A Magyar Posta 2026. augusztus 28-án Mohácson mutatta be a csata és II. Lajos halála 500. évfordulójára 4000 példányban Hajnal Balázs grafikusművész tervei szerint, 2940 forint névértékben készített alkalmi bélyegblokkot. A rajta látható ábrázolások kiválasztásában, a bélyeg grafikai tervének kialakításában Papp Júlia, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos tanácsadója szakmai tanácsadóként vett részt.
A bélyegeket Mohács város polgármestere, Pávkovics Gábor valamint Németh Emil, a Magyar Posta Nyugat-magyarországi Területi igazgatója mutatta be. Az elsőnapi bélyegző a Mohács 500 állami program hivatalos logóját jeleníti meg.
A boríték és a két bélyegből álló blokk a mohácsi csata és II. Lajos ábrázolásainak komplex ikonográfiai programját mutatja be. A bélyegblokk keretrajzán látható 1526-os színezett fametszet a csatát a korban rendkívül népszerű, a kereszténység és az iszlám szembenállását jelképező képi toposz felhasználásával a nehézfegyverzetű magyarok és az oszmán könnyűlovasok harcaként ábrázolta.
A baloldali bélyeg-képen Dorffmaister István II. Lajos arcképe című 18. század végi alkotásán a király páncélt visel. Ez az öltözet az uralkodó számos portréján látható, jelezve a csatában való hősies részvételét. A jobb oldali bélyegképen Borsos József A mohácsi csata 1526-ban (Dorffmaister István festményének másolata) című alkotásának részlete, a lováról leeső II. Lajos jelenik meg. A királynak a szó legszorosabb értelmében vett fizikai bukása, értelmetlen halála a 16. század óta az ország bukását is jelképezte. A Borsos által 1837-ben készített másolat jelzi Dorffmaister festményének rendkívüli népszerűségét: a motívummal a 19. században számos műalkotáson találkozunk.
A király halála bemutatásának másik, a 19. században népszerűvé váló ikonográfiai típusa az alkalmi borítékon látható. Székely Bertalan II. Lajos holttestének feltalálása című festménye azt sugallja, hogy az uralkodó hősi halálával a keresztény hitért életét áldozó mártírrá nemesedett. A Sírbatétel vagy a Levétel a keresztről kompozíciókat megidéző képeken a király romlatlan teste ugyanakkor a nemzetet is jelképezte.
