A film két, egymással párbeszédben álló kutatásban ragadja meg ugyanazt a központi problémát: miként válaszoltak és alkalmazkodtak az emberi közösségek a táj és a klíma hosszú távú alakulásaihoz.
Az egyik kutatás az alföldi folyómenti tájak (a Körös három mintaterülete: Korhány-ér, Gyepes-ér, Köröszug) középkori, a folyószabályozások előtti ökológiai viszonyait tárja fel. E vizsgálatokat Zatykó Csilla, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet munkatársa vezeti a Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken című projekt keretében.
A másik kutatás a Keleti-Kárpátokban, Gyimesben zajló külterjes gyepgazdálkodás mai és közelmúltbeli szerepét vizsgálja. Ezen a kutatáson Babai Dániel, az ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet munkatársa dolgozik munkatársaival a Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében című projektben. A film a két kutatási terepet és módszerkört kapcsolja össze: az alföldi tájak régészeti örökségét és a hegyi kaszálók élő hagyományait az ember és a táj kapcsolatainak változásain keresztül láttatja.
A FLOTT kutatócsoport az alföldi tájat történeti források, térképek, LiDAR- és légifotók, talajradar- és magnetométeres mérések, talajfúrások és botanikai elemzések segítségével rekonstruálja, így tárja fel az árterek és települések rétegeit. A kutatók azt vizsgálják, hogy a középkori település- és gazdálkodásbeli változások mögött milyen klimatikus, hidrológiai vagy társadalmi-gazdasági okok húzódtak meg. A gyimesi hagyományos ökológiai tudást a 2006–2020 közötti terepmunkák, interjúk és ökológiai vizsgálatok révén közelítették meg, különös figyelmet fordítva arra, miként formálták és formálják a hagyományos gyepgazdálkodási gyakorlatok (kaszálás, legeltetés, trágyázás) a fajkészletet, és hogyan erősítik a gyepek regenerációs képességét. Mindeközben arra is rávilágítanak, hogy ezek a helyi döntések hogyan válhatnak modellként a táji reziliencia fenntartására.
Az összekapcsolt történetekben és vizsgálatokban a táj maga válik forrássá: a kulturális rétegek, botanikai maradványok, talajprofilok és a helyi tudás egymásra vetülve beszélnek arról, milyen mechanizmusok tartották fenn vagy változtatták meg a tájat. A film érzékelteti, hogyan függnek össze a klíma- és vízrajzi változások, a gazdálkodási gyakorlatok és a történeti hatások. Az Alföld egykor vízzel borított területeinek régészeti kutatásai és a gyimesi kaszálók ökológiai vizsgálatai együtt mutatják meg, hogy a múlt tanulságai ma is releváns válaszokat kínálnak a vízhiány és a biodiverzitás-vesztés kihívásaira, vagyis az ember által előidézett táji változásokra. Mindez arra is rávilágít, hogy a táj ökológiai átalakulása nem elszigetelt folyamat, hanem folyamatos párbeszéd az ember és a környezet között, amelynek megértésében a bölcsészettudományok kutatói is meghatározó szerepet játszanak.
A film elérhető az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának YouTube-csatornáján:
