Hogyan lehet közvetíteni egy száz évvel ezelőtti, vagy akár kortárs traumát? Milyen ereje van annak, amikor egy egyszerű rajz vagy alkotás önterápiás eszközként működik? És meddig terjed a megértés és feldolgozás folyamata, amikor a trauma képekké, szavakká vagy hangokká válik, és velünk lép interakcióba?
A Glossza adásának vendégei Perenyei Monika művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézet igazgatója, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény vezetője, valamint Szöllősi Anna, animációs filmkészítő, a MOME doktorandusz hallgatója, aki saját művészi alkotásán keresztül vizsgálja az alkotás önterápiás lehetőségeit, és különösen érzékenyen közelít a mentális érintettség és a művészet kapcsolatának kérdéséhez.
Az adás kiindulópontja Hollós István Búcsúm a Sárga Háztól című kötete. Az egykori pszichiáter nem betegként, hanem orvosként és megfigyelőként volt jelen az elmegyógyintézet falai között, hogy mélyebben megértse és dokumentálja annak működését. Szövege nem napló, nem is visszaemlékezés, hanem szakmai és egyben személyes vallomás, amelyet a megértés és a felszabadítás szándéka vezérel.
Szöllősi Anna művészi kapcsolódása a gyűjteményhez különösen fontos: Balassa Mária munkáit tanulmányozva találta meg azt a belső kapcsolatot, amely saját alkotói folyamataiban is jelen van. Animációs filmkészítőként ugyanis már régóta foglalkozik azzal, hogy az alkotás miként működhet terápiás jelleggel – nemcsak mások, hanem saját maga számára is. Balassa Mária több mint ezer rajzot készített, ezek közül tizennégy a gyűjtemény része. Ezek a művek naplószerűek, személyesek, gondolatokkal teli rajzok, amelyek egyfajta „sajgó gondolatokat” rögzítenek – ahogy Balassa Mária maga nevezte őket –, és gyakran az egzisztenciális útkeresés tükröződik bennük. Szöllősi Anna számára ezek az alkotások nemcsak inspirációt jelentettek, hanem segítették művészi gondolkodásának dramaturgiai felépítését is.
A gyűjtemény gyarapítása kapcsán Perenyei Monika hangsúlyozta, hogy ma már nem a pszichiátriai diagnózis vagy a kezeltség a lényeg, hanem az a fajta belső figyelem és érzékenység, amely a művekben megnyilvánul. Céljuk, hogy kortárs alkotásokkal is bővítsék a gyűjteményt, amelyek akár hangsúlyosan önterápiásak is lehetnek – vagyis „a lélek munkái”, anélkül, hogy pszichiátriai háttér szükséges lenne hozzájuk.
Szöllősi Anna emellett mesélt saját fejlesztésű társasjátékáról, A kehely őrei koncepciójáról, amely egy interaktív novella formájában bontakozik ki. A karaktereket Balassa Mária munkái ihlették: női alakjai belső küzdelmeket élnek meg, és a játék legnagyobb tétje, hogy a karakterek saját betolakodó gondolataikkal szemben vívják meg harcaikat.
A kehely őrei című animációs film elérhető a Facebook-on.
A Katt(anj) a tudományra! projekt korábbi epizódja Balassa Mária munkái kapcsán itt elérhető.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 84. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A filmek és az epizód elkészítését a Hivatása: Kutató – Generációk tudása című a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra (149385) pályázat tette lehetővé.
