Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet?
Az ELTE Néprajz Blog és a Glossza együttműködésében indított Terepszemle című alsorozat 5. részének vendégei Bakos Áron, a Néprajzi Múzeum muzeológusa és a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint Kunt Gergely, a Miskolci Egyetem docense. Az adás időkódolt fejezetei az ELTE Néprajz Blogon böngészhetők!
A naplók és levelek sokszor válsághelyzetekben születnek. Az írás lehet a traumák feldolgozásának eszköze, egyfajta önterápia, vagy lehet egy korábban is meglévő írásbeli gyakorlat folytatása is. Éppen ezért ezek a források nemcsak arról mesélnek, mi történt, hanem arról is, hogyan próbálták az emberek megérteni és elbeszélni saját életüket.
A történettudományban az egodokumentumok sokáig elsősorban a politikai elit történetéhez kapcsolódtak. Az utóbbi években azonban egyre inkább előtérbe kerülnek azok a hétköznapi emberek, akiknek korábban ritkán hallhattuk a hangját. Az érzelmek története, a mindennapi tapasztalatok vagy éppen a különböző társadalmi csoportok nézőpontja ma már ugyanolyan fontos kutatási kérdés.
A néprajz egy ideig inkább a jelenben, interjú formájában rögzített történetekre fókuszált, később a szóbeliség mellett egyre nagyobb figyelmet kaptak a történeti és az írott források is. A paraszti naplók, a vallásos feljegyzések, a vőfélykönyvek vagy akár a kalendáriumok már nem pusztán kiegészítő források, hanem önálló kutatási terepet jelentenek.
Bakos Áron kutatásai a katonák levelezésén és katonakönyveken keresztül mutatják meg ezt a világot. Első meghatározó találkozása egy Kárpátalján talált elegyes füzet volt. Ezekben a levelekben gyakran visszaköszön az állami propaganda nyelvezete, a plakátok és szlogenek világa. Mégis, a hivatalos narratívák mögött fokozatosan kirajzolódik az egyéni tapasztalat és a személyes hang. Egyik legjelentősebb, könyv formájában is megjelent munkája az Aranyosszéki katonatörténetek: Néprajzi, antropológiai elemzés.
Kunt Gergely Kamasztükrök című kötete azt vizsgálja, hogyan tükröződnek a háborús események és a politikai ideológiák a tinédzserek mindennapi szóhasználatában és identitásában. A Kipontozva… című műve pedig a nők második világháború alatti szexuális kizsákmányolásának történetét három napló összehasonlító elemzésén keresztül mutatja be, különös figyelmet fordítva arra, miként válik láthatóvá a szexuális erőszak az írások elhallgatásaiban, finomításaiban és „kipontozásaiban”.
A forrástípus kapcsán olyan módszertani és etikai dilemmákról beszélgettünk, mint hogy hogyan lehet ezeket a személyes dokumentumokat publikálni? Mit jelent az anonimizálás? Megőrizhető-e egy ember személyisége akkor is, ha a nevét nem ismerhetjük? Hol húzódik a kutatói felelősség határa?
A beszélgetés szerkesztője Szilágyi Adrienn, vendégszerkesztője pedig Bujtor Zsófi, korábban az ELTE Néprajz szakos, jelenleg a Tartui Egyetem folklorisztika szakos hallgatója.
A Terepszemle 5. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán, valamint az ELTE Néprajz Blog Instagram oldalán.
Az adás a Glossza és az ELTE Néprajzi Intézet hallgatóinak együttműködésében, az ELTE BTK HÖK támogatásával valósult meg.
Említett irodalom:
- Bendix, Regina. In Search of Authenticity: The Formation of Folklore Studies. Madison: University of Wisconsin Press, 2009.
- Győri Klára. Kiszáradt az én örömem zöld fája. Szerk. Nagy Olga és Szilágyi N. Sándor. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1975.Király Erzsébet. Kedves Naplóm! Egy munkásasszony emlékei. Szerk. Grexa Izabella. Budapest: Corvina Kiadó, 2015.
Említett kiállítás: Katonadolog – A sorkatonaság emlékezete a Néprajzi Múzeumban. Kurátorok: Bakos Áron, Molnár Tamás. A kiállítás 2026. október 1. és 2027. augusztus 29. között látogatható.
Említett archívum: European Ego-Documents Archives and Collections Network
