A Waxmann Verlag „Hungarian Ethnology Studies” sorozatában megjelent Borbély Sándor, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa Informality: Everyday Economic and Political Practices in Transcarpathia, Western Ukraine című kötete.
A könyv a hétköznapi informális gazdasági és politikai cselekvéseket – többek között a munkahelyi lopást, károkozást, hanyagságot, munkalassítást, feketemunkát, csencselést és csempészetet, valamint a szimbolikus térfoglalás és identitásépítés különböző formáit, a muzealizációt és az emlékművesítést – vizsgálja Kárpátalja magyarok által lakott határvidéki régiójában. Elemzésének középpontjában e hétköznapi gyakorlatok, illetve az azokat alakító strukturális – politikai, társadalmi és kulturális – viszonyok kölcsönhatása áll.
A kötet a szerző 2007 és 2018 között végzett antropológiai terepmunkáinak és levéltári kutatásainak eredményeit és tapasztalatait foglalja össze. Az informalitás fogalmával megragadható összetett jelenségeket két eltérő ideológiai és politikai kontextusban vizsgálja: az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra, valamint az 1991 utáni posztszocialista ukrán nemzetállam viszonyai között.
Hogyan alkalmazkodtak a határ menti kisebbségi magyar közösségek a 20. század második felétől egymást követő politikai, ideológiai és gazdasági rezsimekhez? Milyen rutinszerű, hétköznapi cselekvések révén vonták ki magukat az élet bizonyos területein az állami ellenőrzés alól? És megfordítva: melyek voltak azok a morális, gazdasági és politikai magatartások, amelyek révén az egyszerű állampolgárok maguk is hozzájárultak a szovjet politikai rendszer, majd a posztszovjet ukrán nemzetállam intézményeinek működéséhez és megszilárdulásához? Milyen fegyelmező eljárásokkal, büntetési és jutalmazási technikákkal reagált az állam a helyi társadalom gazdasági, társadalmi és egyéb alkalmazkodási kísérleteire? Milyen érték- és érdekkonfliktusok alakultak ki a szocializmus és a posztszocializmus évtizedeiben az állam – illetve annak helyi képviselői – és a hétköznapi emberek között?
A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ. Végső soron az állam és az állampolgárok közötti hatalmi viszonyokat és mikroléptékű kölcsönhatásokat elemzi antropológiai nézőpontból, azzal a céllal, hogy néhány új elemzési szemponttal hozzájáruljon a hétköznapi megélhetési stratégiák, tágabb értelemben pedig a kelet-európai félperifériális kapitalizmus változástörténetének vizsgálatához, valamint a Kárpátaljára irányuló kortárs empirikus kutatásokhoz.
A kötet angol nyelvű kiadása az NKA Könyvkiadás Kollégiuma (203137/04803), a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóiratkiadási pályázata, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Advanced 152797), valamint az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet támogatásával jelent meg. A Hungarian Ethnology Studies című sorozat szerkesztői Borsos Balázs és Balogh Balázs. A kötet szakmai lektora Peti Lehel, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet egyetemi adjunktusa.
A kötet tartalomjegyzéke megtekinthető itt.
