2026. február 10-én az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet adott otthont a SMALLST ERC-projekt Kisállami diplomácia az Oszmán Birodalom és a kereszténység határvidékén című rendezvényének, amelyen a program vezetője és magyar résztvevői is előadást tartottak. A 2022 és 2027 között a kutatóintézetben működő projekt félidőn túli beszámolójában az előadók nemcsak a legújabb diplomáciatörténeti kutatási eredményeket ismertették, hanem az összehasonlító és módszertani kérdéseket is bemutatták.

A nyitó előadásban a projekt vezetője, Kármán Gábor ismertette a projekt működését, különös tekintettel az oszmán határvidéken található kisállamok összehasonlító elemzését célzó közös monográfia módszertani kérdéseire. A kutatás eredményeibe a két legutóbb elkészült fejezet révén kaphattunk betekintést, amelyek a ceremóniák világába vezették el a hallgatóságot. Mivel az összes kisállam – legalábbis fennállása egy részében – az Oszmán Birodalom vazallusaként működött, az első fejezet kulcskérdése ezek hierarchiájának meghatározása volt a szultáni udvar ceremoniális rendjében. Minden elemzési szempont a krími kánok kiemelt helyét, Raguza és Erdély hasonló státuszát, valamint a két Kárpátokon túli vajdaság, Moldva és Havasalföld alacsonyabb presztízsét mutatta. Az oszmán közegen túltekintő második fejezet közös jelenségekre mutatott rá: a különböző ceremoniális rendszerek eltéréseiből fakadó konfliktusokra (különösen a tatárok esetében), illetve a helyi hagyományok és a birodalmi tradíciók összeolvadásának helyenként megfigyelhető jelenségére. Utóbbira kiváló példát jelentenek a kozák hetmannak a cári udvarból küldött hatalmi jelvények, amelyek között a klasszikus moszkvai tartományi kormányzók szimbólumai (zászló, bojári süveg és köntös) mellett az ebben a kontextusban ismeretlen, de a lengyel közegből már jóval korábban Ukrajnába megérkező buzogány is megtalálható volt.

Hámori Nagy Zsuzsanna az utóbbi években, a Szapolyai–Valois–Jagelló dinasztikus kapcsolatok területén folytatott kutatásaiból az 1550-es évekre vonatkozó eredményeket mutatta be. Az 1540-es évek derekára visszanyúló előzmények megemlítése után részletezte, milyen együttműködés alakult ki a portai francia és lengyel diplomaták között, akik a korszakban mindvégig képviselték Izabella királyné és II. János választott király ügyét. A francia ügyvivők és egy titkos lengyel követ többször is megfordult az Oszmán Birodalom és a Lengyel Királyság között, működésükkel pedig aktívan közreműködtek abban, hogy az oszmán diplomácia a képlékeny erdélyi helyzet megoldására végleg a Szapolyaiak visszatérése mellett tegye le a voksát. Így elmondható, hogy bár Izabella királyné és II. János nem rendelkezett önálló diplomáciai apparátussal száműzetésük éveiben, a francia és lengyel portai hálózatok segítségével mégis sikerült eredményt elérniük.

Cziráki Zsuzsanna új kutatási témája kezdeti lépéseként a Habsburg Monarchia keleti politikájába illesztve vizsgálta a monarchia, illetve a két román fejedelemség, Havasalföld és Moldva viszonyát a 16–17. században. Kiindulási pontként II. Mátyás magyar király 1611-ben kelt levelét mutatta be János Zsigmond brandenburgi választófejedelemnek, amelyben az uralkodó Havasalföldet és Moldvát a Magyar Királyság részeként értelmezte. Az előadásból kiderült, hogy Erdély mellett a Kárpátokon túli régió beillesztése már 1526-ban megtörtént a Habsburgok közép-európai államkonglomerátumának ideológiai megalapozásába. A dinasztia a térséget érintő krízishelyzetekben következetesen képviselte nemcsak Erdély, hanem Havasalföld és Moldva feletti jogigényét a 17. század végéig.

Szalai Ágnes előadásában azt járta körül, hogy az I. Apafi Mihály vezette fejedelmi kormányzat miként képviseltette magát és igyekezett érvényesíteni érdekeit az Oszmán Birodalom és a Habsburg Monarchia között az 1660-as évek elején, II. Rákóczi György sikertelen, lengyelek elleni hadjáratát követően, a térségben kitört háború lezárására irányuló, 1662-től megindult béketárgyalásokon. Ennek megfelelően ismertette a vasvári béke ratifikálásáig vezető erdélyi–oszmán és erdélyi–Habsburg diplomáciai tárgyalások menetét és eredményeit, továbbá a vasvári béke következményeit az Erdélyi Fejedelemségre nézve.