Megjelent Ament-Kovács Bencének, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet Történeti Néprajzi Osztály tudományos munkatársának Uradalom és plébánia című monográfiája.
A szerző PhD disszertációjának átdolgozásával megvalósult kötet a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet gondozásában jelent meg a Néprajztudományi Könyvtár című sorozat 4. köteteként.
Az egykori magyarországi oszmán hódoltság dél-dunántúli területeinek visszafoglalása után (1686) egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az összeírók ismét beszámoljanak az ott élő rácokról és kontinuus magyarokról, majd az ország más megyéiből érkező magyarokról és szlovákokról. Nem sokkal később csatlakoztak hozzájuk a német telepesek is, és roppant számuk miatt a régiót hamarosan Sváb Törökországként (Schwäbische Türkei) is emlegették. Az abszolutista Habsburg állam támogatta az őket befogadó latifundiumok létrejöttét, így a kötetben tárgyalt Bottka-, majd Sinzendorf-, ezután Mercy-, végül Apponyi-uradalom tulajdonosainak működését is. A római katolikus egyház újraszervezése – a vármegye főispánjaként működő püspökök minden törekvése ellenére – több emberöltőn át zajlott, ha még oly elhivatott lelkipásztorok is vezették a plébániákat, mint például a szakadáti anyaegyház vallási életét megreformáló Winkler Mihály.
A kötet a történeti néprajzi kutatásokban újszerű módon, e két kontextus (uradalom és plébánia) párhuzamos érvényesítésével kísérli meg a Tolna vármegye második legnagyobb uradalmában fekvő római katolikus plébánia falvaiban (elsősorban Diósberényben és Szakadáton) élő lakosok átalakuló, többrétegű életvilágainak felrajzolását 1699-től 1767-ig.
Ament-Kovács Bence: Uradalom és plébánia. Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767). Budapest: HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, 2025. (Néprajztudományi Könyvtár 4). 512 oldal. https://doi.org/10.61380/978-963-567-081-9
A kötet 4500 forintos áron megvásárolható a Penna Könyvesboltban, valamint ide kattintva szabadon hozzáférhető.
