Létezik-e olyan, hogy magyar krimi? Hogyan született meg a krimi mint műfaj, és miként jelenik meg a kortárs krimikben a magyar társadalom? Hogyan vált a krimi az irodalom egyik legnépszerűbb műfajává, és miért fogadja még ma is gyakran fenntartásokkal a kritika?
A Glossza 97. adásában arra keressük a választ, hogyan született meg a krimi mint műfaj, miként értelmezi a kultúratudomány és az irodalomkritika, és vajon hogyan rajzolódik ki a magyar társadalom képe a kortárs krimik lapjain. Vendégeink Deczki Sarolta, irodalomtörténész és kritikus, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának munkatársa, valamint Bárány Tibor, filozófus és irodalomkritikus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék oktatója.
Az utóbbi években egyre gyakrabban beszélünk kultúratudományról, amibe sok más mellett a populáris kultúra is mindinkább beletartozik. Ennek következtében a kutatások témái között mind gyakrabban jelennek meg olyan, korábban periférikusnak tekintett műfajok és tartalmak is, mint a krimi. A növekvő érdeklődés és kutatói figyelem részben annak is köszönhető, hogy a populáris irodalom műfajai közül a kriminek van az egyik legnagyobb olvasótábora. A krimi műfaja ugyanakkor viszonylag későn érkezett meg a magyar irodalomtudományba. Bár kritikai recepciója folyamatosan bővül, még mindig nem tart ott, ahol a műfaj jelentősége és társadalmi-kulturális hatása alapján indokolt lenne. A magyar irodalmi közegben a krimi helyzete máig ambivalens: gyakran külön „védelmező táborok” igyekeznek legitimálni a műfajt, miközben továbbra is előfordul, hogy fenntartásokkal kezelik, vagy „lesajnált” irodalomként emlegetik.
A krimiirodalom alapvetően két fő irányzatra osztható. Az egyik az analitikus detektívregény, amelynek klasszikus szerzője Agatha Christie, és amely elsősorban az angolszász hagyományból építkezik. A másik az amerikai hard-boiled, vagyis a kemény krimi, amely nyersebb, társadalomkritikusabb hangvételével vált meghatározóvá. A 20. század elején különféle szabályrendszerek is születtek arra vonatkozóan, hogyan „kell” krimit írni, ezek azonban sosem működtek teljesen merev előírásként. Az viszont jól látható, hogy kevés olyan prózai műfaj létezik, amely esetében ennyire pontosan számon kérhetők a műfaji szabályok és elvárások. Éppen ezért nehéz igazán jó krimit írni: a szerzőnek számos műfaji kódot kell egyszerre működtetnie, miközben a történetnek végig fenn kell tartania a feszültséget és a rejtélyt. Ugyanakkor éppen ez teszi a műfajt különösen izgalmassá.
A krimi egyik legfontosabb ígérete az olvasó számára a társadalmi látlelet. A nyomozás során ugyanis nem csupán egy bűnügy bontakozik ki előttünk, hanem egy egész társadalom képe is kirajzolódik. A műfaj egyik alapvető ereje éppen abban rejlik, hogy a történeten keresztül a világ működéséről, társadalmi viszonyairól és rejtett mechanizmusairól is többet tudhatunk meg.
Magyarországon már a 19. század végén megjelentek a detektívtörténetek, amelyek korabeli életképeket nyújtottak Budapestről és a vidékről, bemutatva a bűnelkövetés és a bűnüldözés különböző formáit, valamint a társadalmi viszonyokat. Emellett létezett egy sokszínű ponyvaregény-kultúra is, amelyhez például Rejtő Jenő művei tartoztak: detektív-, kaland- és légiós történetei rendkívül népszerűek voltak, ám ez a világ idővel fokozatosan eltűnt. A Kádár-korszakban a krimi háttérbe szorult, hiszen a hivatalos ideológia szerint a szocializmusban „nem létezett” bűnözés. Valójában azonban nem csupán ez akadályozta a műfaj fejlődését, hanem a szabadság és az autonómia hiánya is: a rendszer keretei között nehezen születhettek hiteles, társadalmi konfliktusokra érzékeny krimitörténetek. Az 1970-es évektől ugyanakkor elindult az Albatrosz-sorozat, amely elsősorban az olvasói és piaci igényekre reagált, és fontos szerepet játszott abban, hogy a krimi ismét szélesebb közönséghez jusson el Magyarországon.
