Hogy nézett ki egy vámkerék, és mit jelölt a plomba egy posztóvégen? Hogyan nézett ki egy pezsgő középkori város piaca, és mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme? Vajon tényleg „sötét” volt-e a középkor, vagy sokkal inkább egy lüktető, színes és pezsgő világot képzeljünk el?
A Glossza 89. adásának vendégei Weisz Boglárka gazdaságtörténész, a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport vezetője, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és a Középkori Osztály osztályvezetője, valamint Kádas István, történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa voltak.
A hazai középkorkutatás ma egyfajta virágkorát éli, ami köszönhető az egyéni és csoportos kutatási programoknak, az ezeket támogató pályázatoknak, vagy épp a kutatási infrastruktúra technikai fejlődésének egyaránt. E fellendülésnek köszönhetően több fontos téma is fókuszba kerül, és ma már senki sem gondolja, hogy a gazdaságtörténet csupán a történettudomány mellékszála.
A szöveges források mellett számos tárgyi és képi forrás is segíti a kutatást; a rendelkezésre álló adatok sokszínűségének köszönhetően ma e korszak számos részterülete bontakozik ki, például a város-, kereskedelem- vagy pénztörténet, az adóztatás vagy épp a vámrendszerek története. Így a történelem mellett olyan társtudományok kaptak helyet a középkori kutatásokban, mint a régészet, a numizmatika vagy a művészettörténet.
A témával foglalkozó kutatócsoport fennállásának tíz éve alatt több különleges forrásra bukkant: többek között olyan plombák kerültek elő Magyarországon, amelyek máshol a világban nincsenek. De mit is jelentett a plomba? Egyfajta védjegy volt, amelyet a posztóvégre helyeztek; egyaránt jelezte annak minőségét és származási helyét. Ez úgy működött, mint ma egy márkajelzés. Vagyis ma egy régész vagy történész számára olyan forrás, amely sokkal szélesebb kulturális és gazdaságtörténeti kontextust tud megvilágítani.
Ez azért különösen fontos, mert az ezek segítségével azonosított textileken keresztül feltérképezhetjük a Magyar Királyságban tevékenykedő kereskedők kapcsolati hálóját, valamint új információkat kaphatunk a kereskedőkről és az általuk behozott árukról egyaránt, amelyek jól kiegészítik az írott forrásokból kimutatható adatokat. Ennek következtében tágabban arra is rá lehet mutatni, hogy mennyire volt kiterjedt a Magyar Királyság kereskedelme.
Az új tudományos eredmények feltárása mellett a kutatócsoport a kezdetektől fogva fontosnak tartotta, hogy ezeket a gazdaságtörténeti érdekességeket a szakmán kívüli érdeklődőknek is bemutassa. Ennek egyik pillére a Havi Színes rovat, amely több éve a kutatócsoport egyik fontos ismeretterjesztő felülete. Ezen írásokból jelent meg a Pillanatképek a magyar középkorból című kötet is, amely 3000 példányban jelent meg, és a legsikeresebb könyvek között is szerepelt.
A kutatócsoport keretében online térkép is működik Via Mercatoria néven, amelyen bárki szabadon böngészhet a középkori Magyarország települései között, valamint felfedezheti a középkori Magyarország kereskedelmi színtereit és a kereskedők által használt útvonalakat. Ezenkívül két vándorkiállítás is köthető a kutatócsoporthoz: az egyik a Mindennapi élet a magyar középkorban című tárlat, a másik pedig az Aranyforint 700 című kiállítás.
A kutatócsoport tudományos ismeretterjesztő tartalmai mellett ajánljuk a Pénzek színes világa című sorozatot is, amelyben Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-numizmatikusa és a kutatócsoport tagja igyekszik beavatni az érdeklődőket a pénzek világának rejtelmeibe.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 89. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
