Hogyan befolyásolja életünk hosszát és minőségét az, ahogyan az öregedésre tekintünk? Milyen hatással van ránk a fiatalság kultusza, és mit jelent tudatosan készülni az időskorra? Egyáltalán, miért számít az, hogy hol és milyen körülmények között öregszünk meg?
Vendégeink Villányi Emőke szociális munkás, a kertterápia egyik „úttörője”, valamint Milánkovics Kinga, aki a Tudatos Öregedés Alapítványon keresztül igyekszik alakítani az emberek öregedésről való gondolkodását.
Az öregedés nem csupán biológiai folyamat, hanem társadalmi és kulturális kérdés is. Meghatározza, hogyan gondolkodunk a jövőnkről, milyen szerepeket tulajdonítunk az idősödő embereknek, és milyen lehetőségeket látunk önmagunk számára időskorban. A tudatos öregedés szemlélete olyan kereteket kínál, amelyek segítenek reflektálni a saját életünkre, testi-lelki állapotunkra, közösségi kapcsolódásainkra és a minket körülvevő társadalmi környezetre.
Fontos szempont, hogy az öregedés nem mindenhol és nem mindenki számára ugyanazt jelenti: befolyásolja a földrajzi helyzet, az anyagi háttér, a társas kapcsolatok minősége, valamint a különféle erőforrásokhoz való hozzáférés. Az ageizmus – az életkori megkülönböztetés – és a fiatalság normatív kultusza gyakran láthatatlanná vagy egyoldalúvá teszi az időseket, miközben egyre nagyobb hangsúly kerül arra, hogy az idősödéshez való viszony alakítható és tanulható.
A természethez történő kapcsolódás, a fizikai aktivitás és a közösségi jelenlét egyaránt olyan tényezők, amelyek javíthatják az időskor minőségét. A kertművelés – különösen terápiás vagy közösségi formában – nemcsak testi és mentális jóllétet támogat, hanem eszközt kínál az elmagányosodás ellen, és lehetőséget ad a közös gondolkodásra az életutak értelmezéséről.
A tudatos öregedés egyik gyakorlati megközelítése olyan modellekre épül, amelyek az élet különböző területeit – az egészségtől a közösségi részvételig – egységben kezelik, és segítenek megfogalmazni egyéni és társadalmi szinten az előttünk álló évtizedek kihívásaira adható válaszainkat. Az öregedésre történő felkészülés nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is – és ennek nem kell feltétlenül magányos útnak lennie.
A permakultúra három alapelve – gondoskodás a földről, gondoskodás az emberekről, méltányos elosztás – olyan értékeket képvisel, amelyek jól alkalmazhatók a tudatos öregedés gyakorlatában is. A saját testünkről, közösségeinkről és környezetünkről való felelősségteljes gondoskodás, a jövőre való hosszú távú tervezés, valamint a generációk közötti egyensúly keresése mind hozzájárulhatnak egy olyan életívhez, amelyben az időskor is aktív, kapcsolódó, értelmes szakasz maradhat.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet munkatársa, valamint Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa.
A Glossza 79. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