A kortárs magyar krimi tudatos építkezés eredményeként jött létre. Ennek egyik első jelentős példája a Budapest Noir, amelynek főhőse mintha az amerikai hard-boiled krimik világából lépett volna át a Horthy-korszak Budapestjére. A regény tulajdonképpen már megszületése pillanatában a történelmi krimi hagyományát képviselte. Hasonló irányt képvisel Baráth Katalin és Csabai László munkássága is. Valójában ez a néhány szerző teremtette meg a kortárs magyar krimi alapjait, miközben maga a műfaj még ma is formálódóban van. Ehhez a folyamathoz az is hozzátartozik, hogy lassan kiépül a műfaj intézményrendszere: megjelennek a krimire specializálódó kiadók, fesztiválok és szakmai fórumok, amelyek egyre láthatóbbá és elismertebbé teszik a magyar krimiirodalmat.
Ha szeretnél klasszikus vagy néhány friss kortárs krimit kézbe venni, összegyűjtöttük az adásban elhangzott és a vendégek által ajánlott könyveket:
Klasszikusok és korábbi kedvencek:
- Szerb Antal – A Pendragon legenda (1934)
- Rejtő Jenő – A tizennégy karátos autó (1940); Piszkos Fred, a kapitány (1940)
- Tandori Dezső – Nat Roid-regények sorozat (1980-as évektől): az első Nat Roid-kötet: Nem szeretném, ha fáznál! (1980)
- Lőrincz L. László – Leslie L. Lawrence-regények (1983–): Sindzse szeme (1983), A karvaly árnyékában (1985), A Gonosz és a Fekete Hercegnő (1989) és sok más kötet
- Kondor Vilmos – Budapest-ciklus: Budapest Noir (2008), Bűnös Budapest (2009), A budapesti kém (2010), Budapest romokban (2011), Budapest novemberben (2012)
- Kolozsi László – Ki köpött a krémesbe? (2011), Mi van a reverenda alatt? (2013), A farkas gyomrában (2015)
- Baráth Katalin – Arkangyal éjjel (2016)
- Baráth Katalin – Dávid Veron-sorozat: A fekete zongora (2009), A türkizkék hegedű (2011), A borostyán hárfa (2012), Az arany cimbalom (2014)
- Csabai László – Szindbád-sorozat (2010–)
- András László – Vörös korona (2019)
- Mészöly Ágnes – Rókabérc-sorozat: Rókabérc, haláltúra (2018), Rókabérc (2018), Megrajzolt gyilkosságok (2022), Végzetes ütem (2024), Hajónapló (2025), Átkozott örökség (2026)
Friss, kortárs krimik:
- Cserhalmi Dániel – Szibériai csapda (2020)
- Bánhidi Lilla – Sorsod Borsod (2023)
- Cserháti Éva – K. É. Z.-sorozat: A Sellő titka (2022), Szabadulószoba (2021), Zarándoklat a halálba (2021), Az Albatrosz-rejtély (2024)
- Szlavicsek Judit – Balatoni krimik: Légy/ott (2020), Hullámsír (2022), Halál Tihanyban (2024), Végzetes Kékszalag (2025)
- P. Szathmáry István – Bánatos férfiak kézikönyve (2025)
- Gráczer L. Tamás – A háromfa hölgye (2022), Az Úr szukái (2023), Szentháromság (2025)
- Dorosz Dávid – Mindenki lelép (2025)
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, és Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza 97. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
