Friedrich Bouterwek német író, egyetemi professzor, komparatista irodalomtörténész, filozófus és esztéta munkásságát és hatástörténetét feldolgozó, terjedelmében is impozáns tanulmánykötet jelent meg Cord-Friedrich Berghahn, Gerd Giebel és Till Kinzel szerkesztésében a hannoveri Wehrhahn Kiadónál. A kötetben az ELTE HTK ITI Esztétikai kommunikáció Európában (1700–1900) kutatócsoportjának két tagja, Balogh Piroska és Fórizs Gergely szerepel tanulmánnyal.
A koncepcionálisan szerkesztett, kézikönyvnek tekinthető tanulmánykötet a hosszú időn át elfeledettnek számító, ám saját korában Németországban és Európa-szerte jelentős hatással bíró irodalmár szépírói és tudományos teljesítményének legfontosabb pontjairól közöl esettanulmányokat. A kötetet részletes életrajzi kronológia, a művek és a szakirodalom teljes bibliográfiája, valamint levelek szövegközlései egészítik ki.
A kötet tartalomjegyzéke az előszóval, a névmutató és a szöveg néhány részletével együtt letölthető.
Balogh Piroska The Hungarian Mirror of Bouterwek. Reception, Interpretation, Adaptation [Bouterwek magyar tükörben. Fogadtatás, értelmezés, adaptáció] című írásában elsőként vállalkozik Bouterwek korai magyar recepciójának széles körű feltárására. Itt részben olyan személyes kapcsolati háló bontakozik ki, amelynek alapja a göttingeni filozófiaprofesszor és számos magyar tanítványa közti ismeretség volt, és amely nem kis részben tudományos hatássá is konvertálódott. Innen ered ugyanis, hogy a 19. század 10-es és 20-as éveiben a magyar középiskolai és egyetemi esztétikaoktatásban Bouterwek legfőbb tekintélynek számított.
Fórizs Gergely Bestimmung oder Selbstbestimmung? Friedrich Bouterweks philosophischer Roman Almusa der Sultanssohn [Sors vagy önmeghatározás? Friedrich Bouterwek filozófiai regénye: Almusa, a szultán fia] címmel a szerző 1801-ben megjelent filozófia regényét elemzi. A mű napkeleti kulisszák közé helyezett, filozófiai dialógusokkal tarkított Bildungsroman, amely német kiadása után néhány évvel már francia és orosz nyelven is megjelent. A főhős szultánfi önismereti utazása a német populárfilozófia és a (kanti) transzcendentális filozófia határvidékére kíséri az olvasót, az „igazság szigetére”, melynek talaja azonban folytonos „hullámzásban” van.
Friedrich Ludewig Bouterwek (1766–1828). Leben – Werk – Wirkung. Hannover: Wehrhahn Verlag, 2026.
A kutatócsoport tagjainak tanulmányai az Esztétikai kommunikáció Európában (1700–1900) K 134719. sz. NKFIH/OTKA kutatás keretében jöttek létre.
