Hogyan volt képes fennmaradni több mint nyolcszáz éven át a magyar–horvát államközösség a közép-európai történelem viharaiban? Ki volt a horvát, és ki a magyar? Hogyan élednek újra az elfeledett horvát hagyományok Magyarországon?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozat második adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül Sokcsevits Dénessel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet nemrég nyugdíjba vonult tudományos főmunkatársával, aki több évtizedes pályája során összekötő kapocsként szolgált a magyar és a horvát történettudomány és kultúra között.
Az évszázadok során Közép-Európa politikai térképe sokat változott: a határok elmozdultak, birodalmak jöttek-mentek, és a történelem irányítását végző hatalmi központok újra meg újra átformálták a térség arculatát. Mégis volt egy államalakulat, amely – ha nem is érintetlenül – rendkívüli állandósággal vészelte át a korszakokat. A Magyar Királyság és a Horvát Királyság közös államkerete ugyanis közel nyolc évszázadon át fennmaradt, és e szövetség alapjai túlélték a tatárjárás pusztítását, az oszmán hódításokat, sőt még a Habsburgok hatalmi törekvéseit is.
De hogyan lehetett ezt a kényes egyensúlyt ilyen hosszú ideig fenntartani? Milyen mechanizmusok, kompromisszumok és újragondolások tették lehetővé, hogy a horvát és a magyar politikai közösség – még ha nem is mindig harmonikusan – egyazon keretben gondolkodjon magáról? És vajon mikor, illetve hogyan bomlottak fel ezek az évszázados kötelékek?
A történet nemcsak az együttműködésről szól. Tanulságos az is, hogy amikor az együttélés újrakeretezésére történelmi lehetőség kínálkozott – például krízisek, háborúk, birodalmi átrendeződések idején –, ezek a pillanatok gyakran kihasználatlanok maradtak. Az első világháborút követő összeomlás után a Habsburg Birodalom megszűnt, és vele együtt a horvát–magyar sorsközösség is végleg megszakadt. Az, amit nyolcszáz éven át közösen építettek, egy csapásra háttérbe szorult – és hosszú időre feledésbe merült.
A mai Európai Unió viszont lehetőséget kínál arra, hogy ezek a történelmi szálak – ha nem is a régiek folytatásaként, de újraértelmezve – ismét összekapcsolódjanak. Műsorunkban azt járjuk körül, mit is jelentett ez a nyolc évszázados államközösség, hogyan élték meg a korszak szereplői, és milyen tanulságai lehetnek mindennek ma, amikor a múlt és a jelen találkozásánál újra felmerül a kérdés: lehet-e közös jövőnk ott, ahol egykor közös múltunk volt?
Vendégünk Sokcsevits Dénes történész, akivel nemcsak a történelmi tényekről, hanem a háttérben húzódó politikai és társadalmi dinamikákról is beszélgetünk. Sokcsevits Dénes bunyevác családban született Baján, kétnyelvű és kettős identitású (magyar és horvát), aki kutatói pályája során mindig is híd szerepet töltött be a magyar és a horvát történettudomány között. Ez év elején ünnepelte 65. születésnapját – e jeles alkalomból készült ez az adás is, tisztelegve kollégánk évtizedes munkássága előtt.
Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
