Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit?
A Glossza 104. adásának vendégei Bajnóczi Bernadett geológus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a mikroszkópos laboratórium csoportvezetője, valamint Dévai Kata régész, a HUN-REN–ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja.
Az archeometria a régészeti leletek és a tárgyi örökség természettudományos vizsgálatával foglalkozó interdiszciplináris terület. Segítségével nemcsak azt tudhatjuk meg, hogyan nézett ki vagy mire szolgált egy tárgy, hanem azt is, hogy milyen anyagból készült, honnan származhatott az alapanyaga, milyen technológiával állították elő, és milyen változásokon ment keresztül története során.
Bár az archeometria elnevezés és a tudományterület intézményesülése az 1950-es évekhez, elsősorban az oxfordi kutatásokhoz köthető, a régészeti tárgyak anyagának tudományos vizsgálata jóval korábbi múltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedekben a terület jelentősen kiszélesedett. Az 1970-es évektől egyre gyakrabban használt „archaeological science” fogalma már a régészet és a természettudományok sokrétű együttműködését jelölte, míg a „heritage science” napjainkra a kulturális örökség kutatásának és megőrzésének még átfogóbb keretét teremti meg.
A modern vizsgálati módszereknek köszönhetően ma már egészen kis, akár néhány milligrammos mintákból is számos információ nyerhető ki. Egy anyag kémiai összetétele például segíthet meghatározni annak eredetét, azonosítani az előállítás során felhasznált nyersanyagokat vagy éppen rekonstruálni egy tárgy készítésének technológiáját. Az archeometriai eredmények így fontos kiegészítői lehetnek a régészeti megfigyeléseknek, és az írott források értelmezéséhez is új szempontokat adhatnak.
A beszélgetés egyik központi témája a római kori üveggyártás és üvegkereskedelem. Dévai Kata kutatásain keresztül bepillantást nyerünk abba, hogyan működött az üveg előállítása és elosztása a Római Birodalomban. A birodalom hatalmas gazdasági és kereskedelmi rendszerében az üveggyártás is specializált módon működött: a nyersüveg előállítása elsősorban Egyiptom és a Közel-Kelet térségéhez kapcsolódott, az így létrehozott nyersanyagot pedig tömbökben, nagy távolságokra is elszállították. A birodalom különböző részein működő műhelyek ezt követően a helyi igényeknek megfelelően dolgozták fel, és készítettek belőle például edényeket, ékszereket vagy más üvegtárgyakat.
A régészeti leletek anyagvizsgálata lehetőséget teremt arra is, hogy összevessük a tárgyi bizonyítékokat az ókori írott forrásokkal. A természettudományos elemzések bizonyos esetekben megerősíthetik, árnyalhatják vagy éppen új megvilágításba helyezhetik az olyan szerzők beszámolóit, mint Plinius, akinek írásai az üveggyártásról is fontos információkat őriznek.
Magyarországon az archeometriai kutatások korábban több, egymástól részben független kutatóhelyen és laboratóriumban zajlottak. Napjainkra azonban egyre több intézményben állnak rendelkezésre a régészeti és műtárgyi anyagok vizsgálatához szükséges korszerű módszerek és laboratóriumi háttér, többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban.
Az archeometria fejlődése jól mutatja, hogy a régészeti múlt megismerése egyre inkább több tudományterület együttműködésére épül. Az anyagvizsgálat mellett az archeogenetika, az antropológia, a biorégészet, a térinformatika és számos más módszer is új lehetőségeket kínál. Ezek összekapcsolása nemcsak több adatot jelent, hanem új kérdések feltevését is lehetővé teszi.
A podcastban arról beszélgetünk, hogyan vált az archeometria a régészet egyik fontos, folyamatosan megújuló területévé, mit tudhatunk meg egy-egy régészeti tárgy anyagából, és hogyan segíthetnek a legújabb természettudományos módszerek abban, hogy a tárgyakon keresztül közelebb kerüljünk a múlt társadalmaihoz, technológiáihoz és kapcsolatrendszereihez.
A beszélgetés apropóját az adta, hogy 2026. október 19–22. között Budapesten rendezik meg a 10. Balkáni Archeometriai Szimpóziumot, amelynek szervezésében az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet is részt vesz. A nemzetközi konferencián a régészek és az archeometria kutatói a régészeti leletek és a kulturális örökség természettudományos vizsgálatának legújabb eredményeit és módszereit mutatják be.
A konferenciáról további információ a rendezvény honlapján található.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, valamint Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A Glossza 104. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
