2026. május 13. és 15. között Rómában, az École Française de Rome konferenciatermében rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyen előadást tartott Molnár Antal is. A tanácskozás a szerzetesrendek bíboros protektorainak szerepét vizsgálta a középkortól a modern korig.
Az I Cardinali Protettori degli Ordini religiosi e delle Congregazioni című konferenciát a Történettudományok Pápai Bizottsága (Pontificio Comitato di Scienze Storiche) és a Római Francia Intézet (École Française de Rome) szervezte meg. A háromtagú szervezőbizottság egyik tagja Molnár Antal, a Történettudományok Pápai Bizottságának tagja, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának tudományos főigazgató-helyettese, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója volt. A rendezvényen május 14-én került sor Molnár Antal előadására, amelyben a magyar alapítású pálos rend római protektorátusának történetét mutatta be, különös figyelemmel a rend sajátos, a klasszikus római bíborosprotektorátustól eltérő fejlődésére.
Az előadás áttekintette a pálos rend római jelenlétének történetét, valamint a rend és a Szentszék kapcsolatának alakulását. Molnár Antal bemutatta, hogy a 17–18. században a pálos rend protektorai nem a Római Kúriában működő kuriális bíborosok közül kerültek ki, hanem többnyire Magyarországon és Bécsben élő főpapok voltak. Az előadás kitért arra is, hogy a rend – más szerzetesrendektől eltérően – sokáig nem rendelkezett valódi római központtal, ami sajátos helyzetet eredményezett a római kapcsolattartásban és a protektorátus működésében.
Molnár Antal külön foglalkozott a rend 17. századi reformjával, amely Pázmány Péter kezdeményezésére, a Propaganda Fide Kongregáció irányítása mellett ment végbe. Bemutatta továbbá a 18. századi pálos bíborosprotektorok szerepét is, különös tekintettel mecénási, liturgikus és egyházkormányzati tevékenységükre. Az előadás hangsúlyozta, hogy a pálos rend példája jól érzékelteti a bíboros protektor intézményének sokszínűségét és működési formáinak változatosságát.
