Mi is valójában a művészeti kutatás? Hogyan kapcsolódik össze a művészet és a tudomány? Miként lesz egy tudományos eredményből művészeti alkotás? Miként válhat a múzeumi gyűjtemény egy közös kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé?
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 3. részének vendégei Sipos Melinda médiaművész és Fulbright-ösztöndíjas kutató, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori hallgatója, valamint Fusz Mátyás képzőművész és a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója. Közös projektjük, a Néprajzi Múzeummal együttműködésben létrehozott adatszobraik izgalmas példái annak, hogyan ölthetnek testet a társadalomtudományi adatok. Böngészd át a beszélgetés időkódolt fejezeteit az ELTE Néprajz Blogon!
A művészet és a tudomány eltérő működési elvek szerint közelíti meg a világot: míg a tudományos kutatás az objektivitásra és a szigorú módszertanra épít, addig a művészet intuitívabb és szabadabb módon alakítja ki saját igazságait. Ez a különbség azonban nem csupán ellentétet, hanem termékeny együttműködési lehetőségeket is létrehoz a két terület között. Vendégeink az adásban többek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a kutatók előre meghatározott, tanult módszereket és szigorú szabályrendszereket követnek, miközben a művészek nagyobb szabadsággal hozhatnak döntéseket alkotói folyamataik során. A tudomány és a művészet igazsághoz való eltérő viszonya különösen érdekessé válik akkor, amikor tudományos eredményekből vizuális művek vagy adatalapú installációk jönnek létre. Sipos Melinda szerint például a tudósok állításainak hitelessége folyamatos ellenőrzés tárgya, míg a művészet esetében az alkotó személyes igazsága kerül előtérbe, amelyet nem ugyanazon szempontok alapján mérnek. A művészeti kutatás éppen ezt a köztes területet vizsgálja: miként kapcsolódhat össze az objektív tudás és a szabad alkotói gondolkodás.
A művészeti kutatás természetének feltárása mellett a beszélgetésben többek között Sipos Melinda és Fusz Mátyás a Néprajzi Múzeummal közös munkájáról és a néprajzi tárgyak kortárs művészeti újraértelmezéséről lesz szó. A művészpáros két adatalapú művészeti installációja, vagyis adatszobra 2024 őszétől a múzeum gyűjteményi állandó kiállítás Múzeumgalaxis című terében látható. A Gyarapodásdiagram a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek létrejöttét, gyarapodását és változását mutatja be a Tárgy-idő koordináta-rendszer című munka pedig a kiállításon szereplő tárgyakat veszi alapul, azokat sematizálja, valamint modellezi. A két monumentális adatszobor nem csupán látványos műtárgy, hanem egy többéves közös kutatási és alkotói folyamat eredménye. A munkák azt vizsgálják, miként válhat az adat fizikai tapasztalattá, hogyan lehet a múzeumi gyűjtemények történetét, növekedését és belső összefüggéseit térben, anyagban és fényben megmutatni.
Beszélgetésünk tehát nemcsak a művészet és tudomány határterületeibe enged betekintést, hanem abba is, hogyan jöhet létre valódi párbeszéd kutatók, művészek és intézmények között, és miként válhat egy múzeumi gyűjtemény kortárs alkotói gondolkodás inspirációs terepévé.
A Gyarapodásdiagram és a Tárgy-idő koordináta-rendszer című adatszobrok átnézeti képe
Fotó: Szász Marcell, Néprajzi Múzeum Forrás: Frazon, Zsófia ; Fusz, Mátyás ; Sipos, Melinda:
A testet öltött adat - adatalapú művészeti installációk a Néprajzi Múzeum gyűjteményi állandó kiállításban:
Beszélgetés Fusz Mátyással és Sipos Melindával MÚZEUMCAFÉ - A MÚZEUMOK MAGAZINJA 108 : 4 pp. 167-192., 2025
A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, vendégszerkesztője pedig Áldozó Borbála kulturális antropológus, az ELTE BTK Esztétika Tanszék mesterszakos hallgatója.
A Terepszemle 3. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
Említett kiállítások:
- A kétely felfüggesztése - A művész tekintete 1. (2023. nov. 30. - 2024. ápr. 28. Néprajzi Múzeum) kurátorok: Franzon Zsófia és Wilhelm Gábor
- A puszta életen túl. Az intézményesített gondoskodás mellőzöttjei. (2026. 03. 27. – 04. 30. Budapest, Drégely utca 19.) kurátorok: Nagy Edina, Lázár Eszter
Említett irodalom:
- Oskar Bätschmann: Kiállító művészek - Kultusz és karrier a modern művészet rendszerében. L'Harmattan Kiadó, 2015.
Ajánlott irodalom a témában:
- Lázár, Eszter (szerk.) ; Nagy, Edina (szerk.) ; Albert, Ádám (szerk.) ; Máté, Dániel (szerk.): Elmélet és tudomány a művészeti gyakorlatban: Szöveggyűjtemény a művészeti kutatásról. Budapest, Magyarország : Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2023.
- Frazon, Zsófia ; Fusz, Mátyás ; Sipos, Melinda:: A testet öltött adat - adatalapú művészeti installációk a Néprajzi Múzeum gyűjteményi állandó kiállításban: Beszélgetés Fusz Mátyással és Sipos Melindával MÚZEUMCAFÉ - A MÚZEUMOK MAGAZINJA 108 : 4 pp. 167-192., 2025.
