Birodalomépítés és nemzetépítés Közép-Európában – László Zoltán birodalmi életrajza (1881–1961) címmel megjelent Csaplár-Degovics Krisztiánnak, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársának új könyve a CEU Press gondozásában.
A könyvben Közép-Európa történetét meséli el a szerző a századfordulótól a 20. század derekáig a köztisztviselő László Zoltán életrajzán keresztül. László Zoltán három történelmi korszakon át volt önkéntes ügynöke Ausztria–Magyarország birodalomépítési törekvéseinek: a klasszikus imperializmusok korában, a két világháború közötti időszakban, valamint a kelet-európai kommunista rezsimek kiépülésének első évtizedeiben.
A kötet azt mutatja be, miként tett szert László Zoltán tanulmányai, olvasmányai, valamint európai, afrikai és kis-ázsiai utazásai révén arra a szakértelemre, amelynek birtokában hivatalnokként, jogászként, pénzügyi tanácsadóként, szépíróként, újságíróként, orientalista tudósként és képzett propagandistaként az osztrák–magyar imperializmus ügyét szolgálta, majd amelyet 1918 után az egykori birodalomépítés emlékének ápolására fordított.
A könyv azt elemzi, hogy egy gazdag közép- és kelet-európai kapcsolathálóval rendelkező, több nyelven beszélő középosztálybeli férfi milyen életstratégiákat követve próbált társadalmilag érvényesülni a birodalmak és a kis nemzetállamok korában, különösen a két világháború közötti időszakban.
Az életrajzon keresztül három nagy kérdést vizsgál a mű. Hogyan élte meg egy átlagember azokat a drámai változásokat a 19. század végétől a 20. század derekáig, a fin de siècle-től a holokausztig, amelyek radikálisan átalakították az élet kereteit Európában? Hogyan változtak meg egy középosztálybeli férfi nézetei a liberalizmusról, nacionalizmusról, szocializmusról, imperializmusról, gyarmatosításról, antiszemitizmusról és rasszizmusról annak fényében, hogy életének kereteit hol egy alkotmányos országokból álló multinacionális birodalom, hol egy világháborús vereségből kilábaló független nemzetállam, hol pedig egy, a Szovjetunió befolyása alatt álló kommunista rendszer határozta meg? Végül: melyik befolyásolta inkább a másikat – a kortárs ideológiák és eszmék az egyént, vagy az egyén cselekedetei a történelmi korszakot?
E három kérdés vizsgálatával a kötet olyan, a historiográfia számára releváns kutatási területeket érint, mint a birodalom és a nemzet viszonya, a birodalomépítés és az orientalizmus kapcsolata, valamint a birodalomépítés örökségének hatása a szélsőjobboldali eszmékre és mozgalmakra.
