2025. szeptember 9–10-én Budapest adott otthont az ANSO–MTA Silk Road Forum & The 3rd ATES Open Science Conference rendezvényének, amely egy öt évvel ezelőtt indult kínai kezdeményezés alapján kíván interdiszciplináris tudományos fórumot biztosítani a Selyemút mentén élő nemzetek, országok kutatói számára.
A tudományos konferencia magyarországi fő szervezői a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja voltak, míg a fő nemzetközi partnerek az Alliance of National and International Science Organizations for the Belt and Road Regions (ANSO) és az Association for Trans-Eurasia Exchange and Silk Road Civilization Development (ATES) voltak. Együttműködő partnerként olyan intézmények csatlakoztak, mint a Kínai Tudományos Akadémia Tibeti-fennsík Kutatási Intézete, a Lanzhou Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzetközi Földrajzi Unió (International Geographic Union, IGU), a Selyemút Civilizáció és Környezetvédelmi Bizottság (Commission on Silk Road Civilization and Environment, SCE), valamint az UNESCO International Decade of Science for Sustainable Development (IDSSD).
A hazai és nemzetközi tudományos szervezetek által közösen megvalósított rendezvény tisztelegni kívánt az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia előtt is, ez a kínai szervező partnerek kiemelt célja volt. Az ünnep különös jelentőséget és rangot adott a nemzetközi fórumnak, amelyen több mint nyolcvan neves kutató vett részt Magyarországról, Kínából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Ausztriából, az Amerikai Egyesült Államokból, Mongóliából, Dél-Afrikából és más országokból. A résztvevők olyan, a nemzetközi tudományos diskurzusban élvonalbeli témáknak számító kérdéseket vizsgáltak, mint az emberi vándorlás Eurázsiában, a mezőgazdaság és a korai gazdálkodás eredete, a környezeti változás és az emberi tevékenységek közötti kapcsolat a Selyemút mentén, valamint a kelet–nyugati kulturális, tudományos és technológiai cserék és kapcsolatok.
A korábbi hasonló rendezvényeket létrehozó és a konferencia szervezésében most is meghatározó szerepet vállaló intézmények szorosan kötődnek a Kínai Tudományos Akadémiához, amely Kína tudományos és technológiai fejlődése szempontjából meghatározó szervezet. A neves nemzetközi szakemberekből álló ANSO és ATES éppen azért választotta szervező partnernek a Humán Tudományok Kutatóközpontját (a munka másfél évvel ezelőtti megkezdésekor még HUN-REN BTK), mert kiemelten fontosnak tartja a humán- és természettudományok szoros inter- és multidiszciplináris együttműködését, amely nélkülözhetetlen a Selyemút mentén élő civilizációk között létrejött interakciók megértésében éppúgy, mint az emberiség előtt álló technológiai kihívások kezelésében. A rendezvénynek sajátos színezetet adott, hogy a szervezés megkezdésekor még egy interdiszciplináris kutatóhálózat részeként működő BTK (HTK) a konferencia idején már nem lehetett e szervezet része. Ez a változás nehezen illeszthető a nemzetközi tudományos trendekhez.
A konferencia kétnapos volt, a programoknak az első napon az MTA felújított székháza, míg a másodikon az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja adott helyet. Az utóbbi helyszínen zajlott az ANSO 2025–2030-as időszakra szóló tudományos és kutatási terveinek megvitatását célzó nemzetközi workshop is, amely szeptember 11-én követte a kétnapos konferenciát.
A megnyitó ünnepséget Michael Meadows professzor, az ATES társelnöke vezette. Hudecz Ferenc professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta Magyarország régóta fennálló történelmi kapcsolatait a Selyemúttal, kiemelve annak szerepét mint kulcsfontosságú kapcsolódási pontot a kelet–nyugati kapcsolatokban. A Selyemúttal foglalkozó interdiszciplináris kutatást szorgalmazta, amely a nemzetközi tudományos együttműködések egyik katalizátora lehet. Weidong Liu professzor, a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Nemzetközi Együttműködési Hivatalának főigazgatója és az ANSO ügyvezető igazgatója a CAS nevében gratulált a Magyar Tudományos Akadémiának 200. évfordulójához. Hangsúlyozta, hogy a CAS és az ANSO elkötelezett a Magyarországgal és más európai országokkal folytatandó tudományos és technológiai együttműködés előmozdítása iránt, és ez a fórum, amely a Selyemút mentén élő civilizációk kapcsolatainak kölcsönhatásaira összpontosít, új lendületet ad a regionális fenntarthatósággal foglalkozó kutatásoknak.
