2026. szeptember 9-én jelent meg interjú a Válasz Online-on Molnár Antallal, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának tudományos főigazgató-helyettesével, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatójával, akit Ablonczy Bálint a Mohács 500 kutatási program eredményeiről, a bölcsészettudományok társadalmi szerepéről, valamint a kutatóintézetek jelenlegi finanszírozási és tudományszervezési helyzetéről kérdezett.
Molnár Antal a Mohács-kutatás egyik legfontosabb eredményének a Jagelló-kor újraértékelését tartja: a korszakra ma már nem egyszerűen a Mátyás halálát követő hanyatlásként és a mohácsi vereség előzményeként tekintünk. Kiemelte azt a többéves kutatómunkát is, amelynek során mintegy 250–300, Mohácsnál harcoló katona személyét sikerült azonosítani és életrajzukat rekonstruálni.
Molnár Antal. Fotó: Vörös Szabolcs / Válasz Online
Az interjú második része a humán- és társadalomtudományi kutatóközpontok helyzetével foglalkozik. Molnár Antal beszél az ELTE-hez került négy kutatóközpontnak járó, közel ötmilliárd forintos forrás ügyéről, a kutatói bérekről és a hosszú távú finanszírozás bizonytalanságáról. Mint fogalmaz:
„Kutatói közösségünk azonban ereje végét járja. Hogy szakmaszeretetből, rendkívüli nyomás alatt, éhbérért éveken keresztül elvégzi valaki a feladatát, nem azt jelenti, hogy erre hosszútávon is képes.”
Kitér arra is, milyen tudományszervezési modell biztosíthatná a kutatóintézetek autonómiáját és az egyes tudományterületek sajátosságaihoz igazodó működést.
