A Horvát Történeti Intézet, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és a Zágrábi Liszt Intézet 2026. szeptember 17–18-án nemzetközi tudományos konferenciát rendezett Zágrábban.

A Krbavamezőtől Mohácsig – az 1526. évi mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából / Od Krbave do Mohača – u povodu 500. obljetnice Mohačke bitke / From Krbava to Mohács – on the Occasion of the 500th Anniversary of the Battle of Mohács című tanácskozás a fő szervezője horvát részről Gordan Ravančić, magyar oldalról Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt. A kétnapos rendezvénynek az Ivo Pilar Társadalomtudományi Intézet adott otthont.


A konferencia címében megjelölt két csata, az 1493. évi krbavamezei és az 1526. évi mohácsi ütközet egyaránt meghatározó eseménye a horvát és a magyar történeti emlékezetnek. A tanácskozás előadásai ezért az oszmán terjeszkedés, a közös védekezés, valamint a késő középkori Magyar Királyság politikai, katonai és társadalmi átalakulásának összefüggésében vizsgálták a két vereséget. A történészek mellett régészek, antropológusok, levéltárosok és muzeológusok is bemutatták legújabb kutatási eredményeiket, így a konferencia több tudományterület megközelítéseit kapcsolta össze.

A résztvevőket horvát részről Miroslav Akmadža, magyar részről pedig Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója – ugyancsak horvátul – köszöntötte. A magyar kutatók számos új témával járultak hozzá a program sikeréhez.

A konferencián személyesen részt venni nem tudó Pálffy Géza akadémikus, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója előadását, amely a mohácsi csata magyar és horvát történelmet egyaránt meghatározó következményeit tekintette át, Varga Szabolcs olvasta fel.

Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa a Jagellók heraldikai reprezentációját, különösen a társországok címereinek megjelenését elemezte, Faragó Dávid pedig vingárti Horvát János pályafutását mutatta be.  

Pálosfalvi Tamás, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Batthyány család felemelkedését vizsgálta Jajcától Mohácsig, majd felolvasta a konferencián ugyancsak megjelenni nem tudó Fodor Pál, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet kutató professor emeritusa és Göksel Baş közös előadását az oszmán győzelem katonai, logisztikai és pénzügyi alapjairól. Varga Szabolcs a mohácsi csatában részt vett horvátok és szlavónok körét, valamint az azonosításukhoz használható forrásokat ismertette. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa a mohácsi tömegsírokban folyó biológiai antropológiai kutatás legújabb eredményeiről számolt be.

Molnár Antal az obszerváns ferenceseknek az 1520-as és 1530-as évek oszmán hódításával szemben kialakított stratégiájáról tartott előadást. Lakatos Bálint az 1521 és 1526 között a magyar királyi udvarban működő Habsburg követek tevékenységét elemezte, Péterfi Bence, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa pedig a Frangepánoknak a mohácsi csatát megelőző Habsburg-szolgálatát vizsgálta. A magyar és horvát előadások együtt világítottak rá arra, hogy a korszak története csak a két ország forrásainak és kutatási hagyományainak összekapcsolásával érthető meg teljesebben.

A rendezvény fontos eseménye volt Hrvoje Kekez The Battle of Krbava Field in 1493. Context, Event, Consequences and Perceptions című, 2026-ban Budapesten, angol nyelven megjelent könyvének bemutatója. A kötet megjelenése önmagában is jól érzékelteti a magyar–horvát tudományos együttműködés eredményességét, hiszen egy horvát történész munkája magyarországi kiadásban teszi hozzáférhetővé a nemzetközi kutatás számára a krbavamezei csata új értelmezését. A bemutatón Fodor Pál könyvismertetését Molnár Antal olvasta fel.

A konferencia befejezéseként a Zágrábi Liszt Intézetben megnyílt a Mohács 500 – Új utakon a múlt feltárása című ideiglenes kiállítás. A tárlatot a Nemzeti Örökség Intézete készítette és vitte Zágrábba; megnyitása méltó lezárása volt a kétnapos tudományos programnak.