Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetében működő ERC Sovereignty kutatócsoport 2026. szeptember 30. és október 1. között nemzetközi konferenciát rendezett a Római Magyar Akadémián a vallási, állami és nemzeti lojalitások összefüggéseiről a 19–20. századi Kelet-Közép-Európában.
A „Negotiating Sovereignty” ERC-kutatócsoport immár négy éve működik a Történettudományi Kutatóintézetben, Fejérdy András tudományos főmunkartárs, igazgatóhelyettes vezetésével. A nemzetközi projekt célja, hogy egy intézmény, a püspöki hűségeskü hosszú távú vizsgálata révén elemezze a katolikus egyház és az állam viszonyát a Habsburg Birodalomban és annak utódállamaiban. A kutatócsoport két nemzetközi konferenciát rendezett. Míg a tavalyi budapesti tanácskozás az állami hűségeskük európai kontextusát tárta fel, addig idén Rómában a katolikus egyház, az állam és a nemzet viszonyrendszerét vizsgálták a kutatócsoport tagjai és a téma elismert kutatói.
A State, Nation, Religion. Multiple Loyalties in Modern and Contemporary East-Central Europe című konferenciára 2026. szeptember 30-án és október 1-jén került sor a Római Magyar Akadémiával együttműködésben, annak székhelyén, a Falconieri-palotában. Az első napon az Akadémia igazgatója, Érszegi Márk Aurél, valamint Fejérdy András bevezető gondolatait követően a közönség a „hosszú 19. század”, valamint az impériumváltások időszakának állam–egyház viszonyait elemző előadásokat hallgatott és vitatott meg.
Kép: Római Magyar Akadémia/Accademia d'Ungheria in Roma
Radu Nedici előadásában Ioan Bob balázsfalvi püspöknek a görögkatolikus egyház jellegét alapvetően meghatározó főpásztori működését vette górcső alá a jozefinizmus és a Vormärz közötti időszakban. Bárány Zsófia Lonovics József 1840–1841-es, a vegyes házasságok kérdését rendezni kívánó római útja kapcsán beszélt a csanádi püspök nemzeti, dinasztikus és egyházi lojalitásáról. Tömöry Miklós az 1867 után létrejövő magyar egyházpolitikai rezsimről és a főkegyúri jog értelmezéseiről beszélt. Pataki Katalin előadása Danielik János címzetes püspök szerepét vizsgálta a Langrand-Dumonceau-féle „katolikus bank” megalapításában és magyarországi működésében. Tomasz Hen-Konarski prezentációja az 1881-ben megnyílt lvivi görögkatolikus diákotthon eszmei-egyházi hátterét, valamint Walerian Kalinka resurrectionista szerzetes szerepét vizsgálta. Tamara Scheer a 19. század végén és a 20. század elején megrendezett ausztriai katolikus kongresszusok (Katholikentage) kapcsán beszélt azok nemzeti és vallási értelmezési kereteiről. Martin Schulze Wessel komparatív elemzésében a két háború közötti időszakban létrehozott lengyel, cseh és ukrán nemzeti egyházak, valamint a Szovjetunióban létrejött Élő Egyház működését értékelte, különös tekintettel az egyházi tekintély kérdésére. Przemysław Pazik pedig Andrej Septicki lvivi görögkatolikus érsek 1923-as hazatérése kapcsán elemezte két, egymást követő lengyel kormány politikáját a korábban az ukrán függetlenség mellett kiálló főpásztorral szemben.
Kép: Római Magyar Akadémia/Accademia d'Ungheria in Roma
A második, 20. századi történelmet feldolgozó nap Željko Oset előadásával indult, aki az impériumváltás időszakában a jugoszláv határvidékek alsópapságának a délszláv állam hatóságaival folytatott levelezését elemezte, különös tekintettel a papi javadalmak kérdésére. Ionuţ Biliuţă az 1920-as és 1930-as évek Romániájában a román nemzet, valamint a görögkatolikus és az ortodox egyház viszonyáról zajló vitára reflektált. Fejérdy András Fiedler István szatmári püspök 1939-es kényszerű lemondása kapcsán elemezte az egyházmegyében, az államigazgatásban és a diplomáciai színtéren kibontakozó vitát a nemzeti és egyházi lojalitásokról. Agáta Šústová Drelová Jozef Tiso második világháború utáni perében a katolikus püspökök tanúvallomásai fényében értelmezte újra a főpapi szerep és a nemzeti-állami lojalitások viszonyát. Paweł Skibiński előadása II. János Pál pápa nemzeti közösségekkel és nemzeti identitással kapcsolatos tanításának teológiai és eszmetörténeti előzményeire mutatott rá. Anca Şincan a romániai római és görögkatolikus egyház helyzetéről beszélt a kommunista hatalomátvételt követő egyházpolitikai folyamatok tükrében. Natalia Shlikta az 1946-ban az ortodox hierarchiába „beolvasztott” ukrán görögkatolikus egyház szervezeti, liturgikus és eszmei elkülönülését elemezte. Milosav Z. Đoković pedig a belgrádi római katolikus egyháztartomány megszervezése és a főpapok működése kapcsán a második világháború előtt, alatt és után fellángoló vitákat tekintette át, különös tekintettel Josip Ujčić érsek szerepére.
Kép: Római Magyar Akadémia/Accademia d'Ungheria in Roma
Külön köszönettel tartozunk a felkért hozzászólóknak, Andrea Cartenynek és Massimiliano Valentének. A konferencia kiegészítő programjaként vezetett látogatáson jártuk be a Falconieri-palotát, valamint október 2-án Németh András görög szkriptor és kurátor jóvoltából a Vatikáni Apostoli Könyvtárat.
Az ERC Sovereignty kutatócsoport munkája honlapjukon és Facebook-oldalukon követhető.
