Hogyan válik egy történész kutatása színházi előadás alapjává, vagy egy költő útinaplója egy 19. századi utazás kortárs tükörképévé? Hogyan tudunk toposzok mögé nézni, és megismerni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakjait? Miért mozgatnak minket még napjainkban is ezek az ikonikus személyiségek, és miért érezzük szükségét, hogy újra és újra közelítsünk hozzájuk?
A Glossza 78. adásának vendége Gyimesi Emese, történész, irodalomtörténész, aki Szendrey Júlia életművének egyik legfontosabb kutatója. Munkáiban nemcsak a történelmi pontosság, hanem a női sorsok mély megértése is hangsúlyt kap. Továbbá Szálinger Balázs, aki költőként és drámaíróként nemcsak a papíron keresett kapcsolatot a történelemmel, hanem Petőfi 1845-ös felvidéki útját ő maga is végigjárta.
Az adásban utánajártunk, hogy miként szövődnek össze a különböző műfajok – legyen az kutatás, színház vagy költészet – és milyen módon tudják közelebb hozni hozzánk ezeket a történeti és irodalmi témákat. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor talán a legismertebb magyar alakok, akikről sokféle feldolgozás született. De miért érezzük még mindig őket olyan hozzánk közelinek? Életüket és alakjukat sokszor a sztereotípiák és a közvélemény formálta, de a személyiségük ennél sokkal összetettebb.
Petőfi alakja mára már-már szoborrá szilárdult, amelyhez nem lehet hozzányúlni – mintha csak illúziók tartanák életben. Pedig a költő valójában olyan, mint PomPom, aki folyamatosan változik: a megszólalás módját, a művészi kifejezésformáit ugyanis időről időre lecserélte. Karakterét ezért is nehéz színpadon vagy filmben megfogni, hiszen az folyamatosan változott. Ez pedig természetesen igazán megnehezíti azt, hogy közelebb kerüljünk a tehetséges, pesti értelmiségi férfi alakjához.
Szendrey Júliát a korábbiakban főként Petőfi szerelmi történetén keresztül ismertük meg. Alakját sokszor csak a külsőségekben ragadták meg, miszerint szivarozott, nadrágban járt és rövid frizurát hordott. Pedig dramaturgiai szempontból az ő története, belső világa még Petőfiénél is sokkal izgalmasabb, hiszen Szendrey Júlia karakterfejlődése, útja nagyobb kihívásokkal és nehézségekkel volt tele.
Szendrey Júliáról sztereotípiák nélkül, a források tükrében. Gyimesi Emese több, mint egy évtizede kutaja Szendrey Júlia életét, írásait, korábban publikálatlan kéziratait – nemcsak irodalomtörténeti, hanem társadalomtörténeti, mikrotörténeti, várostörténeti és médiatörténeti szempontból is. A blogon kutatómunkája eredményei olvashatók.
Petőfi Sándor 1845 tavaszán járt a Felvidéken, az Úti jegyzetek című prózai mű ez alapján készült. Ezt az útvonalat járta végig Szálinger Balázs 2024 nyarán és őszén. Ennek az eredménye 2025 év elején megjelent kötet.
A Glossza 78. adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
