2026. június 9-én az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja konferenciatermében rendezték meg a Mohács mérlege – új eredmények, új lehetőségek című emlékülést.
A Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya és az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet közös szervezésében megvalósult konferencia négy tematikus szekcióban mutatta be a mohácsi csata előzményeivel, lefolyásával és következményeivel kapcsolatos legújabb történeti és régészeti kutatásokat.
A rendezvényen köszöntőt mondott Benkő Elek, a Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke.
Az „Az Oszmán Birodalom és a korabeli Európa” című szekcióban Fodor Pál, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora, a mohácsi csata történelmi jelentőségéről beszélt. Ágoston Gábor, a Georgetown University (Washington, DC) oktatója a Csaldirántól Mohácsig tartó, a Közel-Kelet és Európa történetét meghatározó sorsfordító évtized eseményeit és összefüggéseit mutatta be, Korpás Zoltán történész pedig azt vizsgálta, milyen hatással volt a mohácsi csata V. Károly politikájára.
A „Jagelló-kori Magyarország” című szekcióban Pálosfalvi Tamás, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa az 1501–1503. évi oszmán–velencei–magyar háborúról tartott előadást. C. Tóth Norbert, a HUN-REN–MNL–SZTE Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője II. Lajos uralkodásának kutatási lehetőségeit és legújabb eredményeit ismertette, Neumann Tibor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója pedig a mohácsi csata résztvevőit vizsgáló kutatás első eredményeit mutatta be, külön kitérve a mozgósítás és a részvétel kérdéseire.
„A csata és régészeti emlékei” című szekcióban B. Szabó János, a Budapest Történeti Múzeum főmuzeológusa a mohácsi csata eseményeit tekintette át, Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének egyetemi tanára a mohácsi tömegsírok feltárásának antropológiai eredményeiről beszélt, Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régésze pedig a mohácsi csatatér kutatásának eredményeit, valamint a csatatér és a tömegsírok kapcsolatát mutatta be.
A „Mohács következményei” című záró szekció előadásai a csata hosszú távú történelmi hatásait állították középpontba. Pálffy Géza akadémikus, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a mohácsi csata magyar történelemre gyakorolt hatásairól beszélt. Oborni Teréz, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője Erdély Mohács utáni átalakulását és helyzetét mutatta be, Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa pedig a csata közép-európai jelentőségét és történeti emlékezetét ismertette.
A rendzevényen zárszót mondott Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója.
Az emlékülés előadásai megtekinthetők az ELTE HTK YouTube-csatornáján.
A felvételeket készítette: Kiss Péter Ernő, Suta László | Látható Világ, 2026.
