Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és hol kapcsolódnak össze egy Pristinától Tiranáig tisztelt magyar albanológus és a 4iG Csoport útjai?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hatodik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Schütz Gergellyel, a 4iG Nyrt. nemzetközi kommunikációs vezetőjével, akivel a magyar–albán kapcsolatokról, a nyugat-balkáni magyar gazdasági jelenlétről, valamint a sokszínű régió által a vállalatok számára támasztott kihívásokról beszélgetünk. Megtudhatjuk többek között, hogy miért érzi magát úgy egy gazdasági vezető Tiranában, mintha Budapesten lenne.
A Nyugat-Balkán régiója hagyományosan fontos terep a magyar vállalatok számára. Bár a közvéleményben gyakran kisebb-nagyobb botrányok vagy kudarcok kapnak figyelmet, valójában a magyar cégek számos területen aktívan jelen vannak, és hozzájárulnak a térség gazdasági életéhez. Míg korábban olyan nagyvállalatok, mint a Trigránit jelentek meg az albán gazdasági életben, napjainkban az OTP és a 4iG hasítottak ki markáns részt a régió piacából, utóbbi pedig Albánia legnagyobb külföldi távközlési befektetőjének számít. Magyarként talán turistaként tapasztaljuk meg a legegyszerűbben, hogy a magyar cégek jelen vannak a Balkánon, és aktívan alakítják a régió gazdasági térképét.
Ebben az adásban Schütz Gergely, a 4iG Csoport nemzetközi kommunikációs vezetője segítségével közelebbről is megismerhetjük, hogy milyen üzleti és külgazdasági környezet várja a magyar vállalatokat Délkelet-Európában, elsősorban Albániában. Beszélgetünk arról is, hogyan illeszkednek be a magyar tulajdonban lévő cégek a helyi piacon, kik a fő versenytársak, és milyen szempontok szerint érdemes kommunikálni a helyi üzleti közösséggel. Megtudhatjuk, hogy mennyire fontos a helyi kultúra, nyelv és történelem ismerete a gazdasági sikerekhez, és milyen tapasztalatokra tehet szert egy magyar szakember a balkáni térségben. Végül pedig megismerhetjük, hogy beszélgetőpartnerünk miként kötődik ezer szállal Albániához, és miért jelent számára jóval többet a térségben dolgozni egy egyszerű munkahelyi feladatnál.
Az adás szerkesztői Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának hatodik adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
