Kik voltak a Magyar Tudományos Akadémia mecénásai? Mit jelentett, ha valaki adományozott az Akadémiának? Vajon milyen felajánlások érkeztek az elmúlt 200 évben? A Glossza 83. epizódjában ezekre a kérdésekre keresték a választ A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet segítségével.
A könyv a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének egyik legfontosabb aspektusát, a mecenatúrát, illetve annak a tudomány és a kultúra fejlődésére gyakorolt hatását elemzi. A mecenatúra nem csupán anyagi támogatást jelentett, hanem szoros kapcsolatban állt a magyar társadalom különböző rétegeivel, és tükrözte az értékek átalakulását is az elmúlt kétszáz évben.
Az adás vendégei Klement Judit, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének és az ELTE BTK Atelier Tanszékének történésze, a kötet szerkesztője és egyik szerzője, valamint Láng Benedek, tudománytörténész, az ELTE GTK Marketing és Érveléselmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára voltak.
A kiadvány új színt hozott az MTA kutatástörténetébe. Kiderül belőle, hogy az adományok jellege és összege nagyon változó volt, és igen sokféle adományozói kör támogatta a tudós társaságot. Tulajdonképpen a teljes társadalom kifejezte támogatását: a történet elején inkább az arisztokraták, később a köznemesek, vármegyék, majd egyre inkább vállalkozók, polgárok és végül átlagemberek adományoztak. Éppen emiatt, hogy minden társadalmi csoportból megjelentek adományozók az Akadémia körében, és mivel a szerzők kontextust építettek az adományozás köré, a kötet jelentős társadalomtörténeti munkának is tekinthető.
Kezdetben – leginkább a székház megépítéséig – a társadalom felsőbb rétege adományozott a tudós társaságnak, megteremtve az intézmény működését és épületét. 1920-ig egyre szélesebb kör támogatta az Akadémiát, és részben állami támogatás is megjelent a finanszírozásban. 1945-től azonban teljesen megváltozott a helyzet: az állam átvállalta a finanszírozást, és ezzel egy időben – a magángazdaság eltűnésével összefüggésben – gyakorlatilag megszűnt a támogatói hálózat, amely csak az 1990-es években éledt újjá az Akadémia vezetésének köszönhetően.
Az állami finanszírozás és a magángazdaság alakulása mellett természetesen az adományozás alakulását az Akadémia története is befolyásolta: például az, hogy mely tudományterületek voltak fontosak, ezek súlya miként alakult, továbbá hogyan formálódott az intézmény működési struktúrája. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a támogatáshoz sokszor presztízs és társadalmi elismerés is társult, vagyis a támogatás nem csupán anyagi, hanem társadalmi megbecsülést is jelentett.
A könyvről bővebben: A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai
A kötet címnegyede és tartalomjegyzéke itt elérhető.
Programajánló
Nyitórendezvény 2025. október 2-án az MTA Székházban:
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 83. adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
