra a többirányú egyházi és kulturális beágyazottságra – magyar, lengyel, itáliai, balkáni ferences és ortodox hatásokra –, amely a moldvai katolikus közösség vallási életét formálta.
A kötet célja, hogy ezt a komplex egyházi és kulturális közeget közérthetően bemutassa, és a moldvai magyarság történetét a kora újkori kelet-európai katolicizmus összefüggésében helyezze el. A könyv így izgalmas és eredeti reflexiót nyújt a moldvai egyház sokszálú kapcsolatrendszeréről: a hívők etnikai és nyelvi kötődései miatt jelentős mértékben merít a magyarországi katolikus felekezetszerveződés normaanyagából, miközben a helyi egyház egyéb szervezeti kapcsolataira és sajátos moldvai viszonyaira is figyelemmel van.
Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom-budapesti érsek a könyv előszavában hangsúlyozza, hogy a határvidékek egyháztörténetének vizsgálata különösen fontos, mert e térségekben a nemzeti keretek „a középkorban és a kora újkorban még inkább kérdésesek”. A moldvai katolikus kisebbség története szerinte is jól példázza ezt a helyzetet: egy ortodox államvallású országban élő, magyar, szász és lengyel gyökerű közösség múltja „nehezen illeszthető a nemzeti keretek között formálódó egyházszervezetek történetébe”.
Ahogy fogalmaz: „Molnár Antal új kötetének talán legnagyobb érdeme, hogy tudatosan szakít a magyar és román történetírás immár egy évszázadra visszanyúló nemzetpolitikai indíttatású beidegződéseivel, és megpróbálja visszahelyezni a moldvai katolikus egyház történetét abba a kora újkori kontextusba, amelyben annak formálódása és működése valóban értelmezhető. Az ortodox lakosságú és államvallású vajdaság az Oszmán Birodalom vazallusa volt, a helyi katolikus egyház a Balkán-félsziget katolikus közösségeihez hasonlóan több egyházi kultúra és intézményrendszer metszéspontjában helyezkedett el.”
Hozzáteszi: „A kutnári zsinaton, vagy pontosabban papi gyűlésen 1642-ben megalkotott egyházfegyelmi és liturgikus korpusz jelentősége éppen ezért kiemelkedő, hiszen a dekrétumokból és a moldvai rituáléból pontosan az az összetett egyházi valóság rajzolódik ki, amelyet a misszionáriusok levelezéséből megismerhetünk. A dekrétumokat és rituálét tartalmazó Speculum Ordinis című kézikönyvet összeállító Bartolomeo Bassetti konventuális minorita misszionárius és Bellinus Pál magyar világi pap abból a négy forrásból merített, amelyek összefolyása formálta a moldvai kánonjogi és liturgikus tájat.”
A könyv címnegyede, tartalojegyzéke és Erdő Péter bíboros előszava itt olvasható.
