A Határtalan Régészet magazin 2026. évi őszi számának témáját a régészet és a természettudományok együttműködése, a folyamatosan fejlődő módszerekkel született izgalmas, új eredmények adják. Az Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai két cikkben, friss példákon keresztül mutatják meg, mennyire változatos módokon és célokra lehet alkalmazni a biorégészet és az archeogenomika eszköztárát a múltban élt emberek, állatok vagy akár mikrobák kutatásában is.
Szécsényi-Nagy Anna, az Archeogenomikai Kutatóintézet igazgatója és Süvegh Eszter kutatási asszisztens cikke a szerves maradványokkal foglalkozó biorégészet tudományterületére koncentrál. A reneszánsz kori Firenzében és a római kori Aquincumban történt, rejtélyes halálesetek példáján mutatják meg, hogy a csontok, fogak és az ezekben megőrződött genetikai információ elemzése hogyan segíthet feltárni az egykori emberek és közösségek életének részleteit.
Gerber Dániel, az Archeogenomikai Kutatóintézet tudományos munkatársa pedig arról ad áttekintést, hogy az archeogenomika módszertanának fejlődése mára milyen szélesre tolta ki a tudományterület határait. Cikkéből többek között kiderül, hogy napjainkban már nemcsak a régészeti korokban élt emberek és állatok maradványaiból lehetséges genetikai örökítőanyagot kinyerni: az ősi DNS-maradványok talajszemcsékhez és más felületekhez kötődve is képesek megőrződni, azaz a vizsgálathoz már nem szükséges feltétlenül a szabad szemmel látható vázmaradvány sem.
A Határtalan Régészet 2026/3. lapszáma már kapható az újságárusoknál és megrendelhető a szegedi Móra Ferenc Múzeum honlapján.