Fahu Chen akadémikus, az ATES társelnöke köszönetét fejezte ki minden társszervező intézménynek. Kiemelte, hogy Magyarország – mint Ázsia és Európa közötti kulcsfontosságú csomópont – jelentős szerepet vállalhat az ATES interdiszciplináris kutatásaiban a Kína és Európa közötti átfogó együttműködés keretein belül. A megnyitón felszólalt Molnár Antal, az ELTE HTK tudományos főigazgató-helyettese, Hamar Imre, az ELTE Távol-keleti Intézetének igazgatója, Xuliang Zhuang, az ITPCAS megbízott igazgatója, Xiaohua Gou, a Lanzhoui Egyetem alelnöke és Hua Liu, a Magyarországi Kínai Nagykövetség első titkára is. Együtt meleg fogadtatásban részesítették a világ minden tájáról érkező résztvevőket, hangsúlyozva a konferencia szerepét egy nemzetközi tudományos platform létrehozásában, az együttműködésen alapuló nemzetközi kutatások előmozdításában, valamint a tudomány, a technológia és a kultúratudomány fejlődésének elősegítésében a Selyemút mentén.
A megnyitó ünnepségen Jürg Luterbacher professzor, az ATES társelnöke hivatalosan is bejelentette a Transzeurázsiai Csere és Selyemút Civilizáció Fejlesztése Szövetség (ATES) Tudományos Terv (2025–2030) elkészültét, amely a szervezet következő öt éves programját határozza meg. A Fahu Chen, Michael Meadows, Jürg Luterbacher, Ailikun és Juzhi Hou által szerkesztett terv négy fejezetből áll, amelyek részletezik az ATES stratégiai céljait és kihívásait, áttekintést nyújtanak a Selyemútról, az ATES kutatási prioritásairól, valamint az irányításról és a kapcsolatépítésről. Az Éghajlat/környezeti változások és az emberi tevékenységek kapcsolata a Selyemút mentén fő témára összpontosító ATES tudományos terv hat kutatási prioritásból áll, amelyek mindegyike külön munkacsoportnak felel meg. Ezek a következők:
1. Paleolit kultúra és az emberi migráció;
2. A mezőgazdaság és a korai földművelés és állattenyésztés elterjedése;
3. A közlekedési hálózat és a városok fejlődése;
4. A kultúra, a tudomány és a technológia evolúciója és forgalma;
5. A Selyemút populációinak genetikai története;
6. Ember–környezet–éghajlat kölcsönhatások.
Ez a terv, amely kétévnyi elkötelezett munka eredménye, több mint ötven globális szakértő bevonásával született, hivatalosan a Science Press adta ki 2025 szeptemberében.
A konferencia programja is nagyjából e kérdések köré szerveződő plenáris előadásokból, párhuzamos szekciókból, panelbeszélgetésekből állt, emellett az MTA Könyvtár Keleti Gyűjteményének és az ELTE HTK Schmidt Éva Archívum kutatási programjának kiállítása is színesítette. A szerteágazó interdiszciplináris előadásokból itt csak a plenáris előadások összegzésére van helyünk. Ezek főként az alábbi három nagyobb témára összpontosítottak: éghajlati és környezeti változások a Selyemút mentén; neolitikus átmenetek Eurázsiában; valamint kelet–nyugati kulturális és gazdasági cserék.
Az éghajlati-környezeti változásokkal kapcsolatban Fahu Chen professzor, az ITPCAS munkatársa részletesen ismertette az egyes ATES munkacsoportok főbb kutatási eredményeit; Bojie Fu professzor, a Kínai Tudományos Akadémia Öko-környezettudományi Kutatóközpontjának munkatársa a Kínai Lösz-fennsík társadalmi-ökológiai rendszerének evolúciójáról beszélt. Lin Ding professzor, az ITPCAS munkatársa feltárta a Tibeti-fennsík és az Iráni-fennsík kiemelkedési folyamatát és kialakulásának mechanizmusát; Michael Meadows professzor, a Nanjingi, illetve a Fokvárosi Egyetem munkatársa a kvaterner és holocén éghajlatváltozás jellemzőinek elemzésével a jelenlegi fenntartható fejlődés támogatására vonatkozó ötleteket vázolt fel. Jürg Luterbacher professzor, a németországi Giesseni Egyetem munkatársa bemutatta a kínai Sárga-folyó középső medencéjének Nagy Ordosz régiójában bekövetkezett múltbeli és jövőben várható éghajlati és környezeti változásokat; Suzanne Leroy professzor, az Aix-Marseille Egyetem munkatársa bemutatta a Kaszpi-tenger és keleti medencéjének paleokörnyezeti és paleoklimatikus változásait az utolsó jégkorszak óta. Maria Sanchez Goni professzor, a franciaországi EPHE-PSL munkatársa előadásában ismertette, hogy a jégkorszak meleg éghajlata hogyan befolyásolta az emberek evolúcióját és vándorlási útvonalait Eurázsiában.
