Hogyan válik az alkoholfogyasztás és az ahhoz kapcsolódó társadalmi gyakorlatok tárháza az antropológia kutatási témájává? Milyen szerepet töltenek be a kocsmák a társadalmi kapcsolatok alakításában: képesek-e lebontani a társadalmi határokat, vagy inkább megerősítik azokat? Mi lehet a záloga annak, hogy a múzeumok hitelesen tudjanak reflektálni a társadalmi problémákra?
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 2. részének vendégei Pisztora Zsófia, a Rippl-Rónai Múzeum néprajzos muzeológusa, az állandó néprajzi kiállítás kurátora és Nagy Zoltán antropológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Böngészd át az epizód időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!
Az, hogy mikor, hol, kivel és mit isznak az emberek, sokat elárul egy társadalom működéséről – a somogyi kiskocsmáktól egészen Szibériáig. Nagy Zoltán a hantik között végzett kutatása során szembesült azzal, hogy az orosz birodalom által tudatosan gyarmatosító eszközként használt alkohol társadalmi és egyéni olvasatban is átszővi a terepmunkáját. Az alkoholfogyasztáson keresztül egyrészt a többségi társadalom elhatárolódott és stigmatizálta az őslakosokat, másrészt az adatközlőinek sokszor tragikus sorsát is alakította. Az alkohol elkerülhetetlenül átjárta a kutatását, amelyet beemelve az elemzésébe, végül a pécsi tanszéken kurzussá formált. Pisztora Zsófia ennek hatására írta meg szakdolgozatát egy somogyi kisfalu kocsmájáról, amit társadalmi térként vizsgált, ahol közösségi kapcsolatok alakulnak és működnek.
A COVID miatti lezárások előtt sodorta el Zsófia által tervezett kiállítást, amely olyan kulturális antropológiai témákról és kérdésekről szólt volna, amelyekben tetten érhető az alkohol hatása: a művészet és a presztízs kapcsolata, a nemi sztereotípiák és az alkoholfogyasztás kapcsolata, vagy a belső küzdelem az alkohollal.
Végül a szenvedélybetegség, mint a magyar lakosság jelentős részét érintő társadalmi probléma, egy gyűjteményezési döntésben köszönt vissza. Zsófia követként kapcsolódott be az alulról szerveződő KÖTUSSA kezdeményezésbe, amelyen keresztül a múzeum – annak tere és társadalmi tőkéje – is a program társadalmi hatásának részévé vált. A záróesemény során egy rendhagyó múzeumlátogatás valósult meg, ahol amellett, hogy az érintettek és segítők találkoztak, és osztották meg egymással tapasztalataikat, a megújult állandó néprajzi kiállítás is helyzetbe került: a néprajzi tárgyak új értelmezési keretben, gondolatébresztő asszociációk kiindulópontjaiként kezdtek el „megszólalni”.
A mai beszélgetés szerkesztője Szilágyi Zsolt, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa, vendégszerkesztője pedig Pamuk Lili Judit, az ELTE néprajz szakos hallgatója.
A Terepszemle 2. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
Említett kiállítás: Újratölve - A Rippl-Rónai Múzeum állandó néprajzi kiállítása. Kurátor: Pisztora Zsófia
Említett irodalom:
- Mary Douglas: Constructive Drinking. 1987
- Nagy Zoltán: „Fél méterrel repülni a föld felett”. A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában. Tabula. 3 évf. 2. sz. 284–315. 2002
- Nagy Zoltán: Sör férfias karakterrel: a sör és lokális jelentései. In: Böhm Gábor és Fedeles Tamás (szerk.): Mesterek és tanítványok. Tanulmányok a bölcsészettudományok területéről. Pécs: PTE KTDT. 21–34. 2014
- Pisztora Zsófia: „Itt a világ közepe!” A kocsma szerepe egy falusi közösség életében. Ethnographia. 131. évf. 1. sz. 106-130. 2020
Ajánlott tartalmak:
