A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói közül 2025-ben Bácsatyai Dániel Hartl Péter, Kádas István, Major Ágnes és Szabó Nóra részesültek Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban.
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíjának célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése. Ebben az évben 155 pályázat részesül támogatásban az érvényesen benyújtott 750 közül.
A nyertes pályázatot benyújtó kutatóknak a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket Bolyai-napon, 2025. szeptember 17-én adják át ünnepélyes keretek között.
Bácsatyai Dániel kutatási területe az Árpád-kori Magyarország politikatörténete, valamint diplomáciai és kulturális kapcsolatainak története. Nyertes pályázatának címe: Fejedelmi találkozók a Magyar Középkorban.
A fejedelmi találkozó intézményének legfőbb célja az uralkodók közti politikai barátság (amicitia) kötelékének helyreállítása vagy megteremtése volt. A nemzetközi érdeklődés és a találkozók rendkívül magas száma ellenére – a magyar középkorból 160-nál is több efféle összejövetel emléke maradt fenn – Magyarországon a témát átfogóan nem vizsgálták. Kutatásom célja a magyar uralkodók személyes jelenlétével lezajlott fejedelmi találkozók összehasonlító vizsgálata és a téma monografikus feldolgozása.
Hartl Péter kutatási területei közé tartozik David Hume ismeretelmélete és vallásfilozófiája, a kortárs ismeretelmélet, valamint a normativitás és racionalitás elméletei. Nyertes pályázatának címe: Hume a vallási és politikai szabadságról: republikánus ideál és/vagy
államegyház.
A kutatás Hume republikánus államelmélete és a vallásszabadságot kormányzatilag korlátozni kívánó nézetei közti ellentétet vizsgálja, történeti és analitikus megközelítést egyaránt alkalmazva. A kutatás alapproblémája: hogyan lehetséges összeegyeztetni Hume-nak az államilag ellenőrzött egyházról szóló, prima facie a liberális hagyománnyal szemben álló elképzelését a különösen az ún. ideális köztársasági alkotmánytervben kifejeződő, plauzibilisen liberálisként, értelmezhető elméletével. A projekt a hume-i republikanizmust a kora modern kontextusban, az irónia lehetőségére reflektáltan értelmezi, valamint megvizsgálja a koherens konzervativ és/vagy liberális Hume-interpretáció lehetőségeit.
Kádas István kutatási területe a késő középkori gazdaság- és társadalomtörténet, ezen belül is a megyei intézmény és nemesség, illetve az adóadminisztráció. Nyertes pályázatának címe: A Jagelló-kori portális adórendszer működése és buktatói.
A Jagellók Magyar Királyságában a királyi adó adminisztrációját kísérletezések és próbálkozások jellemezték az egyre nyomasztóbb oszmán fenyegetés árnyékában. A pályázat célja az ennek vizsgálatához nélkülözhetetlen Jagelló-kori adószedéssel kapcsolatos szórt forrásanyag összegyűjtése, illetve a korszak adószedésének logikája szerinti rendezése. A kutatás eredményeképpen elkészül egy szisztematikus forrásfeltáráson alapuló lajstrom a Jagelló-kori portális adóra vonatkozó adatokról, a jelentősebb forrásokról rövid regesztákat is közölve. A kutatás célkitűzése szerint az adattár rendszerezné is ezeket az információkat az egyes adókivetésenként haladva, mely segítségül szolgál az egyes konkrét évek adózása, valamint a korszak adórendszerének vizsgálatához, megértéséhez.
Major Ágnes
kutatásainak középpontjában a 20. századi magyar irodalom, a kultuszkutatás, a biofikció-elméletek, valamint filológiai-textológiai szakkérdések vizsgálata áll. Nyertes pályázatának címe: Biofikciók a 20–21. századi magyar irodalomban.
A kutatás a hazai irodalomtudományi diskurzusban mindeddig kevéssé vizsgált, a szerzőtől különböző, valós életrajzi személyt főhőséül avató műfaji kategória, a biofikció fogalmi tisztázására fókuszál. Központi kérdése, hogy ez a publikus-diszkurzív státuszú műfaj milyen viszonyban áll a hasonló régebbi műfajokkal, mint például az életrajzi regény, illetve hogy milyen történeti, poétikai, kulturális okok játszottak szerepet a biofikciók elterjedésében a magyar irodalom különböző évtizedeiben – a recepció- és kultusztörténeti folyamat alakulását, okait és jellegzetességeit vizsgáló Csáth Géza atipikus kultusza. Biofikciók és adaptációk című, 2024-ben megjelent monográfia elkészítéséhez végzett kutatómunka szerves folytatásaként.
A Bolyai-ösztöndíj támogatásával megvalósuló kutatás fő vállalása egy műfajtörténeti monográfia megírása.
Szabó Nóra kutatási tevékenysége a középső bronzkori Vatya-kultúra településszerkezetére, térhasználatára és gazdasági kapcsolatrendszereire összpontosít. Munkájában kiemelt szerepet kapnak a geostatisztikai elemzések, a településhierarchia vizsgálata, az utak és relációs hálózatok feltérképezése, valamint a tárgyak és terek funkcionális értelmezése. Nyertes pályázatának címe: Bronzkori települések a Budai-hegység lábánál – Egyrétegű lelőhelyek szerepe a bronzkori társadalomban és gazdaságban.
A projekt három mikrorégió (Budajenő, Budapest, Sóskút) nagy kiterjedésű, egyrétegű lelőhelyeinek komplex elemzésére épül, és célja, hogy feltárja ezeknek a településeknek a bronzkori társadalomban és gazdaságban betöltött, eddig kevéssé rekonstruált szerepét. A vizsgálat a leletanyag funkcionális és térbeli elemzésére épít, különös hangsúlyt helyezve az aktivitási zónákra, tárolási kapacitásokra és az eltérő környezeti adottságokra. A kutatás új módszertani megközelítése révén hozzájárulhat a középső bronzkori társadalmi és gazdasági struktúrák pontosabb rekonstruálásához, és bővítheti a településhálózatokról alkotott jelenlegi ismereteinket.
A 2025-ben Bolyai-ösztöndíjat nyert kutatók névsora a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható.