A neolitikus átmenet témájában Liu Xinyi professzor, a Washingtoni Egyetem munkatársa adott áttekintést az Európa és Kelet-Ázsia közötti mezőgazdasági és nyelvi terjedéssel kapcsolatos kutatásokról és elméletekről; Ron Pinhasi professzor, a Bécsi Egyetem munkatársa elemezte a kelet-európai, közép-ázsiai és kelet-ázsiai népesség genetikai és migrációs mintázatait a neolitikum idején. Bánffy Eszter professzor, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetének munkatársa a dél-magyarországi Sárkő régióban Kr. e. 6000–5500 között zajló neolitikus átmenetről szóló interdiszciplináris kutatási eredményeket mutatott be.
A kelet–nyugati kulturális és gazdasági cserék témájában Francesco d’Errico professzor, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a paleolitikum idején Afrika, Európa és Kelet-Ázsia közötti transzkontinentális kulturális interakciókat értelmezte; Michael Frachetti professzor, a St. Louis-i Washington Egyetem munkatársa a Selyemút városainak és településeinek felemelkedését és fejlődését vizsgálta az őskortól a történelmi korszakokig; Nicola Di Cosmo professzor, a Princeton University Institute for Advanced Studies munkatársa a hadakozó fejedelemségek korában az északi Nagy Falon belüli és kívüli kereskedelmi cseréket tárgyalta; Hamar Imre akadémikus, az ELTE Távol-keleti Intézetének és Kínai Tanszékének vezetője pedig a khotani buddhizmus kínai kultúrára gyakorolt hatásáról beszélt.
A konferencia négy párhuzamos szekciót is szervezett:
1. Emberi migráció és a Selyemút közlekedési hálózat;
2. A mezőgazdaság, a korai földművelés és az állattenyésztés eredete;
3. Emberi, környezeti és éghajlati kölcsönhatások: múlt, jelen és jövő;
4. A Selyemút kultúrájának és nyelvének tanulmányozása, valamint Kelet–Nyugat közötti tudományos és technológiai eszmecsere.
Közel negyven fő tartott előadást ezen a négy szekción, közöttük az ELTE HTK munkatársai is, mint Yusuf Can Özdemir, az Archaeogenomikai Kutatóintézet munkatársa, Babai Dániel, Somfai Kara Dávid és Ulicsni Viktor, a Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársai, illetve Kolláth Ágnes a Régészeti Kutatóintézetből. A magyar résztvevők ezen kívül még olyan fontos kutatási műhelyeket képviseltek, mint az ELTE Római Világ és a Távol-Kelet kutatócsoportja (Hoppál Krisztina, Pap Melinda és Boros Gábor Péter), az ELTE Régészeti Intézete (Vida Tivadar és Rácz Zsófia), továbbá Komori F. Tünde, a Magyar Nemzeti Múzeum Török Gyűjteményének munkatársa. A részletes program ide kattintva megtekinthető.
A tudományos előadások mellett az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja közösen szervezte meg a magyar kutatók, tudósok Selyemút-expedícióiról szóló kiállítást. A kiállítás bemutatta a 19. század végétől a 20. század elejéig Nyugat-Kínában és Közép-Ázsiában terepi megfigyeléseket végző, kiemelkedő magyar tudósok munkásságát, valamint Schmidt Éva professzor, a neves nyelvész és etnológus által az 1970-es évektől a 2000-es évekig Nyugat-Szibériában folytatott kutatásokat.
A panelbeszélgetés során a résztvevők és a közönség mélyreható vitákat folytattak az ATES nagy potenciállal rendelkező tudományos prioritásairól és jövőbeli irányairól, az interdiszciplináris kutatások adat-, modell- és módszertani hiányosságairól, valamint az ATES főbb együttműködő intézményeiről és partnereiről. Értékes meglátásokkal szolgáltak, gyakorlati ajánlásokat tettek, és konstruktív javaslatokat fogalmaztak meg az ATES jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan.
A konferencia dinamikus platformot nyújtott a szakértők, tudósok, különösen a fiatal és pályakezdő kutatók közötti kommunikációhoz, elősegítve a fontos tudományos eredmények cseréjét, előmozdítva a regionális és globális partnerségeket, valamint az együttműködésen alapuló interdiszciplináris Selyemút-kutatásokat. Reményeink szerint az itt kialakult kezdeményezések és kapcsolatok a jövőben az ELTE HTK munkatársai számára is lehetőséget nyújtanak a Selyemúttal kapcsolatos nemzetközi kutatásokhoz való kapcsolódásra. Az ELTE HTK Néprajztudományi, Régészeti és Archeogenomikai Kutatóintézeteiben is évek óta folyik olyan tudományos munka, amely közvetlenül kapcsolódik az eurázsiai térség Selyemút-régiójához. Bízunk benne, hogy ezeket a kutatási irányokat a későbbiekben akár közös kutatási platform keretein belül is sikerül újjászervezni.
Szilágyi Zsolt
Fotók: Szigeti Tamás, Szilágyi Levente, Ailikun
