A mezőségi Ördöngösfüzesen élő, 1936-ban született Hideg Anna néni az utolsó olyan tradicionális mesemondó, aki rendkívül gazdag népköltészeti ismeretanyagát még egy hagyományos erdélyi faluban élve szerezte.
A kötetben megjelenő mesék, mondák és hi...
A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondta el a Heti Válasz Podcast 210. adásában Romsics Gergely. A HUN-REN Bölcsészet...
Hogy áll ma Horvátország hozzánk képest? Mik a horvát érzékenységek a magyarokkal szemben, és miért kedvelnek ma minket mégis? Kik a közös hőseink? A horvát-magyar viszonyokról kérdezte Szilvay Gergely, a Mandiner újságírója Sokcsevits Déne...
Miközben a római korból rengeteg írásos emlék maradt fenn, a Pannonia területén élő népek biológiai, orvosi, táplálkozási és más jellegzetességeiről nagyon keveset tudunk. Ezen igyekszik változtatni az a biorégészeti kutatás, ami Szécsényi-Nagy Anna ...
Horváth Gergely Krisztián, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a Klubrádió vendége volt, ahol a Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport munkájáról beszélt 2024. január 19-én.
Az adás itt hallgatható meg.
...
2024. január 19-én a Kossuth Rádió Kulissza – Rádiószínház című műsorában Gyimesi Emese, intézetünk tudományos munkatársa Szendrey Júlia naplóinak világképéről beszélt, illetve arról, hogy miért tekinthetőek különleges forrásnak S...
A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zene...
A legutóbbi népszámláláson 2439 honfitársunk vallotta magát szkítának azt állítva, hogy a szkíta az anyanyelve, ezt használja családi és baráti körben. Ehhez képest Attila király népéhez tartozónak „csupán” 345-en érzik magukat, bár tegyük hozzá már ...