2026. március 17-én mutatták be a Római Magyar Akadémián Molnár Antalnak, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos főigazgató-helyettesének, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatójának a Vatikán hivatalos kiadójánál megjelent angol nyelvű monográfiáját.


A Magyarország Szentszéki Nagykövetségével közösen szervezett, telt házas érdeklődés mellett zajló eseményt Berényi László, a Római Magyar Akadémia megbízott vezetője nyitotta meg. Marek Inglot SJ jezsuita történész, a Pápai Gergely Egyetem professzora,  Történettudományok Pápai Bizottságának elnöke személyes hangú köszöntőjében kiemelte a szerzővel fennálló több évtizedes szakmai együttműködését, valamint a bizottság kiadványsorozatában megjelent kötet jelentőségét, amelyhez Erdő Péter bíboros írt előszót.  

Képek: Római Magyar Akadémia, Várhelyi Klára

Kveck Péter, Magyarország szentszéki nagykövete beszédében a Catholic Confessionalization in Early Modern Moldavia. The Synod of Cotnari and the Speculum Ordinis of Bartolomeo Bassetti of Moonnv (1642) című könyv témáját egyházi aktualitásokkal kapcsolta össze, hangsúlyozva, hogy a moldvai magyarság és a ferences misszionáriusok kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Mint fogalmazott, a kötet – egy, az 1642-es kutnári zsinat aktáira épülő munka – „elfogulatlanul, a rendelkezésre álló források nyomán hitelesen tárja fel a múltat”, és új megvilágításba helyezi a moldvai magyar közösség vallási és kulturális identitását, valamint a magyarországi katolikus egyházhoz való kötődését. 

Képek: Római Magyar Akadémia, Várhelyi Klára

A bemutatón felszólaló öt törétnész – Andrea Carteny (Sapienza Római Egyetem), Cristina Codarcea (Román Akadémia Délkelet-európai Kutatóintézete), Ovidiu Olar (Osztrák Tudományos Akadémia), Alessandro Boccolini (Tusciai Egyetem, Viterbo) és  Maria Teresa Fattori (Teramói Egyetem) – egyaránt a kötet nemzetközi tudományos jelentőségét emelték ki, különös tekintettel annak forrásalapú megközelítésére és a moldvai katolicizmus történetének új értelmezési lehetőségeire. A résztvevők sokszínű szakmai háttere jól tükrözte a szerző azon törekvését, hogy a történeti jelenségek értelmezése több nézőpontból és ideológiamentesen történjen. Andrea Carteny a csángókkal kapcsolatos kutatásokat helyezte el a délkelet-európai etnikai kisebbégek vizsgálatának kontextusában. Cristina Codarcea a kötet kapcsán a moldvai katolicizmus balkáni kapcsolódásairól beszélt. Ovidiu Olar, aki online kapcsolódott be a rendezvénybe, a katolikus missziók és az ortodox egyházi reformok kapcsolatát elemezte. Alessandro Boccolini a katolikus missziók és a kelet-európai politika és diplomácia közötti bonyolult kapcsolatrendszerről szólt. Végül Maria Teresa Fattori, a kora újkori zsinatok kutatója a kutnári zsinati korpusz (dekrétumok és rituálé) sajátosan kreatív kompozíciójára hívta fel a figyelmet.  

Képek: Római Magyar Akadémia, Várhelyi Klára

Az esemény a szerző, Molnár Antal záró gondolataival és fogadással ért véget. A bemutatóról további információ oldvasható a Római Magyar Akadémia Facebook oldalán, illetve a Vatican News felületein itt és itt, amelyet a Magyar Kurír itt, a Romkat.ro pedig itt szemlézett.

A rendezvényhez kapcsolódóan a Vatikáni Rádió honlapján interjú jelent meg a csángók történetéről és helyzetéről Molnár Antallal, amely itt elérhető (9.10 perctől).