Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet évzáró rendezvényén, 2025. december 16-án adták át a Péter Katalin-díjat. Az elismerést idén Cziráki Zsuzsanna, az ERC SMALLST Kutatócsoport tagja vehette át a Reciti Kiadó gondozásában megjelent A Habsburg Monarchia keleti nyelvű tolmácsai a 17. században című monográfiájáért.
A díj célja a kora újkori történész szakma kiváló teljesítményeinek elismerése, amelyhez Péter Katalin szellemi hagyatéka teremtett alapot. Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet Péter Katalin történészre emlékezve olyan szerzői műveket jutalmaz, amelyek a kora újkori magyar történelem (1526–1800) tárgykörében jelentek meg, műfajra való tekintet nélkül. A díjazott mű lehet monográfia, szövegközlés, vagy egy nagyobb lélegzetű, meghatározó jelentőségű tanulmány.
Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az intézet nem csupán munkahelyként működik, hanem olyan szakmai közösségként is, amelyet az egymásra épülő generációk, a kölcsönös megbecsülés és a szakmai párbeszéd tart össze, még a természetes nézetkülönbségek mellett is. Kiemelte, hogy a díj létrehozásakor – amelyben meghatározó szerepe volt Erdélyi Gabriellának – kifejezett cél volt ennek a közösségi, családias szellemiségnek a megerősítése, valamint Péter Katalin személyiségének és szakmai örökségének felidézése.
A 2025. évi Péter Katalin-díj nyertesének, Cziráki Zsuzsannának munkásságát a rendezvényen Kármán Gábor, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az ERC SMALLST Kutatócsoport vezetője méltatta. Mint elmondta, Cziráki Zsuzsanna kutatásainak középpontjában a kora újkori Habsburg Monarchia és a keleti világ közötti kapcsolatrendszerek állnak. Doktori disszertációját Brassó városa és a fejedelmi adminisztráció összetett viszonyáról írta Bethlen Gábor uralkodása idején. Ezt követően kutatásai fókuszában továbbra is az erdélyi szász közösség, illetve annak nemzetközi kapcsolatai maradtak, emellett bekapcsolódott a 17. század közepi konstantinápolyi Habsburg követség forrásainak feldolgozásába is.
Tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely Simon Reniger Habsburg követ jelentéseinek kritikai gondozását végezte. A közös munka eredményeként létrejött egy kiterjedt szövegkorpusz, amely egy nemzetközi pályázat támogatásával online forráskiadás formájában válik hozzáférhetővé a szakma számára. A forráskiadási munka egyúttal új kutatási irányt is megnyitott számára, amelynek eredményeként megszületett A Habsburg Monarchia keleti nyelvű tolmácsai a 17. században című monográfia. Kutatásait 2019 óta több nemzetközi pályázat is támogatta, amelyek lehetővé tették számára a bécsi levéltári és intézményi kutatómunkát, különösen az Osztrák Állami Levéltárban és az Osztrák Tudományos Akadémián.
A monográfia a Habsburg külpolitikai és diplomáciai apparátusban működő keleti nyelvű tolmácsok társadalomtörténetét dolgozza fel. A kötet részletesen elemzi a tolmácsok feladatait, rekrutációját, képzését, karrierlehetőségeit és társadalmi mobilitását, valamint szerepüket a hírszerzésben, az adminisztrációban és a diplomáciában. A vizsgálat kiterjed a rendszer finanszírozására, a jövedelmi viszonyokra, valamint a tolmácsok részvételére a kora újkori tudásáramlásban és a Respublica Litteraria hálózataiban. A könyv végén hatvannyolc tolmács és tolmácsolással foglalkozó személy életrajzi adatait tartalmazó kislexikon található, amely a téma eddigi legátfogóbb proszopográfiai összegzését adja. A kötet tudományos megalapozottsága, forrásgazdagsága és nemzetközi kontextusba ágyazott szemlélete indokolta, hogy a Péter Katalin-díj kuratóriuma a művet a kitüntetésre érdemesnek találta.
Cziráki Zsuzsanna beszédében felidézte első találkozását Péter Katalinnal, amely meghatározó élményt jelentett számára, és amely már akkor egy nyitott, támogató szakmai közeg tapasztalatát közvetítette. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években kiváló kollégákat, mestereket és barátokat nyert ebben a közösségben, amiért hálával tartozik az intézetnek és annak szellemiségének. Köszönetet mondott azoknak a szakmai közösségeknek is, amelyekhez pályája során kapcsolódott, köztük a szegedi és a bécsi intézményi környezetnek. Kiemelte a családi háttér jelentőségét, amely hosszú évek óta biztos támaszt nyújt számára a kutatómunkához. Megemlítette továbbá, hogy a díjazott kötet a Reciti Kiadó gondozásában jelent meg, és egy szakmai-baráti együttműködés eredményeként született.
