Miért jár egy maréknyi magyar botanikus immár két évtizede rendszeresen Albániába? Milyen hagyományokra tekint vissza a magyar botanikai kutatás a Nyugat-Balkánon? És végül: miként látják a kutatók, hogyan változott Albánia az elmúlt húsz évben?
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adásában ezeket a kérdéseket járják körül a szerkesztők Barina Zoltán botanikussal, a WWF Magyarország munkatársával, aki 2004 óta rendszeresen járja Albánia zegzugos tájait kollégáival – olykor kalandos, máskor embert próbáló körülmények között.
A magyar botanikusok érdeklődése a Nyugat-Balkán világa iránt hosszú évszázados múltra tekint vissza. Közülük elsőként Kitaibel Pál végzett szisztematikus kutatásokat a Balkánon a 18. század második felében. Gyűjtéseit főként Szlavónia területén, valamint a horvátországi Velebit-hegységben folytatta. A 19. században munkáját Frivaldszky Imre és Janka Viktor vitte tovább, akik már a mai Észak-Macedónia, Bulgária és Görögország hegyvidéki területeit is bejárták. Az ő kutatásaikhoz képest jelentős előrelépést hozott Dégen Árpád tevékenysége a 19–20. század fordulóján: számos gyűjtőútja mellett több monográfiát és tudományos cikket publikált magyar és német nyelven.
Az albánok lakta területeket először az Osztrák–Magyar Monarchia idején keresték fel magyar botanikusok. Albánia nemcsak földrajzi közelsége miatt volt vonzó kutatási célpont, hanem azért is, mert a tudományos élet számára szinte teljesen ismeretlen területnek számított. Albrecht Wirth, a müncheni egyetem világtörténelmet oktató magántanára szerint Albánia 1913-ban kevésbé volt ismert, mint Közép-Afrika. Ugyanebben az évben egy francia kiadvány az „európai Tibet” névvel illette a régiót annak ismeretlensége és az akkori európaiak számára egzotikus jellege miatt.
A magyar botanikusok az „európai Tibetként” emlegetett területen kezdték meg gyűjtéseiket az első világháború idején. E munka különlegessége, hogy az akkor megkezdett kutatásokat utódaik csak a 2020-as évek elején fejezték be. Az albániai terepkutatások egyik legjelentősebb kortárs folytatója Barina Zoltán, a WWF Magyarország munkatársa, botanikus, aki az elmúlt évtizedekben szinte megszámlálhatatlan, kalandos és kihívásokkal teli balkáni gyűjtőúton vett részt, számos új faj leírásában működött közre, és ezzel jelentősen hozzájárult a térség flórájának feltérképezéséhez.
Az ő, valamint az Albániába vele tartó kollégái munkájának állít emléket az Árkon-bokron Albániában című könyv, amely a mai adásunk címadója is egyben. A kötet a botanikai kutatóutak kalandos körülményeit, eredményeit, valamint a balkáni flóra és az albán környezet sajátosságait is bemutatja.
Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának első adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
