A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának 8. adásában vendége Schrek Katalin, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak.
Milyen geopolitikai stratégiák és tendenciák jellemezték az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikáját a Balkán-félsziget kapcsán? Milyen nagyhatalmi versengés jellemezte a Balkán-félszigetet a berlini kongresszustól az első világháború végéig tartó korszakban? Miért fontos ma a Monarchia Balkán-politikájának megértése?
A Glossza – Nyugat-Balkán alsorozatának 8. adásában többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schrek Katalinnal, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusával, akinek kutatásai elsősorban a Balkán és Délkelet-Európa újkori történetére, valamint a térség nemzetközi kapcsolataira irányulnak.
A Nyugat-Balkán Európa egyik legösszetettebb térsége, amely évszázadok óta a különböző nemzeti és nagyhatalmi érdekek találkozási pontjaként működik. A berlini kongresszustól (1878) az első világháború végéig (1918) terjedő időszak különösen meghatározó volt a térség történetében, hiszen ekkor bontakozott ki az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni politikája, amely egyszerre reagált a hanyatló Oszmán Birodalom örökségére, a feltörekvő nemzetállamok törekvéseire és a nagyhatalmi versengés egyre élesedő kihívásaira. A Monarchia döntéshozói számára a Balkán nem pusztán szomszédos régiót jelentett, hanem olyan stratégiai teret, amelynek politikai, gazdasági és biztonsági folyamatai közvetlenül befolyásolták az ország jövőjét. A korszak eseményei ugyanakkor nem csupán a diplomácia és a külpolitika történetéhez szolgálnak tanulságokkal, hanem a mai geopolitikai folyamatok megértéséhez is fontos támpontokat kínálnak.
Mennyiben tekintette az Osztrák–Magyar Monarchia a Balkánt saját érdekszférájának? Kik voltak azok a diplomaták, akik formálták a birodalom délkelet-európai stratégiáját? Miért fontosak az egodokumentumok, például a naplók a geopolitikai folyamatok kutatásában? Milyen tanulságokkal szolgálhat nekünk ma a Monarchia balkáni geopolitikai stratégiájának kutatása? Mai adásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ Schrek Katalin történésszel, aki a Debreceni Egyetem adjunktusa, és jelenleg az Osztrák–Magyar Monarchia geopolitikai tendenciáit és balkáni stratégiáját vizsgáló NKFI NKKP Starting 150326 kutatási projekt vezetője. Beszélgetésünk során nemcsak a Monarchia balkáni politikájának kevésbé ismert összefüggéseit tárjuk fel, hanem azt is megvizsgáljuk, miként segíthetnek a történeti kutatások megérteni a Nyugat-Balkán jelenlegi geopolitikai helyzetét és a térség körül zajló nagyhatalmi versengés hosszabb távú történeti gyökereit. Emellett megtudhatjuk azt is, miként működik a kutatócsoport, és milyen terveket szeretnének megvalósítani.
Az adás szerkesztője: Gál Judit az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának munkatársa.
A podcast elkészítését az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra-pályázat tette lehetővé. A pályázat címe: „Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”.
A Glossza podcast Nyugat-Balkán alsorozatának 8. adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
