A gregoriánkutatás legnagyobb múltú és volumenű nemzetközi munkacsoportja, a Nemzetközi Zenetudományi Társaság (International Musicological Society) szervezetében működő Study Group Cantus Planus konferenciája 2026. szeptember 3–7. között zajlott a portugáliai Évorában, az egyetem Colégio do Espírito Santo kollégiumának falai között. Az ötnapos esemény közel 80 előadásnak, workshopoknak, poszterbemutatónak, valamint egy egész napos kirándulásnak engedett teret. A hazai kutatást az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának négy kutatója képviselte előadóként és szekcióvezetőként: Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Kőnig Julianna és Varga László Dávid.
Az előadások párhuzamos szekciókban zajlottak, és a megszokott módon a kutatás témáinak széles spektrumát fedték le, körvonalazva az egyes kutatóműhelyek aktuális irányait. A változatos programban helyet kaptak a zeneelmélet, a liturgia- és a dallamtörténet mindenkor érvényes témái, s nagy hangsúllyal jutottak érvényre a szentek offíciumairól és a zenei notáció regionális aspektusairól szóló előadások is. Emellett nem elhanyagolható a többnyire fiatal kutatók által képviselt digitális megközelítések legújabb kísérleteinek, valamint a töredékkutatás aktuális eredményeinek bemutatása sem.
A magyar résztvevők előadásai is igazán sokszínűek voltak. A leginkább a közép-európai régiót foglalkoztató gregorián töredékkutatás területéhez két előadás kapcsolódott. Gilányi Gabriella erdélyi kottás kódextöredékek alapján mutatott rá a régió kottaírásainak differenciálhatóságára s azok sajátosságaira, amelyek alapján keletkezésük helyéhez, az egykori műhelyhez is közelebb juthatunk („reserved in fragments: Transilvanian notations).
Czagány Zsuzsa az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár és a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtára néhány újkori, kottás kódextöredékekbe kötött könyvének történetét rekonstruálta, s azonosította a töredékek egykori magyarországi és csehországi anyakódexeit (Fragmenta Posoniensa. Chant manuscript fragments and their host books from the former Jesuit College of Pozsony/Pressburg/Bratislava).
Kőnig Julianna a liturgiatörténeti kutatások vonalát erősítette. A gregorián lamentációk kutatójaként ezeknek az énekeknek a liturgikus kontextusára fókuszált, s mutatta be az officium tenebrarum laudesének záró litániáját, a Kyrie puerorum-ot s annak regionális változatait (The Kyrie Puerorum in the Officium tenebrarum).
Varga László Dávid az énekrepertoár digitális megközelítései felé fordult, s vizsgálta azok hatékonyságát. A számítógéppel készített forrásláncok (stemmata codicum) értelmezésének szükségességére hívta fel a figyelmet, s vetette össze azokat a variánsok mintázatainak elemzésével (’Hidden’ patterns and Bayesian trees: Understanding stemmatic signal in Old Roman and Gregorian chant manuscripts).
A Cantus Planus-konferenciákra jellemzően a szekciók közötti szünetekben (vagy a közös ebédek során) mindig nyílt lehetőség az előadásokban felvetett kérdések, problémák megvitatására, valamint motiváló eszmecserére és kapcsolatteremtésre.
A programnak egy egész napos kirándulás is része volt, amelynek során megtekinthettük és bejárhattuk Évora középkori katedrálisát és annak múzeumát.
Ellátogattunk Vila Viçosába, ahol a Bragança-család, a későbbi portugál királyi dinasztia monumentális palotájában vettünk részt vezetett túrán, s az ott őrzött gregorián kódexeket is megtekinthettük. Ezt követően a terenai Boa Nova 14. századi erődtemplomában (Santuário de Nossa Senhora da Assunção da Boa Nova) hallhattunk koncertet. Az ötnapos rendezvény alatt mindvégig az otthonosság érzete határozta meg a légkört, egészében pedig kiváló lehetőséget adott a magyar kutatók számára, hogy kutatási eredményeiket nemzetközi színtéren prezentálják, érvényre juttassák.
A konferencia programja és az absztraktfüzet itt érhetők el. A rendezvény plakátja letölthető.
Varga László Dávid
