A film betekintést enged annak a dél-dunántúli érintkezési zónának a kutatásába, ahol a Kr. e. 6. évezred második felében balkáni és közép-európai közösségek találkoztak. A kerámialeletek formai, technológiai és funkcionális értelmezése segíti az anyagi kultúrák egymás mellettiségének és keveredésének megértését.


Egy olyan nagyszabású kutatási program kulisszái mögé kalauzol, amely a Duna-vidék középső részén vizsgálja az edényművesség korai történetét a Kr. e. 5500–4900 közötti időszakban. A feltárt települések gazdag leletanyaga lehetőséget ad arra, hogy feltérképezzük a társadalmi hálózatokat és a kerámia szerepét az eltérő hagyományokkal bíró közösségek életében.

Az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet kutatói nem állnak meg a forma és a díszítés vizsgálatánál: a nyersanyag beszerzésétől a kiégetés technikáján át egészen a használat során bekövetkező átalakulásokig követik a kerámiák útját. A tipológiai és metrikus elemzések mellett makro- és mikroszkópos megfigyelések, petrográfiai vizsgálatok és fúrásos mintavételek tárják fel az egykori fazekasok szakmai fogásait, és végigkövetik az edények teljes „életciklusát”.

Annak érdekében, hogy még közelebb kerüljünk az újkőkori emberek világához, az egykori fazekasmesterek teljes műveletsorát rekonstruáló formázási és égetési kísérletek révén újjáélednek az őskori technológiák, és kézzelfoghatóvá válik az a komplex tudás, amely több ezer éve formálta az emberi közösségeket.

A film elérhető az ELTE HUmán Tudományok Kutatóközpontjának YouTube-csatornáján