Miként él Hunyadi János emléke a Balkán népeinek körében? Miért nem találunk török emlékeket Horvátországban? Miért fontos túllépni a 19. századi toposzokon Mohács emlékezete kapcsán? Mit adtak nekünk a Habsburgok? Miért érdemes a horvát történelemmel foglalkozni, és miért jár ez együtt önvizsgálattal?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Varga Szabolccsal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a magyar–horvát kapcsolatok 15–17. századi történetébe kalauzolja el a hallgatókat, és a korszak meghatározó egyéniségei, eseményei és történelmi folyamatai kapcsán bemutatja, miként vélekedtek róluk a horvátok és a magyarok, és miként élnek a két nemzet történeti emlékezetében.
A magyar és a horvát történelem útjai hosszú századokon át összefonódtak: egy korona, közös uralkodók, közös határok, közös ellenségek és időnként közös remények alakították azt a világot, amelyben a két nép egymás mellett, gyakran egymásra utalva élt. Mégis, ugyanazokat az eseményeket, uralkodókat és korszakokat sokszor egészen más szemmel látták, és máig másként is őrzik meg a történeti emlékezetben. Így fordulhat elő, hogy míg a magyar történelemben Hunyadi Mátyás az egyik „legnagyobb” király, a horvátok számára az uralkodása már a hanyatlás időszaka volt. Vagy épp így eshet meg az, hogy török építészeti emlékeket – hazánkkal ellentétben – Horvátországban ma már szinte alig találunk.
A 15–17. század ennek a közös történelemnek az egyik legdrámaibb korszaka volt. Az Oszmán Birodalom előretörése nem csupán hatalmas katonai és politikai kihívást jelentett, hanem alapjaiban formálta át a térség mindennapjait is. A végvári harcok, a kényszerített migráció, az alkalmazkodás kényszere mind-mind részei voltak annak a világnak, amellyel mind a magyarok, mind a horvátok szembe kellett nézniük. Közben az uralkodók, a nemesi elit és a széles társadalom újra meg újra szembesültek azzal, hogy mennyire korlátozottak a lehetőségeik, és hogy milyen döntések árán lehet megőrizni a fennmaradás esélyét.
Mindezt azonban a történettudomány gyakran leegyszerűsítette, és a „széthúzás” vagy a „gyenge királyok” toposza könnyen utat talált a politikai gondolkodásba az oszmánokkal való küzdelem kapcsán csakúgy, mint a tankönyvekbe, miközben a valóság ennél jóval összetettebb volt. Ebben a podcastban Varga Szabolcs történész segítségével arra vállalkozunk, hogy a magyar és a horvát nézőpontot egymás mellé helyezve vizsgáljuk meg mindezt. Nemcsak az eseményekről lesz szó, hanem arról is, hogyan alakult ki az a kép, amelyet ma is őrzünk róluk.
Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának 4. adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
