2026. augusztus 24. és 28. között Miskolcon került sor a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság IX. kongresszusára. A tisztújító kongresszus első napján a Társaság közgyűlése öt évre (a 2026–2031-es ciklusra) elnökké választotta Bene Sándort, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, a Zágrábi Egyetem Hungarológia Tanszékének tanszékvezető címzetes egyetemi tanárát, társelnökké pedig Balogh Balázst, az ELTE Humán Tduományok Kutatóközpontjának főigazgatóját, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatóját.
A Miskolci Egyetem és a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem társrendezésében lezajlott ötnapos kongresszus fő témája „Az önismeret forrásai, a magyarságkép változásai” volt, ehhez kapcsolódott a harminc (irodalmi, történettudományi, néprajzi, nyelvészeti és a magyarságtudomány egyéb diszciplináit képviselő) szimpózium, több mint háromszáz regisztrált előadóval.
A kongresszus megnyitóján beiktatása után négy nappal részt vett Baka András, Magyarország új köztársasági elnöke, aki beszédében hangsúlyozta a nemzeti önismeret külső forrásainak, a többi kultúrában megjelenő magyarságkép megismerésének a fontosságát, amely történelmi fordulópontokon, gyors társadalmi, politikai változások idején különösen felértékelődik. Kitért a tudományos szabadság és a kritikai szemlélet nélkülözhetetlen szerepére múltunk többoldalú megismerésében.
A IX. Nemzetközi Magyarságtudományi Kongresszuson beszédet mondott Baka András, Magyarország köztársasági elnöke.
Fotó: Mocsári László
A nyitónap két plenáris előadása közül az elsőt Molnár Antal, az ELTE Humán Tduományok Kutatóközpontjának tudományos főigazgató-helyettese, az ELTE HTK Történettudományi Intézet igazgatója tartotta, A közvetítő küzdelmei: Pázmány Péter Róma, a Habsburgok és a magyar egyház között címmel. A nagyívű, az érsek nemzeti és nemzetközi, egyházi és közpolitikai törekvéseinek eredeti szintézisét adó összegzés számos esetben új források bevonására, valamint régen nyitott filológiai kérdések új megközelítésére épült (közülük nyilván komoly visszhangot kelt majd az ún. „Szilveszter-bulla” keletkezésének minden eddiginél meggyőzőbb rekonstrukciója).
Molnár Antal a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság IX. kongresszusán
A második plenáris előadást Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatóprofesszora tartotta, „Magyar észjárás a világ tudományában” címmel. A nagy sikert aratott előadás a magyar tudomány sikereinek tudományos magyarázatát kereste, a nemzeti esszencia elméletei helyett egy olyan időben is változó történeti ökoszisztéma kereteit megrajzolva, amelyben az anyanyelv mellett egyéb kulturális összetevők, főként a dialogikus viszonyban kibontakozó pedagógia, a regionális beágyazottság, majd a (sokszor kényszerű) tudományos mobilitás alkották a világszinten sikeres elitképzés feltételeit. Ennek újraépítéséhez a magyar pedagógiatudomány tapasztalatai és eredményei (mint a cím utalásával megidézett Karácsony Sándor-féle kommunikatív pedagógia) szintén komoly erőforrást jelenthetnek.
A nyitónapon a kutatóközpontunk tagjaiból (Juhász Katalin, Csörsz Rumen István, Szabó G. Zoltán) alakult Carmina Danubiana együttes adott nagy sikerű koncertet a mohácsi csata 500. évfordulójának emlékére. A megnyitó keretében Lotz-emlékérmet vehettek át Bányai Éva professzor (Bukaresti Egyetem), Egyed Emese (prof. emerita, Kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetem), Faragó Kornélia (prof. emerita, Újvidéki Egyetem), valamint Andrea Seidler (prof. emerita, Bécsi Egyetem, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság most leköszönt elnöke). A kongresszus harmadik napján, a házigazda Miskolci Egyetem által adott fogadáson személyesen köszöntötte a kutatóközösséget a kongresszus fővédnöke, Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Kép: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Facebook
A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és jogelődje, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság története szorosan kötődik a humántudományi kutatóközösséghez, közelebbről az Irodalomtudományi Intézethez, amelynek igazgatóhelyettese, Klaniczay Tibor akadémikus egyúttal alapító főtitkára is volt (1977–1992). Az MTA és a BTK (majd ELTE HTK) által 2002 óta folyamatosan fenntartott közös díj, a régi magyar kultúra, illetve a közép- és kora újkori hungarológia kutatásának egyik legnagyobb presztízsű díja, a Klaniczay Tibor-díj az elmúlt években is szoros kapcsolatot jelentett az MTA és az elcsatolt kutatóintézet-hálózat között. A most megrendezett kongresszusra tíz évvel az utolsó hasonló találkozó (Pécs, 2016) után kerülhetett sor, miután a 2021-re meghirdetett varsói kongresszust a világjárvány, majd a háborús körülmények miatt nem lehetett megrendezni.
A kongresszuson az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának számos munkatársa vett részt szervezőként, vagy szimpóziumi előadóként. A részletek a kongresszus honlapján elérhetők. Az előadásokról bővebb információ a kongresszus letölthető rezümékötetében található.
