Mit jelentenek a kreatívipar és a kultúripar fogalmai? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a kifejezések? Lehetséges-e a kultúra bizonyos elemeit tömegcikként kezelni, és milyen hatással van ez a kulturális értékek megőrzésére? Hogyan alakítja a tömegpiac igénye a kulturális termékek előállítását és terjesztését?
A Glossza 91. adásának vendégei Novák Gabriella, a Néprajzi Múzeum marketingfőosztályának vezetője, valamint Buslig Szonja, a Nemzetközi Kreatívipari Társaság alelnöke voltak.
A kreatív- és a kultúripar egyre nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, miközben a kulturális életet is formálja. A kreatívipar komplex szektor, amely a művészet, a design, a média és a technológia összefonódását öleli fel. Ezzel szemben a kultúripar elsősorban a kulturális termékek tömeges előállítására és értékesítésére fókuszál, az ipari termelés logikáját követve.
Ez a különbség jól érzékelhető a múzeumok által kínált termékeken keresztül. A múzeumok alapvető feladata a tudás megosztása, az edukáció és a tudásátadás, ám tevékenységükben egyre nagyobb szerepet kap a látogatói élmény biztosítása és a fogyasztóbarát megoldások alkalmazása. Ennek eredményeként a múzeumok kínálatában olyan kiegészítő szolgáltatások és termékek jelennek meg, amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem bevételt is generálnak.
A kulturális termékek fejlesztése ma már önálló szakmai terület, amely a tervezéstől a megvalósításig a látogatói élményt és annak közvetítését helyezi előtérbe. A tervezés során gyakran alkalmazzák a design thinking módszereit, a fogyasztók szemszögéből vizsgálva az élményszerzést és az elvárásokat. Mivel a közönség nagyon változatos, a termékek és szolgáltatások is sokféle megoldást igényelnek a látogatók hatékony eléréséhez.
A termékek több funkciót töltenek be: hozzájárulnak az intézményi arculat és az önálló márka építéséhez, illetve a nemzeti identitás reprezentációjához. Nem csupán tárgyakat kínálnak, hanem kulturális ismereteket és narratívákat is közvetítenek, edukációs célokat szolgálva, miközben elősegítik a kulturális értékek megőrzését és a látogatók ízlésének formálását.
A Néprajzi Múzeum Etnoshopja stratégiai fókuszú üzletágként, önálló márkaként működik az intézményen belül. Termékfejlesztését alapos piackutatás előzi meg, amelyből kiderült, hogy a látogatók elsősorban a helyi kultúrához és desztinációhoz kapcsolódó, kézműves használati tárgyakat keresnek. Ennek megfelelően a kínálat minőségi, használati célú termékekből áll, míg dísztárgyak kevésbé szerepelnek benne. A termékek több mint 90%-a hazai gyártású, ezzel is támogatva a helyi kreatívipart. Érdekes párhuzam figyelhető meg Kínában, ahol tudatos brandépítés indult a múzeumok és termékeik esetében, hogy jobban illeszkedjenek a piaci elvárásokhoz, és kilépjenek a múzeum falain kívüli piacra.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 91. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
