Az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Történeti Intézete és az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet 2025. november 17–18-án tudományünnepi rendezvénysorozatot szervezett Kolozsváron.
Az évfordulós eseménysorozat első napján, november 17-én ünnepi könyvbemutatóra került sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. A rendezvényt Nagy László akadémikus, a KAB elnöke nyitotta meg, majd Nagy Róbert egyetemi tanár, a BBTE Magyar Történeti Intézetének igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A kötetbemutatót Pál Judit egyetemi tanár, a KAB alelnöke moderálta.
A könyvbemutatón hat, a Magyar Tudományos Akadémia történetéhez szorosan kapcsolódó kötetet ismertettek. A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai című, Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa által szerkesztett kiadványt Sipos Gábor profesor emeritus mutatta be, hangsúlyozva, hogy a kötet nemcsak intézménytörténeti áttekintést nyújt, hanem életrajzi megközelítésben mutatja be az akadémia vezetőinek személyiségét, közéleti és tudományos szerepvállalását is. A szerkesztő, Szilágyi Adrienn kiemelte: a kötet egyszerre rajzol portrét az egyes személyiségekről és az őket körülvevő politikai-társadalmi kontextusról.
Képek: kab.ro
Klement Judit, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetét T. Szabó Levente, a BBTE egyetemi tanára mutatta be. Ismertetésében rámutatott: a tanulmányok nemcsak az akadémia finanszírozásának történetét világítják meg, hanem azt is, miként ágyazódott be az intézmény a magyar társadalomba, és hogyan járult hozzá annak modernizációjához. A szerkesztő hangsúlyozta, hogy a mecénások körének pontos feltérképezése valószínűleg soha nem lehet teljes, ugyanakkor a kötet fontos történeti és szemléleti tanulságokkal szolgál.
Az „… a Tudós Társaság dolgában” című, Széchenyi István levelezéséből válogató kötetet Fehér Andrea, a BBTE egyetemi docense mutatta be. Kiemelte, hogy a levelezés nem csupán az akadémiaalapítás történetéhez kapcsolódik, hanem Széchenyi sokoldalú, rendkívüli energiával alkotó személyiségét is megjeleníti. A Czinege Szilvia, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa által sajtó alá rendezett magánlevelekből kiderül: Széchenyit nem lehet kizárólag az akadémia alapítójaként értelmezni.
Az Eötvös József Levelek II. című kötetet – valamint Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója Széchenyi Istvánról szóló, bővített és újrakiadott monográfiáját – Cieger András, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, osztályvezetője mutatta be. Ismertetésében hangsúlyozta az Eötvös-levelezés erdélyi vonatkozásait, valamint a forrásanyag társadalomtörténeti jelentőségét. Csorba László kötete kapcsán kiemelte: a pszichologizáló megközelítés és a gazdag illusztrációs anyag a szélesebb olvasóközönség számára is befogadhatóvá teszi Széchenyi élettörténetét.
Végezetül Ugrai János, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének egyetemi docense mutatta be a Zemplén és akadémikusai, valamint Az Akadémia miskolci és borsodi kötődései című tanulmányköteteket. Előadásában hangsúlyozta a regionális megközelítés jelentőségét, valamint a biográfiai kutatások szerepét a magyar tudományos intézményrendszer történetének mélyebb megértésében.
A könyvbemutatóról rövid hangulatvideó itt található:
A rendezvénysorozat november 18-án jubileumi konferenciával folytatódott. A tanácskozást Nagy László, a KAB elnöke, Silye Lóránd, a BBTE Szenátusának elnöke, Cieger András, az ELTE HTK TTI tudományos tanácsadója, osztályvezetője, valamint Balogh Balázs, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának főigazgatója köszöntői nyitották meg.
Az előadások két szekcióban hangzottak el. A konferencia első szakaszának levezető elnöke Pál Judit volt. A nyitó szekcióban Cieger András Az Akadémia és a kormány kapcsolata a polgári korban című előadásában az MTA és az államhatalom viszonyának történeti alakulását elemezte. Ezt követően Ugrai János Az akadémiai elit főbb jellemzői az alapítástól 1945-ig című előadásában a tudományos elit összetételét és működését vizsgálta történeti távlatban. Péntek János Mit jelentett és mit jelenthet az Akadémia Erdélyben? című előadásában az intézmény erdélyi szerepvállalásának múltját és jelenét értelmezte. Morvai Tünde Iskola a határon és azon túl. Tudósnemzedékek iskolázottsága történeti távlatban című előadásában a tudományos utánpótlás képzési mintázatait mutatta be.
A második szekció levezető elnöke Fehér Andrea volt. Klement Judit A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai az elmúlt 200 évben a társadalmi átalakulások tükrében című előadásában az akadémia finanszírozásának hosszú távú társadalmi összefüggéseit vizsgálta. Szilágyi Adrienn Az arisztokrácia és a tudomány a 19. századi Magyarországon című előadásában a tudományos intézményrendszer és az elit kapcsolatára irányította a figyelmet. Biró Annamária Elképzelt és létrejött társaságok Erdélyben. Az akadémiai jellegű intézmények 18–19. századi kísérletei című előadásában az erdélyi tudományos társaságok előzményeit elemezte. Sipos Gábor Az MTA és az EME kapcsolata című előadásában a két intézmény történeti együttműködését ismertette, míg Pál Judit Az MTA erdélyi tagjai a kiegyezés előtt című előadásában az akadémia korai erdélyi tagságának sajátosságait mutatta be.
Képek: kab.ro
A konferenciát követő vita során nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves történetének főbb csomópontjai kerültek előtérbe, hanem az MTA magyarországi és határon túli intézményei közötti együttműködés kihívásai is. A rendezvényt Nagy László, a KAB elnöke zárta, majd ünnepi fogadásra került sor, amely lehetőséget teremtett a szakmai párbeszéd folytatására.
A könyvbemutatóról és konferenciáról készült beszámolók a KAB oldalán olvashatók. A rendezvényről írt tudósítás a Szabadság.ro oldalán elérhető.
