Hogyan jött létre a középkori Bosznia, és mit kerestek a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok, és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok, és miért voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben?
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának ötödik adásában többek között ezeket a kérdéseket is körüljárjuk Ternovácz Bálinttal, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosával, Balkán-kutatóval, akivel Bosznia középkori egyházi és vallási viszonyairól beszélgetünk. A műsor kitér az ország kialakulására és fejlődésére, valamint a magyar–boszniai kapcsolatok gazdag múltjára is. Az adásból megtudhatjuk többek között azt is, hogy valóban bogumilok voltak-e a boszniai eretnekek.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból.”
A mai Bosznia-Hercegovina a Balkán-félsziget szívében elhelyezkedő, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező ország, amely sajátos helyet foglal el a térség vallási, etnikai és politikai térképén. Földrajzi elhelyezkedése miatt évszázadokon át különböző civilizációk találkozási pontja, valódi határvidék volt, ahol a latin Nyugat, a bizánci Kelet és az iszlám világ találkozott egymással. Ennek a sokféleségnek köszönhetően Bosznia különleges színfoltja a térségnek: egyszerre gazdag, ellentmondásos és feszültségekkel teli – mondhatni, egyszerre olvasztótégely és puskaporos hordó.
A mai országban három nagy közösség él: a többségében muszlim bosnyákok, az ortodox szerbek és a katolikus horvátok. Ez a sokszínűség formálta Bosznia történelmét, és ma is meghatározza mindennapjait – pozitív és negatív értelemben egyaránt.
Ahhoz, hogy megértsük ezt a bonyolult világot és annak szereplőit, elengedhetetlen megismernünk a középkori Bosznia vallási világát. Ez rávilágít arra, miként formálódott a térség összetett képe, és miért olyan nehéz még ma is egyensúlyt találni benne. Magyar szemmel nézve is fontos ez a múlt, hiszen Bosznia Magyarország számára már a 12. századtól kezdve kiemelten fontos terület volt, és a középkori Magyar Királyság hosszú időn át meghatározó szerepet játszott a térségben – politikailag és vallási tekintetben egyaránt.
Ebben a podcastban Ternovácz Bálint levéltáros, történész segítségével arra vállalkozunk, hogy közelebb hozzuk Bosznia olykor nehezen megérthető középkori világát a hallgatókhoz. Beszélgetünk a keleti és nyugati kereszténység határvidékéről, az eretnekmozgalmakról, az iszlám megjelenéséről, valamint arról is, hogy a modern nacionalizmusok miként viszonyultak a középkori Boszniához és annak vallási sokszínűségéhez.
Az adás szerkesztője: Gál Judit, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának 5. adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
