E/1-ben: A holokauszt és kutatója címmel 2026. április 14-én konferenciát rendez az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet arról, milyen etikai dilemmákat vet fel a 21. században a holokauszt kutatása. Az előadók jelentkezését 2025. szeptember 30-ig várjuk.


Valójában minden történeti munka autobiográfiai szövegként is értelmezhető, hiszen a szerző személyiségéből, érdeklődéséből fakad a döntés, mit szeretne elmondani, hogyan közelít választott témájához és hogyan épít fel a múlt történeteiből egy új történetet. Miként hat egymásra a kutató személyes tapasztalata és szakmai pályája? A történeti munka mennyiben korának, a kutató identitás(ai)nak (is) terméke? A személyes források és szenvedéstörténetek olvasása közben a kutatóban előidézett érzelmek kizárandók vagy „az olvasás élményének legitim és értékes elemei”? Az olyan szélsőséges események vizsgálata, mint a holokauszt, gyakran nemcsak szakmai, hanem etikai kihívásokat is tartogat. Milyen etikai dilemmákat vet fel a 21. században a holokauszt kutatása? Az empátia alapvető módszertani eszköz a történelmi események megértéséhez. Ennek ellenére miért válik csak ritkán a kritikai vizsgálat tárgyává? Végső soron: mi a történész felelőssége ebben a helyzetben? a holokauszt kutatoja

A tervezett konferencia szándéka, hogy ezeknek a lényeges, mégis a tudományos diskurzusokból többnyire hiányzó felvetéseknek a megtárgyalására ösztönözzön. A témák három kulcsfogalom köré szerveződnek: önreflexió, empátia, etika. A konferencia célja e fogalmak, a hozzájuk kapcsolódó kérdések körül járása, a kutatómunka során felmerült személyes, érzelmi és etikai vonatkozású szempontok bemutatása.

Helyszín, időpont: Humán Tudományok Kutatóháza, 2026. április 14.

Lehetséges témakörök:

  • önrelfexív történetírás és a holokauszt
  • a személyes és szakmai életút metszéspontjai
  • empátia vs. a távolságtartás követelménye
  • az érzelmek szerepe, hatásuk tudatosítása és kritikai vizsgálata
  • vitatott témák etikai vonzatai (szürke zóna, kollaboráció, bystander/onlooker, mentés, emlékezet/elhallgatás, kártérítés stb.)
  • érzékeny adatok vs. közzététel
  • túlélők és leszármazottak, az interjús helyzet etikai vonzatai
  • központi narratívák, kánonok vs. marginalizált csoportok/perifériák/csendek/elhallgatások
  • a reprezentáció etikája, szabadsága és korlátai
  • gyűjtés, gyűjtemények, a holokauszt „piacosítása”
  • holokausztemlékezet, public history, populáris kultúra, média, AI
  • intézményi gyakorlatok, konferenciaetika
  • holokauszt instrumentalizálása és társadalmi felelősségvállalás

A 20 percesre tervezett előadások címét és 250–300 szavas összefoglalóját, valamint az előadók intézményi affiliációjának és beosztásának adatait 2025. szeptember 30-ig a következő email-címre várjuk:

A konferencia a BO/00023/22/2. sz. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az NKFIH 142230. sz. Posztdoktori kiválósági program támogatásával valósult meg.