Vajon mennyiben volt a királyi Magyarország középső területeit elfoglaló oszmán birodalom „török”? Miért nem volt tömeges iszlamizáció Magyarországon a hódoltság korában? Kik voltak a bektasik és miért akar Albánia szuverén miniállamot létrehozni számukra? Mit adtak nekünk az oszmánok zenekultúra terén?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sudár Balázzsal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával és a Budapesti Történeti Múzeum múzeológusával, aki több évtizede kutatja többek között az oszmán hódoltság politika- és művelődéstörténetét és az oszmán kultúrát.
Az oszmán hódoltság másfél évszázada a magyar történeti emlékezet egyik szüntelenül újraértékelt korszaka. Mohács tragédiája, az ország három részre szakadása és a folyamatos végvári csatározások képe mélyen beégtek a köztudatba, gyakran egyfajta fekete-fehér, merev kulturális és katonai szembenállásként lefestve a korszakot. Bár a későbbi évszázadok politikai fordulatai és a romantikus történetszemlélet sok tekintetben átírták vagy éppen megszépítették a 16–17. évszázad valóságát, a hódoltság mindennapjai mindmáig rengeteg olyan megválaszolatlan kérdést és makacs tévhitet tartogatnak, amelyekről a mai napig heves szakmai és közéleti viták zajlanak.
Mennyire volt török az oszmán hódoltság? Kik alkották az elitet a magyar és nyugat-balkáni oszmán területeken? Miért énekeltek Hunyadi Jánosról a Nyugat-Balkán énekmondói? Mennyiben volt más a magyar és a nyugat-balkáni oszmán hódoltság? Mit adtak nekünk és a Nyugat-Balkán népeinek az oszmánok a kultúra terén? Erre és még számos más kérdésre keressük a választ az adásunkban, amelyben az oszmán világ olyan területeiről beszélgetünk, amelyekhez либо komoly tévhitek kapcsolódnak, vagy szinte alig ismertek a nagyközönség számára.
Vendégünk Sudár Balázs történész és turkológus, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, aki nemcsak a politikai és katonai eseményeket kutatja munkája során, hanem elmélyülten foglalkozik a korszak mindennapi életével, a hódoltsági muszlim vallásossággal, a dervisrendek világával, valamint a korszak zenei kultúrájával is.
Az adás szerkesztői: Gál Judit és Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának hetedik adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.
