Megjelent a Fragmenta musicae – Contemporary Perspectives című tanulmánykötet, a középkori és kora újkori zenei töredékek kutatásának legújabb nemzetközi eredményeit bemutató rangos Brepols-kiadvány, amelyben Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa tanulmányai is szerepelnek.
A kötet João Pedro d’Alvarenga, Manuel Pedro Ferreira és Alberto Medina de Seiça szerkesztésében látott napvilágot. Előzménye a lisszaboni NOVA Egyetem Centro de Estudos de Sociologia e Estética Musical (CESEM) kutatóközpontja és a Texts and Voices Lost and Found: Recovering, Reconstituting, and Recreating Musical Fragments (c.1100–c.1600) projekt szervezésében 2023 júliusában Cascaisban megrendezett Lost & Found: Traces of Early Music. An International Colloquium on Fragmentology című nemzetközi konferencia. A tanácskozás 29 előadásából végül húsz, középkori és kora újkori kottás töredékekkel foglalkozó tanulmány kapott helyet a kötetben. Többségük a liturgikus egyszólamúság töredékesen fennmaradt forrásai és forráscsoportjai köré szerveződő európai és tengerentúli kutatóműhelyek és kutatási projektek eredményeit mutatja be. A tanulmányok között találunk egy-egy gyűjteményt átfogóan jellemző összefoglalást, töredékekből rekonstruálható énekkészlet, repertoár vagy polifon gyűjtemény elemzését, de olyan írást is, amely források fragmentumokból kirajzolódó vándorlásának útvonalát követi nyomon, illetve távoli helyszínek és intézmények között teremt kapcsolatot.
A magyarországi zenei fragmentológia számára nagy dicsőség, hogy a rangos Brepols kiadó gondozásában megjelent kötetben az ELTE HTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályának és a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoportnak két munkatársa, Gilányi Gabriella és Czagány Zsuzsa írása is helyet kapott. Mindkét tanulmány ugyanazzal a forrással foglalkozik: a középkori Magyarország délvidékén, feltehetően a pécsváradi bencés kolostori iskolában összeállított és használt 15. századi iskoláskönyvvel, Laskai Demeter kéziratával, illetve annak előzéklapjaiként fennmaradt 12. századi kottás kódextöredékekkel. Gilányi Gabriella a fragmentumokon megőrződött hangjegyírást, a középkori „pre-esztergomi” notáció egyik legkorábbi dokumentumát állította írásának középpontjába, Czagány Zsuzsa pedig a hordozókönyv első lapján halványan olvasható, a közelmúltban rekonstruált bejegyzést és annak kultúrhistóriai hátterét elemezte, felvázolva a kézirat lehetséges, késő 15. századi boszniai kapcsolatait.
A kötet online változata Open Access-kiadványként elérhető a https://doi.org/10.1484/M.EM-EB.5.138187 linken.
Czagány Zsuzsa
