Hírek

Az arisztokrácia épített öröksége címmel ötrészes, számos képpel és adatvizualizációval illusztrált cikksorozat jelent meg a Katt(anj) a tudományra! oldalán.

A sorozat az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai, Gyáni Gábor és Szilágyi Adrienn Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon, 1700–1957 című kötete alapján mutatja be az arisztokrácia palotáinak történetét, társadalmi szerepét és városi beágyazottságát. Az adatvizualizációkat Minkó Mihály készítette Fekete J. Csaba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója által gyűjtött adatok alapján. 

A teljes sorozat már elérhető a Katt(anj) a tudományra! felületén, az interaktív vizualizációk pedig a Tableau felületén is megtekinthetők.

1. Palotaépítkezések Európában, valamint Bécsben, Pozsonyban, Pesten és Budán

A nyitó írás a főúri paloták európai fejlődéstörténetét és társadalmi szerepét tekinti át. A cikk bemutatja, miként váltak ezek az épületek a reprezentáció, a politikai jelenlét és a társadalmi identitás kifejezőeszközeivé, különös figyelemmel Bécs, Pozsony és Pest–Buda városszerkezetére és főnemesi rezidenciáira.

2. Főúri rezidenciák Bécsben – a magyar arisztokrácia palotái

A második rész a magyar főnemesség bécsi palotáit vizsgálja, amelyek méretükkel, elhelyezkedésükkel és művészi kialakításukkal a Habsburg Monarchia elitjének rangját és udvari kapcsolatrendszerét tükrözték. Az írás arra is rámutat, hogyan illeszkedtek ezek a rezidenciák a császárváros kiemelt városi tereibe.

3. Pozsony barokk palotái: a magyar főnemesség rezidenciái és reprezentációja

A harmadik írás Pozsony főúri palotáit mutatja be, különös tekintettel arra, hogyan vált a város a magyar arisztokrácia egyik fontos reprezentációs központjává. A cikk a barokk paloták építészeti világát és politikai-társadalmi hátterét egyaránt elemzi.

4. Buda – királyi palota és főúri otthonok

A sorozat negyedik része a budai Várnegyed és a Duna-part főúri palotáit helyezi középpontba. Az írás bemutatja, miként alakult át az arisztokrata lakókörnyezet a historizmus időszakában, és hogyan kapcsolódott össze a főúri életforma, a presztízs és a város fejlődése.

5. Pest – az arisztokrácia városi palotái

A záró rész Pest belvárosának 19. századi átalakulását és a Józsefvárosban kialakuló palotanegyed történetét dolgozza fel. A cikk azt vizsgálja, hogyan váltak a városi paloták a társadalmi rang, a politikai befolyás és az építészeti ízlés meghatározó lenyomataivá Budapest nagyvárossá válásának időszakában. 

A Bécs, Pozsony és Budapest palotáit bemutató közös vizualizáció itt érhető el: Paloták – Bécs, Budapest, Pozsony